Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.

2019.05.10 | olvasási idő: kb. 0 perc


Szerencsére nem lett igazuk. A Röpülj páva adásai alkalmanként 5 millió nézőt ültettek a képernyők elé, tehát szó szerint a fél ország ezt a műsort nézte, emellett soha nem látott nézői aktivitást váltott ki. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott, pl. nyílt levelezőlapon. Akkoriban előfordult, hogy egyes falvakban elfogyott a levelezőlap vagy a bélyeg, annyian szerették volna leadni voksukat a kedvenc énekesre. A műsorvezető, Vass Lajos pedig a közönséget is képes volt megénekeltetni, de daloltak a nézők otthon, a tévé előtt is.

A döntősök egész életét, pályáját befolyásolta, hogy a Röpülj pávában szerepeltek. Országosan ismertek lettek. Budai Ilona, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Halmos Béla, (Dévai) Nagy Kamilla, később Szvorák Katalin és még sokáig folytathatnánk a sort- a népi kultúra kedvelői körében senkinek nem kell magyarázni, hogy kik ők vagy mit tettek a magyar népzene népszerűsítéséért. A népművészet ifjú mestereinek sora került ki "a Páva" köréből.


A Hollókői Asszonykórus énekel a Magyar Rádió és Televízió Röpülj páva népdalversenyének döntőjében

A műsorra négyezren jelentkeztek, a döntő után pedig országosan 600 népdalkör alakult, hogy tovább éltesse a szellemiséget, amelyet a Röpülj páva föllobbantott. Néhány éven belül berobbant - főleg a városi fiatalságnak köszönhetően - az azóta UNESCO szellemi világörökséggé lett magyar táncház-módszer, így a magyar népdalok és népzene termékeny talajra hullottak. A fiatalok körében máig hatóan tömegbázisa lett a népzenének és néptáncnak.

A hetvenes évek elején Nemzetközi Arany Páva Dalverseny következett, majd visszatért a Röpülj páva. Emblematikus műsorvezetői az Antal Imre-Kudlik Júlia páros lettek, akiknek nyomdokain ma már Novák Péter és kezdetben Hercku Ágnes, majd Morvai Noémi halad. 2012-ben a régi koncepciót megújítva indította hódító útjára a Fölszállott a páva tehetségkutatót a Duna Televízió, melyben már nem csak énekesek mutathatják meg tudásukat: zenekarok, ének- és táncegyüttesek, táncos és énekes szólisták egyaránt jelentkezhetnek. S ha a fél országot nem is, de műsorról műsorra ismét tömegeket sikerül a képernyők elé ültetni, bizonyítva ezzel, hogy a magyar népi kultúra a kodályi eszme szerint él és virágzik.

Szombaton a Röpülj páva 1969-es balmazújvárosi válogatóját idézzük föl az M3 műsorán, tartsanak velünk!

További cikkek:

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.

Különös házasság: ki viseli a nadrágot?

A választ mindenki sejti, mi pedig megmutatjuk, milyen az, amikor mégiscsak Fülöp volt nyeregben, méghozzá hazánkban!

Új képhez új hangot adunk!

Arról, hogy a filmrestaurálás mozgóképes oldalról mit rejt magában, már esett szó az ikonikus Tüskevár című sorozat kapcsán. A következőkben annak rejtelmeibe nyújtunk betekintést, hogyan lehet friss hangot varázsolni a régi filmek alá.

Kilátó a város felett

A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.