„Az ember jó! Ezért múlik el tőle minden gonosz!”

Egy rövid, ám jelentős írói karrier, ami olyan alapműveket alkotott, mint az Ötödik pecsét vagy a Húsz óra. Traktorgyári munkásból Kossuth-díjas író, majd évtizedekre az olvasók szolgálatában egyszerű könyvtáros. 95 éve született Sánta Ferenc.

Karakter

2022.09.04 | olvasási idő: kb. 5 perc


Sánta Ferenc az 1950-es években a Vörös Csillag traktorgyár munkásaként dolgozott, és egy este irodalmi estre látogatott el a pestlőrinci könyvtárba. A nyilvános beszélgetés a paraszti élet nehézségeiről folyt, és Sánta hozzászólása a témához oly vehemensre sikerült, hogy azt követően jobbnak látta távozni a helyszínről. Ám szerencséjére „Szabó Pali bácsi” utánament és megszólította. Az író így idézte fel később: „Akkor láttam először. Azt kérdezte: - Van-e írásod? Mondtam, hogy nincs. De szoktál írni – faggatott. Nem – válaszoltam. Ő így szólt. – Biztos van, mert te olyan vagy, hogy akkor is írsz, ha nem írsz.” Sánta ekkor ráeszmélt, hogy tulajdonképp van egy írása, amit egy nehéz napon hazafelé mélázva, fejben írt meg, majd otthon papírra vetett. Így került elő a két éve a láda mélyén pihenő Sokan voltunk, és jelent meg 1954-ben az Irodalmi Újság ’Fiatalok’ rovatában. 

Sokan voltunk című tévéjáték, a nagyapa szerepében Makláry János

Első kötetében a gyerekként megismert erdélyi paraszti és munkásvilág nyomorúságos történeteit idézi meg, szereplői sokszor a családja, élményei egykori megélések, amiket jó írói vénával formál általános érvényű történetekké. Alig két évvel írói karrierje kezdete után, az 1956-os események hatására írói válságba kerül. Jó ideig képtelen megszólalni, majd 1958-ban megjelenik három írása: Sárga virág, kék virág, Érzelmes emlékezés, Kicsik és nagyok.

Részlet a Kicsik és nagyok - Sánta Ferenc novellái című műsorból

A három novella mindegyike a gyermeki világ ártatlanságát emeli középpontjába. A Kicsik és nagyok gyermekei bizarr játékot űznek – szüleik világát játsszák el a maguk eszközeivel, utánozva azok viselkedését, konfliktusait. Ám a gyermeki világ ledobja magáról a felnőttek kegyetlenségeit, így történhet meg, hogy a gyerekek rendre kiesnek a szerepükből. Sánta megmutatja, nekik nem kenyerük a kegyetlenkedés. 

Második novelláskötetében még komorabb világba kalauzolja az olvasót, írásai már magukban hordozzák későbbi három regényének problémafelvetéseit és értékrendszerét. A novellákat követő mindhárom regényét megfilmesítették, és a mai napig rendszeresen nagy sikerrel vetítik.

Részlet az Éjszaka című regény színházi adaptációjából (fotó: Tormai Andor)

Legismertebb regénye az Ötödik pecsét, melyből Fábri Zoltán rendezett filmet Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor és Latinovits Zoltán főszereplésével. A film az etikus cselekevést állítja szembe a történelmi cselekvéssel – ebben az előbb elméleti, majd valósággá váló kérdésben kell a történet négy főszereplőjének állást foglalnia. A regény felvetései örökérvényűek, és bár a film a nyilas terror idején játszódik, a megfogalmazott dilemmákkal bármely időben és helyen szembetalálhatja magát az ember. 

A paraszti világ átalakulása egyidejűleg zajlott Sánta írói kiteljesedésével, személyes gyökerei révén pedig szinte magától értetődő volt, hogy a parasztság helyzetének átalakulása váljon egyik fő témájává. Húsz óra című regényében - és az abból készült filmben - egy falu húsz éve tárul fel az újságíró előtt, aki egy ’56-os gyilkosság kapcsán vizsgálódik a helyiek közt. A történet a négy egykori cselédgyermek sorsán keresztül négy lehetséges életutat mutat be. 

Páger Antal a Húsz óra című film egyik főszerepében (MTI Fotó)

Sánta Ferenc írói munkásságát legtöbbször Tamási Áronhoz és Móricz Zsigmondhoz teszik hasonlatossá. Az irodalomba való berobbanása Móricz Hét krajcárjához mérhető, az erdélyi gyökerek és gyermekkori élmények pedig számos novellájában Tamási Áron meseszerű világát idézik. Sánta Ferenc a szemlélődő bíró szerepét formálta meg íróként. Ha ítéletet is hozott az általa vizsgált kérdésekben, hőseihez és a vizsgált közösségekhez egyaránt megértéssel és szeretettel fordult, egyforma távolságot tartva mindenkitől. 

Sánta Ferenc író feleségével, Harmati Ilonával (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)

Sánta Ferenc az 1945 utáni írónemzedék fontos és elismert tagjaként mindössze másfél évtizedet töltött művei megírásával. 2008-ban bekövetkezett haláláig az utolsó négy évtizedben az írástól visszavonultan, egyszerű könyvtárosként élt. Ahogyan azt számos írásában megvallotta, hitt a család szentségében és magánéletében meg is valósította: húszas éveiben megnősült, feleségével négy fiút neveltek büszkeséggel, még életében unokái, dédunokái születtek. Angyalföldön dísztábla őrzi egykori lakóházát, a helyet, ahol Sánta Ferenc élt és alkotott íróként, családapaként. 

Az m3.hu műsorán két megfilmesített novelláját ajánljuk figyelmükbe: 

  • Sokan voltunk - szeptember 2-án pénteken
  • Kicsik és nagyok – szeptember 4-én vasárnap

 

Borítókép: Sánta Ferenc, író.  MTI Fotó. Készítette Molnár Edit. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-874847

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 318 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

95 éve született a Fekete Párduc, minden idők egyik legjobb kapusa

„Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül.” Grosics Gyula

Magyar sikerek az Arany Pálma árnyékában: 75 éves a Cannes-i Filmfesztivál

A francia Riviéra Azúr-partján először 1946 őszén rendezték meg a legendás filmes seregszemlét. 1939-ben indult volna, a mozgóképet feltaláló egyik Lumière fivér, Louis elnökletével, ha nem tör ki pont a tervezett megnyitó napján a második világháború. Idézzünk fel néhány emlékezetes magyar sikert a Nemzeti Fotótár filmtörténeti pillanatképeivel!

"Zenebohóc szerettem volna lenni..."

...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.

Az angolna, Casablanca és Piroska…

Balázs Fecó - a Neoton és a Taurus tagja, a Korál alapítója - ma lenne 70 éves. A legendás zenész november óta nincs köztünk, ám születésnapja alkalmából szeretnénk megidézni néhány érdekességgel, amik láttatni engedik a zenész mögött az embert.