„A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok.”
20 éve már, hogy nincs közöttünk Schütz Ila, a klasszikus kabarék komikája, a némajátékok nagy mestere, aki drámai képességekkel megáldott művész volt.
Karakter
2022.12.11 | olvasási idő: kb. 2 perc
A Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes színművész 1944. január 5-én született Budapesten. A MAFILM Filmszínészképző Stúdiója és a Színiakadémia elvégzése után az alakuló Mikroszkóp Színpad társulatához csatlakozott, ahol egy évadon át könnyedebb szerepekben láthatta a közönség.
Komikaként kezdte a pályafutását, de tragikaként lett országos hírű. E két elem többféle módon összekeveredett az életében, és ez tette naggyá alakításait. „A színjátéknak köszönhetem az életem. Ebben a szakmában megengedik, hogy olyan szeszélyes és olyan bohókás legyek, amilyen vagyok. És olyan ellentmondásos.” Számos klasszikus szerző darabjában nyújtott kiemelkedőt, többek között Rosaline-ként Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiájában, Másaként a Sirály és Szonyaként a Ványa bácsi című Csehov drámákban.
Pályatársa, Benkő Péter Schütz Ila halála után így emlékezett rá: „Olyan típusú színész volt, aki mindent tudott. Nemcsak hogy humora volt, hanem tragika is volt, szép is volt, csúnya is volt, cseléd is volt, és királynő is.”
Imádta a közönség, sorban jöttek a jobbnál jobb szerepek, szakmai sikerek, elismerések, magánéletében mégsem találta meg a harmóniát. Leghangosabb sikerét Bernard Slade Jövőre veled ugyanitt! című kétszemélyes komédiájában aratta Sztankay Istvánnal, akihez élete végéig különleges kapcsolat fűzte.
Emlékét színházi előadások mellett kabarék, tévé- és játékfilmek őrzik. Szerepelt többek között a 78-as körzet című, máig sikeres sorozatban, és az Ismeri a szandi-mandit?, a Madárkák, valamint a Nyulak a ruhatárban című filmekben. Tragikus véget ért életének kacagtató alakításait a Szeszélyes évszakok kabarésorozat őrzi.
A művésznővel az m3.hu műsorán A palacsintás király című családi műsorban találkozhatnak kedves nézőink, tartsanak velünk!
Borítókép: Schütz Ila portréja Készítette: Vitályos József, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-S_TAJ19770609003
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Pilinszky 100
Száz esztendeje, 1921. november 27-én született Budapesten Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja.
A hitben és erényben tündöklő hercegnő
Árpád-házi Szent Margit sorsa összefonódott a magyarság legnagyobb Árpád-kori traumájával, a tatárjárással. Az ország megóvásának reményében a királyi pár Istennek ajánlotta születendő gyermekét, aki a fegyelem és az önmegtartóztatás mintaképe lett.
„Maradok, másként nem tehetek!”
A XX. századi magyar drámairodalom egyik legnagyobbja, akinek életét végigkísérte a szenvedélyes igazságkeresés és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Irodalmárként és politikusként is sokat tett a kisebbségben élőkért, a magyar nyelvért és oktatásáért.
Minden napra Örkény!
110 éve született a magyar groteszk nagymestere, aki mindig aktuális. A születésnapi hét minden egyes napján megidézi az MTVA Archívuma a magyar irodalom egyik legegyedibb hangú és stílusú szerzőjét, aki mindig nagyregényeket szeretett volna írni, mégis az egyperces novellákkal lett megkerülhetetlen igazodási pont.