Szabad egy táncra, Psota Irén?

Róna Viktor tizenévesen az Operaház balettkarának tagja lett, később világkarriert futott be. A párizsi Opera és a milánói Scala mestere volt, rajzolt neki Picasso, barátkozott vele Nurejev. Erzsébet királynő és Kennedy előtt is fellépett a 85 éve született Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művész.

Karakter

2021.08.17 | olvasási idő: kb. 3 perc


A színész-táncoskomikus és az operettszínházi súgónő egyetlen fia már néhány évesen színpadon szerepelt, tánctehetsége állítólag Honthy Hannának tűnt fel először. Az Operaház balettiskolájába nyolcévesen vették fel, majd a frissen létrehozott Balettintézet legelső osztályának növendéke lett, ahol az előtanulmányokra tekintettel négy év alatt végezte el a kilencéves képzést. Felvételije évében, tizennégy esztendősen már operai tag volt.

Lakatos Gabriellával Pierre, a kis dobos szerepében a Párizs lángjaiban (MTI Fotó: Várkonyi László)

Amikor 1956-ban kezébe jutottak a róla készített jegyzetek, tudta meg, hogy kamaszkori alkata alapján azt jósolták: soha élvonalbeli táncos nem lesz belőle. Az élet azonban mást tartogatott neki: világhírt. 1957-ben már az Operaház magántáncosa, majd szentpétervári ösztöndíjasa lett, ahol táncpartnerével, Orosz Adéllal a legkitűnőbb mesterektől tanulhattak, és Rudolf Nurejevvel is összebarátkoztak. Pár évvel később a sérülése miatt fellépni nem tudó sztár ajánlotta be maga helyett partnerének, a világhírű Margot Fonteynnek, akivel az uralkodócsalád előtt lépett fel a Brit Királyi Táncakadémia gálaestjén, majd a hatalmas sikert követően amerikai turnéra is elkísérhette partnernőjét. Orosz Adéllal a Pablo Picasso nyolcvanadik születésnapjára rendezett nizzai ünnepségen is felléptek, amelynek emlékre az avantgárd mester galambgrafikát készített nekik.

A csodálatos mandarin címszerepében Kun Zsuzsával (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kapcsolatuk Psota Irénnel, akivel később nagyon jó barátok lettek, érdekesen, amolyan imádom vagy gyűlölöm-módon kezdődött, amikor a tizenhét éves fiatalember egy Operabál alkalmával lekérte táncolni a parketten éppen Makk Károllyal lejtő színésznőt, rajongása tárgyát. Íme, a történet Róna Viktor saját szavaival, hallgassák csak!

Róna Viktor meséli el, hogyan kérte táncra az ünnepelt művésznőt.

Nemzetközi karrierje során a világ minden tájára eljutott táncosként és balettmesterként, több mint száz városban fellépve. Egy időben a Norvég Állami Balett balettmestereként és táncosaként is alkotott. A híres Rosella Hightowerrel a prímabalerina cannes-i tánciskolájában való tanításkor kötött ismeretséget. Amikor az asszony lett a párizsi Opera, majd a milánói Scala balettigazgatója, egyből Róna Viktort hívta maga mellé vezető balettmesternek.

Orosz Adéllal a Keszkenő című balettben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Táncosként a legnagyobb balettszerepek elegáns, hercegi megformálása tette a közönség nagy kedvencévé, melyhez filmsztáros sármja is hozzájárult. Klasszikus és kortárs koreográfiákban is emlékezetes jelenség volt. Kiemelkedő technikai tudású és páratlan eleganciájú táncosként írta be magát a balett történetébe. Saját bevallása szerint egész életében szeretett szülei művészi vágyainak saját pályáján keresztüli kiteljesítése, a szülőknek és a közönségnek való örömszerzés inspirálta legendás szorgalmát és kitartását, töltötte be életét.

Seregi László Spartacus című balettjének próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

Borítókép: Edinburgh, 1963. augusztus 28. Róna Viktor, a Magyar Állami Operaház magántáncosa. A művész az operaház balettegyüttesével vendégszerepel a Skócia fővárosában rendezett fesztiválon. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-C__EV19630828010

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Hallja? Nem hallja?!

Zajongani fogunk. És hogy érdekesebb legyen, olvasóinkat is játékra hívjuk.

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

„A hang a lelkünkben születik”

Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnőt köszöntjük születésnapján, kinek varázslatos hangján az operairodalom legnagyobb szopránszerepei csendültek fel itthon és a világ legrangosabb operaszínpadain.

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.