A lépcső aljától a halhatatlanságig
A ma 75 éves Szacsvay László egyesek szerint „ártatlan szemű harlequin”, míg mások szerint ragyogóan tehetséges karakterszínész. Az idén Páger Antal-díjjal jutalmazott színész már majd’ az összes neves elismerést begyűjtötte, és az sem véletlen, hogy 2021 óta a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja.
Karakter
2022.10.27 | olvasási idő: kb. 2 perc
A budapesti születésű művész olyan illusztris felmenőkkel rendelkezik, mint az ükapja, Szacsvay Imre, a képviselőház jegyzője, aki aláírta Kossuth függetlenségi nyilatkozatát, és ezért 1849-ben kivégezték, vagy egy nemzedékkel később a szintén Szacsvay Imre nevet viselő „híres, zengő orgánumú színész”. Szacsvay Lászlót saját bevallása szerint hamar magával ragadták a versek, de csak azért szavalt az iskolai ünnepélyeken, hogy átmenjen matematikából, később pedig a lányokat igyekezett elbűvölni velük. Több hangszeren is tanult, de nővére, aki hivatásos muzsikus lett, „kihegedülte” őt a családból. Meglepő, de csak második próbálkozásra vették fel a Színművészeti Főiskolára, ám ez alkalommal is annyira izgult, hogy leesett a lépcsőn, és egy pohár vízzel tudták csak „felvételiképessé” tenni.
Tanulmányai után Kaposvárra készült, de váratlanul leszerződtette a Nemzeti Színház, ahol már a kezdetektől vezető színésznek számított. A lendületes karrierkezdetet egy kevésbé sűrű időszak követte, mellyel kapcsolatban a művész így nyilatkozott egyszer: „Az a megítélésem, hogy ezt a szakmát nem kilóra mérik, tehát egy jó mondat vagy egy nézés is sokszor ér annyit, mintha valaki elmondana nyolcvan oldalt.” 1982-től, a Katona József Színház önállósulása óta a társulat tagja. 2004-ben a Turay Ida Színházhoz is csatlakozott, emellett gyakran feltűnik a rádióban és a televízióban is.
Zenei tudása számos darabban megmutatkozott, a legnagyobb sikere a Császár Angelával és Benedek Miklóssal közösen megálmodott Budapest Orfeum című zenés összeállítás volt, mellyel tíz éven át léptek fel kuplékat és sanzonokat énekelve. A népszerű előadás zenei anyaga hanglemezen is megjelent. Színházi szerepei elsősorban karakterszerepek és ritkábban főszerepek, de a művész ebben inkább lehetőséget lát, önmagára elsősorban „csapatemberként”, semmint „szólistaként” tekint. Így vallott erről nemrég: „a kis szerep olykor nehezebb feladat is, mert egy nagyobb alkalmat kínál menet közben a javításra, de ha a kicsit elrontja az ember, az olyan, mintha aznap ott se lett volna a színházban”.
A mozikban többek közt olyan filmekben volt látható, mint A megint tanú, a Hippolyt vagy a Zimmer Feri. A televízióban számos tévéjáték mellett a népszerű Kisváros és Linda című sorozatokból emlékezhetnek rá a nézők. A művész egyébként nagy kutyabarát, kedves vizslái több tévéműsorban is társszerepet vállaltak mellette. Máséval össze nem téveszthető hangját megannyi szinkronszerep, hangjáték és hangoskönyv-kiadvány őrzi. Az idő múlásáról egyszer így nyilatkozott: „Az öregedéstől egyáltalán nem félek. Ha félnék, akkor is megöregednék.” Bár magánéletében rengeteg nehézséget kellett leküzdenie, Szacsvay László máig aktívan játszik tovább gazdagítva életművét.
Szacsvay László a mai napon az MTVA Archívum m3.hu oldalán a Nápolyi mulatságok című tévéjátékban látható. Tartsanak velünk!
Borítókép: Szacsvay László, színművész MTI Fotó, Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-902975
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 320 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Budapest, Csudapest
Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.
Szovjet csapatkivonás Magyarországról
1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat.
Az első magyar holdrakéta
Hazánk igen hamar bekapcsolódott a Hold meghódításáért folyó űrversenybe – a gyerekek szívén keresztül.
Boldog új évet kívánunk!
A Gergely-naptár bevezetésével Szent Szilveszter pápa ünnepe lett az év utolsó napja, ezért hívjuk december 31-ét szilveszternek. Talán meglepő, de már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak évbúcsúztatókat.