125 éves a Szabadság híd
1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.
Városi séták
2021.10.04 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Margit híd átadása (1876. április 30.) után megemelkedtek a hídvámokból származó bevételek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk kimondta, hogy ha a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 ezer forintot, akkor a többletet egy negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd a Déli összekötő vasúti híd volt). 1893-ban a XIV. törvénycikk két híd, az Eskü téri (a régi Erzsébet híd) és a Fővám téri (a mai Szabadság híd) híd építését rendelte el.
A híd építését 1893-ban határozták el, majd Feketeházy János tervei alapján 1894–96 között építették meg, a Kiskörút torkolatában, a Fővám tér és a Sáros fürdő között ívelte át a Dunát. A hídon villamosvágány kígyózott át, elektromos és gázvilágítással is ellátták. Ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én került sor az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József-hídnak nevezték el.
A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,2 méter, amivel Budapest legrövidebb Duna-hídja.
A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. A hiányzó középrészt az épen maradt pillérek között csakhamar pótolták. Újjáépítése, amelyet Széchy Károly és Haviár Győző vezetett, 1946 augusztusára fejeződött be, s akkor kapta mai nevét is.
A hidat 1985–86-ban teljesen felújították, és 1987-ben – a Duna-part részeként – világörökségnek nyilvánították. 2007–2008-ban – a 4-es metró építésével egy időben – újabb, teljes körű felújítása, műemléki rekonstrukciója is megtörtént. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti.
Borítókép: Budapest, 1962. augusztus 14. A Szabadság híd a Gellért-hegy felől. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-835114
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Gyurkovics Tibor
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója kilencven éve, 1931. december 18-án született.
Aki a hobbijából élt
28-szoros magyar bajnok, sportriporter és -diplomata, de mindenekelőtt szerető apa, aki legszívesebben a nagymarosi családi nyaralóban töltötte szabadidejét imádott családjával. 80 esztendős lenne Gyulai István.
Minden, ami foci – ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott a Nemzeti Fotótár
Ingyenesen látogatható az MTI Nemzeti Fotótár labdarúgástörténeti kiállítása, amely a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel a legendás Aranycsapattól napjainkig. A szabadtéri kiállítás hét nagyvárosban: Esztergomban, Győrben, Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Kaposváron, Debrecenben és Budapesten tekinthető meg a labdarúgó Eb ideje alatt.
Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!
Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.