"Dalban, zenében élek"

Az angol beteg című Oscar-díjas filmben énekelt Szerelem, szerelem című dalért a francia Deep Forest világzenei formációval Grammy-díjat kapott, munkásságával világhírre tett szert. Sebestyén Mártát születésnapja alkalmából köszöntjük.

Karakter

2022.08.19 | olvasási idő: kb. 3 perc


1957. augusztus 19-én született Budapesten a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalművész, aki már zenepedagógus édesanyja pocakjában magába szívta a népdal szeretetét. Rengeteget énekelt kiskorában fürdés közben, úgy dalolászott, mint egy énekesmadár. Fizikaórán telerajzolta a füzetét népies illusztrációkkal, motívumokkal, szinte csak a muzsika érdekelte. 15 éves koráig a nyarakat falun, Vas megyében töltötte a nagymamájánál, nyári estéken furulyázott, a templomban pedig a kántort helyettesítette aratás idején. 

Portréja 1985-ben készült (MTI Fotó: Benkő Imre)

„Népdalokat anyától sokat tanultam, csak nem tudtam, hogyan kell igazán elénekelni, mert nem volt róla eleven emlékem, élményem. Hetedikes koromban nyertem egy olyan lemezt a népdalversenyen, amin valódi népzenei felvételek voltak az akadémiának az archívumából. Ez volt nekem egy olyan döbbenetes élmény, ami a mai napig is olyan elevenen él bennem, mint egy villámcsapás, úgy átjárt. Fölraktam a lemezt a lemezjátszóra, és meghallottam a Madárka, madárka kezdetű dalt, Jánó Anna nevű moldvai énekes asszony előadásában. Szó szerint, mint akit megszáll valami… és én attól a pillanattól kezdve kerestem ezt a hangot és ezt az előadásmódot."

A magyar dal ünnepe című műsor felvételén (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

A Bartók Táncegyüttes egyik próbáján ismerkedett meg a népzenével és a néptánccal. Sebő Ferenccel, Halmos Bélával, majd a Muzsikás együttessel járta az országot. Több ismert előadóművésszel is koncertezett már, többek között a Gryllus fivérekkel, a Söndörgő vagy a Vujicsics együttessel.  Kallós Zoltán ajánlásával gyűjtötte a tradicionális magyar népdalokat Erdélyben. Ott élő idős emberektől tanulta meg egy-egy nóta eléneklését. Számos helyen fellépett már, kulturális nagykövetként népszerűsítve a népzenét világszerte. Európa összes nyelvén énekel népdalokat, a japán császár, és a spanyol király is hallhatta énekét. Az angol uralkodói házban a királynőnek Szent Istvánról dalolt.

A Muzsikás együttes énekeseként (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

Népdalokon edzett különleges „folkos” hangon énekel, amelytől minden zene, amelyre énekelt, különlegessé vált. „Az István a királynak a dalait én éppen úgy fogtam föl, mint hogyha különböző tájegységekről tanultam volna meg egy-egy dalt… Elmentem egy strandra, felraktam a fülhallgatót, és olyan gondolataim támadtak, hogy jé, hát ez a dal olyan, minthogyha egy csángó dal lenne. Fölfogtam úgy, mint egy csángó dalt, és ahhoz képest énekeltem el.”

Az István, a király című rockoperában Réka szerepében (MTI Fotó: Kleb Attila)

Több évtizede terjeszti már a magyar népi kultúrát. Életének vezérfonala a népzene, a moldvai ballada, a kalotaszegi, a mezőségi és a székely népdalok előadása. Hitvallása szerint egy boldogtalan perce sem lehet, hiszen mindenre megvan a megfelelő nóta, amivel az ember vigasztalhatja magát. „A jókedv, az életöröm, az éneklés, és a létezés az nekem teljesen egyenértékű. Tehát úgy létezem, hogy énekelek, ahogy madárnak a repülés.”

Borítókép: Népzenei és néptánc tehetségkutatóban zsűritagként Készítette: Zih Zsolt, tulajdonos: MTI Fotószerkesztőség. Azonosító: MTI-FOTO-379612

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 317 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Irinyi és a világhódító találmány

205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.

István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

Rablóból lesz a legjobb pandúr?

Sisa Pista, az utolsó nógrádi betyár élettörténetének rendhagyó happy endje

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.