Schulek Frigyes, a Mátyás-templom és a Halászbástya építésze

Nincs olyan Magyarország vagy Budapest útikönyv, amelyben ne szerepelne előkelő helyen, gyakran a címlapon a főváros meghatározó épületegyüttese.

Karakter

2021.11.19 | olvasási idő: kb. 3 perc


Schulek Frigyes 1841. november 19-én született Pesten. A tehetséges diákot lenyűgözték a rohamosan fejlődő város egyre-másra épülő palotái. Egy évig a budai József Műegyetemre járt, majd Bécsben a művészeti akadémián, a neogótikus bécsi városházát tervező és a Stephanskirche felújítását irányító Friedrich von Schmidtnél tanult. 1866-ban ő készítette a regensburgi dóm helyreállításának felmérési terveit. 1870-től az akkor létrehozott Mintarajziskola tanáraként tevékenykedett.

A Mátyás-templom a XIX. század közepén, az átalakítás előtt

Építészként részt vett az 1872-ben alapított Műemlékek Országos Bizottságában, a következő évtől ő irányította a leromlott állapotú budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom) restaurálását. A munkálatok csak a millennium évére, 1896-ra fejeződtek be teljesen. A gótikus templom csaknem minden kövét újrafaragták, a barokk toldásokat eltávolították; ahol nem talált a munkához eredeti dokumentumot, ő maga tervezte meg a részleteket.

Légi felvétel a budai Várról, előtérben a Mátyás-templommal és a Halászbástyával (MTI Fotó: Járai Rudolf)

A régi fényében tündöklő templomot a környező épületek lebontásával körüljárhatóvá tette, és a Szentháromság teret is rendezte. A rendezési folyamatba illeszkedtek a neoromán Halászbástya tervei is. Az elnevezés onnan ered, hogy a középkorban – ostrom esetén – a várfalnak ezt a szakaszát a halászok céhe védte, de az is elképzelhető, hogy az alatta fekvő városnegyedről, Halászvárosról kapta a nevét.

A Halászbástya virágzó gesztenyefákkal (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Az építkezés 1899-ben kezdődött, és 1905-ben fejeződött be. A Dunával párhuzamosan futó főhomlokzat hossza 140 méter hosszú, a csúcsos süvegű kőtornyok a hét vezért jelképezik. A Budai Várnegyed 1987 óta a világörökség része, a Schulek Frigyes tervezte épületegyüttes az egyik leglátogatottabb budapesti műemlék. 

Árpád-kori harcosok szobrai a Halászbástyára vezető Schulek-lépcső oldalfalában (Jászai Csaba felvétele)

Államalapító királyunk, Szent István lovas szobrát 1906-ban állították fel a templom előtti Szentháromság téren. A szobrász, Strobl Alajos koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős kereszttel jelenítette meg a királyt. Az alkotás építésze, Schulek Frigyes maga is szerepel az alépítményt ékesítő domborművek egyikén, kezében tartva az épülő templom kicsinyített mását.

Szent István lovas szobra (MTI Fotó: Seidner Zoltán)

Önálló munkáit is történeti stílus jellemezte. Az ő tervei szerint épült a szegedi „Kakasos” református templom északnémet gótikus stílusban. A szegedi Fogadalmi templom terveit is elkészítette, a neoromán stílusú épületet fehér kővel akarta burkolni. A megoldást túlságosan drágának találták, átdolgoztatták, az épület csak 1930-ra készült el Foerk Ernő tervei alapján. A lőcsei városháza, a jáki, kisszebeni templom, valamint a visegrádi Salamon-torony jelentős átépítéssel járó restaurációs munkálatai is az ő nevéhez köthetők.

Kirándulók a visegrádi Fellegvár Salamon-tornya mellett (MTI Fotó: Járai Rudolf)

Amikor Budapest vezetése 1907-ben úgy döntött, hogy a székesfőváros legmagasabb pontján, az Erzsébet-hegyen a fából készült emelvény helyére állandó kilátót építenek, a Klunzinger Pál készítette terveket Schulek Frigyes elképzelései alapján dolgozták át. Az 1910-ben felavatott, neoromán stílusú, 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban kisebb pihenőfülkéket alakítottak ki.

A János-hegyi Erzsébet-kilátó (Róka László felvétele)

1903-tól Steindl Imre utódaként a középkori építészet professzora volt a budapesti Műegyetemen, nyugalomba vonulása (1914) után a Műegyetem díszdoktora lett. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagjává választották. Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte, itt érte a halál 1919. szeptember 5-én. Fia, Schulek János is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját, és az ő irányításával kezdődött az 1930-as években a Mátyás-templom felújítása, a II. világháború után pedig a Halászbástya helyreállítását irányította. Apa és fia sírja a visegrádi temetőben található.

A visegrádi királyi palota udvarán álló, vörös márvány díszkút (MTI Fotó: Mező Sándor)

Borítókép: Budapest, 1968. május 9. A Budavári Nagyboldogasszony-templom (közismert nevén: Mátyás-templom) és a Halászbástya. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-C__NY19680509001a.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Indián nyári kínálat az m3.hu-n!

A tikkasztó hőség után tartalmas, megújult kínálatot hozunk, hogy Önök kikapcsolódhassanak! A következő hetekben számos, évtizedek óta nem látott műsorral bővítjük az m3.hu palettáját. Mutatjuk az újdonságokat!

Beteljesült álom töltött káposztával

„Hajózok az életben, úton vagyok a bennem rejlő optimizmussal, életszeretettel, igazságérzettel. Ezért sem szeretem a volt szót, inkább mindig az érdekel, mi lesz, mi vár rám.” Így vallott az élethez való viszonyáról a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Bánsági Ildikó, akit születésnapján köszöntünk.

Locsolkodás, hímes tojás - húsvéti népszokások képekben

Közeledik a húsvét hétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit.

Tiszai árvíz

Másfél évtizede vízszintrekordok dőltek meg, amikor a 2006-os árvíz során hazánk négy nagy folyójának - a Duna, a Tisza, a Körös és a Maros - árhulláma egy időben találkozott.