Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

2019.04.03


Hogy milyenek voltak néhány évtizeddel ezelőtt? Néhány emblematikus reklám akár a hetvenes évek óta élénken él a köztudatban. A legfiatalabbakon kívül mindenki elmosolyodik, sőt, talán dúdolni is kezd, ha meghallja a pécsi kesztyű, a márka, Skála Kópé kifejezéseket, hiszen ezek zenéjük miatt is megmaradtak bennünk. De nem csak a dallamhoz tapadt reklámok iránti nosztalgia él napjainkig. (A legemlékezetesebb televíziós reklámok zömének egyébként a tavaly elhunyt Sas István az írója és rendezője, közel 2000 reklám fűződik a nevéhez, zeneszerzőjük Rusznák Iván, aki Postásy Juliával és Liener Mártával énekelt is az M7-ben.)


Nem lehet megunni, ez az, amit nem lehet megunni! M7 együttes 1981-ből a legsikeresebb reklámzenékkel.

Rengeteg olyan iparcikk, kozmetikum, ruhadarab volt, amire jó szívvel emlékszünk, függetlenül attól, milyen minőséget képviselt. Örültünk, hogy kapni lehet, talán a szűkebb választék miatt az elvárások sem voltak olyan magasak, mint napjainkban. Ebből is látszik, hogy jobbára a mindennapi élethez fontos használati cikkekről szóltak a reklámok, s valóságos szociológiai tanulmány, korlenyomat az áttekintésük, melyből nagyjából megtudható, hogyan éltünk, öltöztünk, mit ettünk, mit szerettünk régen.

A kereslet alakította-e a kínálatot, vagy a kínálat a keresletet? Nem kérdés, de szépen lassan megszerettük azt, ami volt, ami elérhető. Persze jó lett volna egy üveg Coca-Cola, de imádtuk a Traubisodát és a Márkát, sokan talán ma is föl tudják idézni ezeket az ízeket és nem találnak ezekhez foghatót.

Nem létezett ezerféle parfüm, tusfürdő és más illatszer, tehát kerestük és vettük a hazait: Caolát, Fabulont és a Cameát.

Feltűnően szegényes a szolgáltatások reklámjainak kínálata, ami szintén sokat elmond ezekről az évekről. Az ÁFOR (Ásványolaj-forgalmi Vállalat), a mai MOL elődje egy motorolajat ajánló vitrinnel nyújtott emlékezeteset:


Budapest, 1963. április 30. A Csepeli Kőolajipari Vállalat négyütemű motorok számára gyártott és az Ásványolaj-forgalmi Vállalat (ÁFOR) által forgalmazott Super Oil elnevezésű gépkocsi motorolaját reklámozzák egy utcai vitrinben a Balassi Bálint utca és Markó utca találkozásánál lévő ÁFOR üzemanyagtöltő állomásnál. 

S hogy hogyan fog az utókor emlékezni a mai reklámokra? Ki tudja? Harminc év múlva kiderül.


További cikkek:

Budapest egykor és most

Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

Múlt századi divat. Emlékeznek?

A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.