Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Múltidő

2020.04.08 | olvasási idő: kb. 4 perc


Az új intézet először az Eötvös József báró vezette kultuszminisztérium fennhatósága alá került. Szervezeti szabályzata értelmében feladata az ország éghajlatának és földmágneses viszonyainak kutatása volt. 1890-ben Konkoly-Thege Miklóst nevezték ki az intézmény élére.
Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus (MTI Foto: Sziklai Dezső)
A neves csillagász a saját birtokán, a felvidéki Ógyallán felépítette az akkori Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját. Létrejött a Prognózis osztály, és 1891-től naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adtak ki. Ógyalla a trianoni békediktátumot követően a csehszlovák állam része lett. Az intézet munkájában visszaesés következett be, csak 1934-ben indult meg némi fejlődés, amelyet a második világháború ismét megállított.
Antennák és mérőkészülékek az Országos Meteorológiai Intézet székházának tetején (MTI Foto: Kovács Attila)
A háború után újraszervezték a tudományos kutatást, a szakemberképzést, szélesítették a nemzetközi kapcsolatokat, és 1947-ben aláírták a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyezményét. 1952-ben Pestlőrincen átadták a Marczell György Obszervatóriumot, és az országban másutt is létesültek megfigyelőállomások.
A pestszentlőrinci obszervatórium technikusa hidrogéngázt tölt egy aerológiai méréseket végző rádiószonda ballonjába (MTI Foto: Jármai Béla)
A jogelőd megalakulásának centenáriumán, 1970-ben az Intézet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) nevet kapta. Feladat- és hatáskörét legutóbb egy 2005. évi kormányrendelet határozza meg: az OMSZ meteorológiai adat-, információgyűjtő és -elemző szervezet, amely információkat is szolgáltat. Borítókép:Az Országos Meteorológiai Intézet pestszentlőrinci obszervatóriumának technikusa a napsugárzás erősségét méri. Budapest, 1956. október 15 .MTI Fotó: Jármai Béla, azonosító: MTI-FOTO-792166
További cikkek:

Az állatkerti útmutatótól Homéroszig

Az ő remek fordításában ismerjük szinte az összes ókori klasszikust, közte az Odüsszeiát és az Iliászt. A neves Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító 105 éve született.

Szegedi dóm, az újrakezdés szimbóluma

Az 1879-es szegedi Nagyárvíz után a városatyák ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy biztos alapokra új székesegyházat emelnek annak ígéreteként, hogy fokozatosan újjáépítik az egész várost is. Innen származik az 1930-ban felszentelt dóm közszájon forgó Fogadalmi templom elnevezése.

Avar István - Szénfejtésből színpadi gyémánt

A 20. század második felének egyik legnagyszerűbb klasszikus színésze volt a 90 éve született Avar István. „Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Boldoggá tesz, doppingol.” – vallotta.

Kisfarsang ideje Katalinig tart

Szent Mihály napjával kezdődik a borszűrés és az őszi lakodalmas időszak