„A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok.”

20 éve már, hogy nincs közöttünk Schütz Ila, a klasszikus kabarék komikája, a némajátékok nagy mestere, aki drámai képességekkel megáldott művész volt.

Karakter

2022.12.11 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes színművész 1944. január 5-én született Budapesten. A MAFILM Filmszínészképző Stúdiója és a Színiakadémia elvégzése után az alakuló Mikroszkóp Színpad társulatához csatlakozott, ahol egy évadon át könnyedebb szerepekben láthatta a közönség.

A Mona Marie mosolya című vígjátékában még főiskolásként (MTI Fotó: Patkó Klári)

Komikaként kezdte a pályafutását, de tragikaként lett országos hírű. E két elem többféle módon összekeveredett az életében, és ez tette naggyá alakításait. „A színjátéknak köszönhetem az életem. Ebben a szakmában megengedik, hogy olyan szeszélyes és olyan bohókás legyek, amilyen vagyok. És olyan ellentmondásos.” Számos klasszikus szerző darabjában nyújtott kiemelkedőt, többek között Rosaline-ként Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiájában, Másaként a Sirály és Szonyaként a Ványa bácsi című Csehov drámákban.

Csehov Ványa bácsi című színművében Tolnay Klárival (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Pályatársa, Benkő Péter Schütz Ila halála után így emlékezett rá: „Olyan típusú színész volt, aki mindent tudott. Nemcsak hogy humora volt, hanem tragika is volt, szép is volt, csúnya is volt, cseléd is volt, és királynő is.”

A Szívesen látjuk egy félórára című műsorban Balázs Péterrel

Imádta a közönség, sorban jöttek a jobbnál jobb szerepek, szakmai sikerek, elismerések, magánéletében mégsem találta meg a harmóniát. Leghangosabb sikerét Bernard Slade Jövőre veled ugyanitt! című kétszemélyes komédiájában aratta Sztankay Istvánnal, akihez élete végéig különleges kapcsolat fűzte.

A Jövőre veled ugyanitt! próbáján (MTI Fotó: Danis Barna)

Emlékét színházi előadások mellett kabarék, tévé- és játékfilmek őrzik. Szerepelt többek között a 78-as körzet című, máig sikeres sorozatban, és az Ismeri a szandi-mandit?, a Madárkák, valamint a Nyulak a ruhatárban című filmekben. Tragikus véget ért életének kacagtató alakításait a Szeszélyes évszakok kabarésorozat őrzi.

A művésznővel az m3.hu műsorán A palacsintás király című családi műsorban találkozhatnak kedves nézőink, tartsanak velünk!

Borítókép: Schütz Ila portréja Készítette: Vitályos József, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-S_TAJ19770609003

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Pilinszky 100

Száz esztendeje, 1921. november 27-én született Budapesten Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja.

A hitben és erényben tündöklő hercegnő

Árpád-házi Szent Margit sorsa összefonódott a magyarság legnagyobb Árpád-kori traumájával, a tatárjárással. Az ország megóvásának reményében a királyi pár Istennek ajánlotta születendő gyermekét, aki a fegyelem és az önmegtartóztatás mintaképe lett.

„Maradok, másként nem tehetek!”

A XX. századi magyar drámairodalom egyik legnagyobbja, akinek életét végigkísérte a szenvedélyes igazságkeresés és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Irodalmárként és politikusként is sokat tett a kisebbségben élőkért, a magyar nyelvért és oktatásáért.

Minden napra Örkény!

110 éve született a magyar groteszk nagymestere, aki mindig aktuális. A születésnapi hét minden egyes napján megidézi az MTVA Archívuma a magyar irodalom egyik legegyedibb hangú és stílusú szerzőjét, aki mindig nagyregényeket szeretett volna írni, mégis az egyperces novellákkal lett megkerülhetetlen igazodási pont.