Építészből népzenész
75 éves Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, népzenekutató, dalszerző, a Nemzet Művésze, a Sebő-együttes alapítója.
Kultúrsnack
2022.02.10 | olvasási idő: kb. 2 perc
Már gyerekkorában nyitott volt mind a reál tudományok, mind a művészetek irányába, viszont ez a sokrétű érdeklődés pályaválasztásakor megnehezítette a dolgát. Végül a nagymamája tett pontot az i-re, és így döntött az építészet mellett. Azonban nem sokáig tevékenykedett a szakmájában, a művészi véna felülkerekedett és véglegesen a népzene világa felé sodorta.
Zenei pályafutását az 1960-as évek végén József Attila verseinek feldolgozásával kezdte, majd ezen a vonalon haladva fonódott össze élete végérvényesen a népzenével. Halmos Bélával alapított duót (Sebő-Halmos duó), ebből alakult a Sebő-együttes Koltay Gergellyel kiegészülve. A ma is aktív zenész neve egybeforrt a hangszeres népzene, az énekelt versek és a táncházmozgalom fogalmakkal és hagyott kitörölhetetlen nyomot a hazai népzenei világban.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 2017. január 25. Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában. A műsorban munkásságát idézték meg. MTVA Fotó: Zih Zsolt
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 312 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Szépművészeti Múzeum
1906. december 6-án nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere így vált teljessé a már elkészült Műcsarnokkal és a Millenniumi emlékművel.
Ön mennyit tud Bartók Béláról?
Bartók Béla, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató 140 esztendővel ezelőtt, 1881. március 25-én született.
Bozsik József, az első igazi középpályás
Az Aranycsapat egyik meghatározó játékosa, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó egész életében ugyanabban a klubban játszott, csak a klub neve változott többször is.
A Pesti Vigadó története dióhéjban
1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.