
Csalok, de jól csinálom!
110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.
Karakter
2021.05.16 | olvasási idő: kb. 4 perc
A történet 1924-ben kezdődött, amikor a 13 éves Gács (Gross) Rezső barátaival egy forró nyári napon Lágymányoson fürdött a Dunában, s kimentett egy fuldoklót. A kínai férfi hálából egy bűvészmutatványt tanított a fiúnak, megalapozva ezzel egész jövőjét. A 13 éves fiú a négy kaviccsal és két zsebkendővel előadott trükkel másnap már a környékbeli gyerekeket szórakoztatta a Mátyás téren. Itt találkozott a kiváló amatőr bűvésszel, Ódry Zuárddal, a színész Ódry Árpád bátyjával, aki ekkor az Amatőr Bűvészklub elnökségi tagja volt. Ódry pártfogásába vette, fellépéseire magával vitte a tehetséges ifjút, s ő maga adta neki a Rodolfo művésznevet.
Két év alatt megtanította az alapfogásokra, melyekből önállóan fel lehetett építeni a mutatványokat. Rodolfo ezek után könnyűszerrel letette a hivatásos artista vizsgát, így 1931 januárjában a Magyar Artista Egyesület tagja lett, s megkapta a működési engedélyt. Ám nem csak bűvészkedett, Rozsnyai Sándortól, az Arizona mulató tulajdonosától a színpadi lopás magasiskoláját sajátította el. A fellépés alatt bámulatos ügyességgel, észrevétlenül pakolta ki egy-egy néző zsebeit, lopta le nadrágtartóját vagy nyakkendőjét. A végén persze a közönség előtt mindent vissza is adott. Magát a világ tíz legügyesebb zsebese közé sorolta.
Gyerekkorától kezdve kitartóan gyakorolt. Amíg a többiek futballoztak, ő naponta több órát állt a tükör előtt, s elismételt, begyakorolt újra és újra minden mozdulatsort. Szakmai csúcsán saját bevallása szerint nyolc, de később, élete végéig is legalább négy órát trenírozott minden nap. Megszállott volt. A szorgalom és tehetség mellett azonban szerencse is kellett a sikerhez, s neki megadatott. Még a háború, a munkaszolgálat sem tudta megtörni pályáját.
Ötvenedik születésnapján az Érdemes Művész, nyugdíjba vonulásakor a Kiváló Művész kitüntetést vehette át, elsőként az artisták közül. Bejárta az egész országot és a fél világot, s olyan művészekkel együtt lépett fel, mint Karády Katalin, a két Latabár, Feleki Kamill, vagy Alfonzo. Több könyvet írt, tanított az Artista Akadémián és az Állami Artistaképzőben, 1967-től pedig már állandó meghívottként vett részt a Bűvész Világkongresszusokon. Ugyanakkor óriási érdeme volt az új Fővárosi Nagycirkusz felvirágoztatásában.
Művészetét az akaraterő és a szorgalom eredményeként megszületett csoda és sajátos báj jellemezte. Beszélő bűvészként karizmatikus egyéniségével, humorával magával ragadta közönségét. Játszott, s valójában ő maga volt a bűvészet.
Borítókép: Budapest, 1976. Rodolfo és unokája Eszter. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Szlukovényi Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-875535
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.
Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.
A magyar film napja
Klasszikusok forgatásán készült fotókkal és néhány érdekes plakáttal ünnepeljük a magyar filmgyártást. Nézzék meg képválogatásunkat, és tudják meg, miért április 30. a magyar film napja!
A világcsúcstartó pengő kurta karrierje
A két világháború közötti önálló magyar fizetőeszköz, a pengő 1927. január elsejétől lett az ország hivatalos pénze.
A bennfentes kívülálló
Ma 22 éve távozott Temessy Hédi színésznő, akinek művészete a színpad helyett inkább mozgóképen teljesedett ki.