Sopron – a leghűségesebb város

Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.

Városi séták

2020.12.15 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az I. világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte. A magyar egységek 1921. augusztus 26-án kezdték meg a terület kiürítését, a benyomuló osztrák csapatokat azonban főleg egyetemistákból álló felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál. A következő napokban Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével az Ausztriához csatolt területekre mintegy háromezer különítményes vonult be.
A város látképe a Szent Mihály-templom tornyából (MTI Fotó: Járai Rudolf)
A felkelők szeptember elején visszavertek egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást, a hónap végén Prónay Ausztriába is betört. 1921. október 4-én Felsőőrön „alkotmányozó gyűlés” kiáltotta ki a független Lajtabánságot, amelynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány nem ismerte el az új „államot”, de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből. A két fél között olasz közvetítéssel Velencében kezdődtek tárgyalások.
A Mária-oszlop a Várkerületen (MTI Fotó: Langer Klára)
Az október 13-án létrejött megállapodás szerint a magyar fél kiüríti a területet, majd ezután nyolc nappal népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról. A kiürítést hátráltatta az október végi második királypuccs, amelyben a felkelők a visszatérni kívánó IV. Károlyt támogatták. A puccs bukása után a kormány lefegyverezte a szabadcsapatokat, és a Lajtabánság megszűnt létezni.
Soproni utcakép, a Bécsi út és a Fövényverem utca kereszteződése (MTI Fotó: Langer Klára)
A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án a többi településen. Voksolásra azok a huszadik életévüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek, vagy 1918. december 31. óta ott laktak. A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka mondott igent. Összességében 65,1 százalékban döntöttek Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.
A Templom utca (MTI Fotó: Járai Rudolf)
Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta. A kormány 2001-ben, az 1921-es népszavazás évfordulóján döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja. Sopronban hagyományosan december 14-én adják át a város legrangosabb kitüntetéseit. Borítókép: Sopron, 1954. szeptember 6. A Storno-ház, a Tűztorony és a Városháza a Fő téren. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-781274 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

150 éves a magyar bélyeg!

A bélyeggyűjtés először csak a gyerekek játéka volt, ami ma már felnőttek millióinak lázas szenvedélye.

Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.

Millenáris – a magyar versenysport bölcsője

Millenáris…, Pesten? A Thököly útnál? Csaknem mindenki értetlenkedik, a budai Millenárisra gondol. Pedig az első, a régi Millenáris ma is megvan még. Igaz, alig lehet észrevenni, de nem messze tőle ott hömpölyög a nagyvárosi forgalom.

Pünkösdi agytorna

Nagyszüleink és az ő nagyszüleik még eredeti rendeltetésüknek megfelelően használták ezeket a használati tárgyakat, amelyekben a népi bölcsesség és szépérzék öltött alakot. Ismerős tárgyakat és elfeledett neveket hoztunk kvízünkben, lássuk, Ön mennyit tud összepárosítani!