125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.

Városi séták

2021.10.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Margit híd átadása (1876. április 30.) után megemelkedtek a hídvámokból származó bevételek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk kimondta, hogy ha a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 ezer forintot, akkor a többletet egy negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd a Déli összekötő vasúti híd volt). 1893-ban a XIV. törvénycikk két híd, az Eskü téri (a régi Erzsébet híd) és a Fővám téri (a mai Szabadság híd) híd építését rendelte el.

A híd esti kivilágításban (Jászai Csaba felvétele)

A híd építését 1893-ban határozták el, majd Feketeházy János tervei alapján 1894–96 között építették meg, a Kiskörút torkolatában, a Fővám tér és a Sáros fürdő között ívelte át a Dunát. A hídon villamosvágány kígyózott át, elektromos és gázvilágítással is ellátták. Ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én került sor az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József-hídnak nevezték el.

Hajóforgalom a Dunán (MTI Fotó)

A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,2 méter, amivel Budapest legrövidebb Duna-hídja.

A budai hídfő a Gellért-hegy tövében (MTI Fotó: Lajos György)

A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. A hiányzó középrészt az épen maradt pillérek között csakhamar pótolták. Újjáépítése, amelyet Széchy Károly és Haviár Győző vezetett, 1946 augusztusára fejeződött be, s akkor kapta mai nevét is.

A hídépítő munkások ebédje (MTI Fotó: Rózsa László)

A hidat 1985–86-ban teljesen felújították, és 1987-ben – a Duna-part részeként – világörökségnek nyilvánították. 2007–2008-ban – a 4-es metró építésével egy időben – újabb, teljes körű felújítása, műemléki rekonstrukciója is megtörtént. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti.

A híd kapuzatát a Szent Korona másolata és a történelmi magyar címer ékesíti (Jászai Csaba felvétele)

Borítókép: Budapest, 1962. augusztus 14. A Szabadság híd a Gellért-hegy felől. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-835114

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Nagykörút

1896. augusztus 31-én adták át a millenniumi ünnepségek keretében a budapesti Nagykörutat.

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?

Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.