Tíz esztendeje némult el a bársonyos hang

Polgár László, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas előadóművész basszus szerepekben nyújtott emlékezetes alakítást, de a közönség tapsát tartotta a legszebb zenének. (Videóval! Polgár László és lányai éneklik Presser-Sztevanovity-Horváth: A padlás című musicalének népszerű betétdalát!)

2020.09.18 | olvasási idő: kb. 5 perc


Somogyszentpálon született 1947. január 1-jén. A budapesti Madách Gimnáziumba járt, majd Eisen Irénnél kezdett énekelni tanulni. Kutrucz Éva és Révhegyi Ferencné növendékeként 1972-ben diplomázott a Zeneakadémián. Tudását két nagy formátumú énekesnél Moszkvában Jevgenyij Nyesztyerenkónál és Bécsben, Hans Hotternél tökéletesítette. Az Operaházban Verdi Rigoletto című operájának Sparafucile szerepében debütált 1971-ben.

Takács Tamara (b) és Tokody Ilona (j) operaénekesek társaságában a XIV. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny döntője előtt a Zeneakadémián (1975)

1972-ben a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, 1973-tól magánénekese lett, hamarosan már a színház vezető basszistájaként tartották számon. 1971-től sorozatban nyerte a legrangosabb hazai és külföldi énekversenyeket: Karlovy Varyban, Zwickauban, 1976-ban a budapesti Erkel-versenyen és a Magyar Rádió dalversenyén ért el első helyezést, majd 1980-ban megnyerte a bécsi Wolf-, a következő évben Philadelphiában a Pavarotti-versenyt. Külföldön 1978-ban mutatkozott be, Mozart Szöktetés a szerájból című operájában Ozmin szerepét énekelte Hamburgban.

Seneca szerepében Monteverdi Poppea megkoronázása című operájában a Magyar Állami Operaházban (1979)

Párizsban találkozott Jean-Pierre Ponnelle neves operarendezővel, aki rábízta A varázsfuvola Sarastrójának szerepét Salzburgban. Az Ünnepi Játékokon 1985-től lépett fel rendszeresen. Az egyiptomi főpap szerepét énekelte Mozart halálának 200. évfordulóján, 1991-ben is Zürichben. Fellépett többek között a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, Firenzében, Bolognában, Berlinben, Brüsszelben és Párizsban, rendszeresen szerepelt a bécsi Állami Operaházban, hangját az amerikai közönség is megcsodálhatta.

Sarastro szerepében Mozart Varázsfuvola című operájában az Erkel Színházban (1987)

Lágy, meleg árnyalatú, mégis erőteljes, zengő hangja és a megjelenéséből áradó méltóság olyan jelentős basszus karakterek megformálására képesítette, mint Fülöp király (Verdi: Don Carlos) vagy Leporello (Mozart: Don Giovanni). 1983-ban kapta meg Gurnemanz szerepét Wagner Parsifaljában, a bemutató Ferencsik János karmester utolsó munkája volt. 1991-ben a Zürichi Operaház társulatának tagja lett.

Gurnemanz szerepében Richard Wagner Parsifaljának próbáján az Erkel Színházban (1983)
Polgár László és lányai A padlás című musical betétdalát éneklik

A sokoldalú művész a legkülönbözőbb korszakokban, stílusokban és nyelveken íródott művek szerepeit egyaránt kiválóan alakította. Sokan őt tartják minden idők egyik legnagyobb Kékszakállú hercegének Bartók Béla egyetlen operájában. Kiváló hangi adottsága mellett remek színészi képességekkel is rendelkezett. Nemcsak opera-, hanem koncerténekesként is nemzetközi hírnevet szerzett. A legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt. 1999-ben Grammy-díjat kapott A kékszakállú herceg vára felvételéért.

Jurij Ljubimov szovjet rendező instruálja Polgár Lászlót Mozart Don Giovanni című operájának színpadi próbáján az Erkel Színházban (1982)

Hangját a kritikusok sötét árnyalatokban gazdagnak, bársonyosnak tartották, amit ő születésével kapott ajándéknak nevezett. Művészetét az elegancia, a partitúra iránti végtelen alázat, a szerzővel való partneri viszony jellemezte. A legszívesebben a Kékszakállú, Sarastro és Leporello ruháját öltötte magára a színpadon, szerepálmát, Jules Massenet Don Quijotéjét azonban már nem tudta valóra váltani. Az éneklés mellett tanított is: 1978-tól három éven át a Zeneakadémián, majd a zürichi konzervatórium tanáraként.

Plácido Domingo (Radames), Tokody Ilona (Aida) és Polgár László (király) megköszönik a tapsot Verdi operájának előadása után az Erkel Színházban (1987)

Művészete elismeréseként 1986-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész lett. 1991-ben vette át a Melis Györgyről (példaképéről) elnevezett művészeti kitüntetést. 1997-ben beválasztották a magyar halhatatlanok közé. 2010-ben Budapest díszpolgára lett. 2009–2010-ben zongoraművész Judit lányával több magyar városban is előadták Franz Schubert Téli utazás című dalciklusát. Budapesten utoljára 2010 júniusában, az évadzáró-nyárköszöntő gálaesten lépett fel az Operaházban. Polgár László 2010. szeptember 19-én hunyt el Zürichben, tiszteletére még ugyanebben az évben emléktáblát avattak a Dohány utcai zsinagógában.

Borítókép: Budapest, 1987. február 20. Polgár László a Rádió 6-os stúdiójában a róla szóló portréfilm felvételén. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Hámor Szabolcs. Azonosító: MTI-FOTO-898538

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 285 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.


További cikkek:

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

Éltető erőforrás a víz

A Nemzeti Fotótár tematikus kiállítása a Budapest 2019 Water Summit eseménysorozat kísérőprogramja. Ennek képeit hoztuk el az érdeklődőknek ebben a formában is.

Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot

Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.

A Pesti Vigadó története dióhéjban

1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.