„Tűnt évek őre, add áldó kezed, s kalauzolj, édes Emlékezet!”

1957. október 3-án, 65 évvel ezelőtt távozott a XX. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa, Szabó Lőrinc költő, műfordító. Halálának évfordulóján rá emlékezünk.

Karakter

2022.10.03 | olvasási idő: kb. 2 perc


A miskolci születésű poéta Debrecenben, majd egy rövid műegyetemi kitérő után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarán (ma ELTE) folytatta tanulmányait. Korai verseivel egyenesen Babits Mihályhoz, a Nyugat akkori főszerkesztőjéhez ment, aki rögtön ugyan nem adta ki azokat, de szárnyai alá vette az ifjú tehetséget, és bevezette a budapesti irodalmi társaságba, azaz annak központjába, a Centrál kávéházba.

Komjáthy Aladár, Babits Mihály és Szabó Lőrinc (MTI fotó)

Diákként latinból, görögből, franciából és németből fordított, majd Babits tanítványaként angolból ültette át magyarra többek közt Shakespeare összes szonettjét és Samuel Taylor Coleridge Ének a vén tengerészről című balladáját. Első versei a Nyugatban jelentek meg 1920-ban. Babitsnak köszönhetően megismerte a legújabb európai költészetet, és a Baudelaire-centenáriumra készülve mentora és Tóth Árpád mellett társfordítója lehetett a híres Bomlás virágai kötetnek.

Szabó Lőrinc otthonában (MTI Fotó: Horváth Tamás)

Miután Babitscsal fokozatosan eltávolodtak, a költő a nyüzsgő művészvilágba vetette magát. Így történhetett, hogy Rippl-Rónai József megfestette portréját. Miközben elévülhetetlen érdemeket szerzett műfordítóként, költészete is kivirágzott. Nem meglepő tehát, hogy a József Attila- és Kossuth-díj mellett háromszor tüntették ki Baumgarten-díjjal is. Művészetének egyik legnagyobb szakértője, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész szerint Szabó Lőrinc vereseiben egyszerre „épül és omlik” minden. Mindent megkérdőjelez, de ez csak a megértés vágya, mely egész pályáján át hajtotta költőként és műfordítóként is.

A költő 1956-ban (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)

Szabó Lőrincet halála után a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Pályatársa és barátja, Illyés Gyula így búcsúzott tőle a temetésen: „Barátaid, küzdőtársaid megbízásából és kívánsága szerint mondok búcsút, kedves Lőrinc. Mindazok nevében, akik képtelenek fölfogni, hogy nem vagy, mert régtől fogva jól tudták, hogy ki voltál és ki leszel: halhatatlan szellem, a legnagyobbak közül való. Se veszteségünket felmérni, se fájdalmunkat kifejezni nincs méltó szó. Köszönjük, hogy életünk alkotórésze lettél. Nyugodj békében!”

Borítókép: Szabó Lőrinc költő, műfordító, MTI Fotó, Készítette: Horváth Tamás Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-794558

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Budapest leghosszabb alagútja

165 éve adták át az akkor még kapuzatok nélküli Váralagutat a járműforgalomnak. Építésekor a lakosok azon aggódtak, vajon összeér-e majd a két oldalról fúrt vájat, Clark Ádám mérnöknek ezért próbaalagutat kellett ásnia a Helytartótanács előírása szerint.

Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerű lóvasútjárat a két város, Pest és Újpest között.

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Galambos, Psota, Darvas, Sztankay

Kell még bármit mondanunk ilyen impozáns névsor mellé? Akinek a neveket olvasva nem jutna eszébe azonnal az M3.hu programjára kapcsolni, annak mutatjuk, milyen műsorokban láthatja a sztárokat ezen a héten.