Robot Robi

Robby the Robot 1956-ban tűnt fel a Tiltott bolygó című amerikai filmben, magyar alakmása, Robot Robi először Szegeden jelent meg 1962-ben, de egy év múlva már a fővárosiak is megismerkedhettek vele.

Múltidő

2020.06.04 | olvasási idő: kb. 7 perc


Robby the Robot, a csinos Dr. Altaira Morbius (Anne Francis) hűséges szolgálója Fred M. Wilcox filmjében (Forbidden Planet, 1956) hódította meg a közönséget villogó testrészeivel és fanyar humorával. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy hatvan esztendővel később New Yorkban, a Bonhams aukciósház 2017. őszi árverésén 5,3 millió dollárért cserélt gazdát, lekörözve az addigi rekordert, a Humphrey Bogart főszereplésével készült A máltai sólyom (1941) című film sólyomszobrát, amely 4 millió dollárért kelt el.
Robot Robi portásként Szegeden (1962) (MTI Foto: Molnár Edit)
Az ember alkotta szerkezeteket először a cseh Karel Čapek nevezte robotnak 1921-ben színre vitt R.U.R. című drámájában; a cseh robot szó eredeti jelentése szolgamunka. (Ha az ógörög eredetű automata ’önmagától mozgó’ honosodott volna meg ebben a jelentésben, akkor Robot Robit talán Automata Aurélnak nevezték volna el.) Az első magyar Robot Robit 1962-ben a Szegedi Tudományegyetem fizikai kísérleti intézetének munkatársa, Muszka Dániel segítségével készítették el a helyi kibernetikai szakkör fiataljai.
Robot Robi lépeget a budapesti utcán (1964) (MTI Foto)
Robot Robi nem ismert sem munkahelyi, sem műfaji korlátokat, 1963-ban az Állami Bábszínházban lépett fel. Fehér Klára Kaland a Vénuszon című játékában állandóan savanyú cukorkát kunyerált a jószívű Marikától. A magyar Robot Robik közül a leghíresebb, a zseniális feltaláló, Ziegler Lajos alkotása 1964 tavaszán tűnt fel a budapesti utcákon, és mindenütt csődületet okozott, amerre járt. Így mutatkozott be a gyerekeknek: „Robot Robi vagyok, a Fővárosi Játékboltok gépembere. Magasságom 170 centiméter, súlyom 60 kiló. Testem alumíniumból készült. Kondenzoros zöld szemeim a forgó parabola tükörrel kissé félelmetesek. Ennek ellenére könnyen barátkozó természetem miatt hamar megszerettek a pesti gyerekek.”
Robot Robi kezet fog egy gyerekkel; mögötte kalapban „szülőatyja”, Ziegler Lajos feltaláló (1964) (MTI Foto: Percze Lajos)
Robi a munkájáról és tulajdonságairól is beszélt hallgatóságának: „Munkaköröm: a játékboltok látogatása mellett tájékoztatást nyújtani a boltokba érkező sok szép játékról és zenével szórakoztatni a pajtásokat. Jó tulajdonságom, hogy nem ismerek fáradtságot. A lábamba épített akkumulátorok mindenkor biztosítják a munkához szükséges energiát. Szervezetemet kis fogyasztású távvezérlésű motorok működtetik. Egészségemre a finom érzékeny műszerek vigyáznak. Beépített távvezérlésű tranzisztoros magnetofon segítségével beszélni, énekelni, szavalni és zenélni is tudok.”
Robot Robi üdvözli az érdeklődőket (1964) (MTI Foto: Percze Lajos)
Robot Robi 1964-ben a londoni Magyar Hetekre is ellátogatott, a fényűző Selfridges Áruház vendége volt az Oxford Streeten. Ám többnyire Budapesten tartózkodott, minden alkalommal részt vett a Városligetben rendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron. Tavaszonként a Váci utcában sétált fel s alá, karácsony közeledtével pedig a játékboltok környékén jelent meg. Idővel megkomolyodott, munkaköre is megváltozott: a fővárosi és vidéki pályaválasztási tanácsadókon már Robot Róbertként mutatkozott be. A kockafejű, zseblámpaszemű, űrhajós módjára lépegető robotember fémes pályafutása valamikor a hetvenes évek elején ért véget.
Robot Robi józan magaviseletre inti a szilveszterezőket (1969) (MTI Foto: Szebellédy Géza)
Borítókép: Budapest, 1964. december 22. Robot Robi az érdeklődők gyűrűjében az aranyvasárnapi játékvásáron. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Patkó Klári. Azonosító: MTI-FOTO-F__RI19641222002 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg csaknem 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését ide kattintva számos érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Schulek Frigyes, a Mátyás-templom és a Halászbástya építésze

Nincs olyan Magyarország vagy Budapest útikönyv, amelyben ne szerepelne előkelő helyen, gyakran a címlapon a főváros meghatározó épületegyüttese.

Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska

A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.

Kossuth híd – átkelő tíz évre

A II. világháborúban a németek felrobbantották a budapesti Duna-hidakat, az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth és a Batthyány teret kötötte össze. 1946-tól 1956-ig működött, 1960-ban lebontották.

Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője

Minden alkotásával arról vallott, hogy az épületek különös lények. Házainak arca, szeme van. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – mondta el egy alkalommal.