125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.

Városi séták

2021.10.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Margit híd átadása (1876. április 30.) után megemelkedtek a hídvámokból származó bevételek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk kimondta, hogy ha a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 ezer forintot, akkor a többletet egy negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd a Déli összekötő vasúti híd volt). 1893-ban a XIV. törvénycikk két híd, az Eskü téri (a régi Erzsébet híd) és a Fővám téri (a mai Szabadság híd) híd építését rendelte el.

A híd esti kivilágításban (Jászai Csaba felvétele)

A híd építését 1893-ban határozták el, majd Feketeházy János tervei alapján 1894–96 között építették meg, a Kiskörút torkolatában, a Fővám tér és a Sáros fürdő között ívelte át a Dunát. A hídon villamosvágány kígyózott át, elektromos és gázvilágítással is ellátták. Ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én került sor az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József-hídnak nevezték el.

Hajóforgalom a Dunán (MTI Fotó)

A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,2 méter, amivel Budapest legrövidebb Duna-hídja.

A budai hídfő a Gellért-hegy tövében (MTI Fotó: Lajos György)

A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. A hiányzó középrészt az épen maradt pillérek között csakhamar pótolták. Újjáépítése, amelyet Széchy Károly és Haviár Győző vezetett, 1946 augusztusára fejeződött be, s akkor kapta mai nevét is.

A hídépítő munkások ebédje (MTI Fotó: Rózsa László)

A hidat 1985–86-ban teljesen felújították, és 1987-ben – a Duna-part részeként – világörökségnek nyilvánították. 2007–2008-ban – a 4-es metró építésével egy időben – újabb, teljes körű felújítása, műemléki rekonstrukciója is megtörtént. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti.

A híd kapuzatát a Szent Korona másolata és a történelmi magyar címer ékesíti (Jászai Csaba felvétele)

Borítókép: Budapest, 1962. augusztus 14. A Szabadság híd a Gellért-hegy felől. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-835114

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Ünnepi műsorhét az m3.hu -n!

Az (m3.hu)[https://archivum.mtva.hu/m3] idén márciusban is méltó emléket állít az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek és eseményeinek. Tartsanak velünk, ünnepeljünk együtt!

Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Kukori és Kotkoda - kvíz

Kukori és Kotkoda nemcsak a baromfiudvaron csipegették a magokat, hanem a televízió képernyőjén is feltűntek. A gyerekek azonnal a szívükbe zárták a kapirgáló mesefigurákat.

Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.