Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Múltidő

2020.04.08 | olvasási idő: kb. 4 perc


Az új intézet először az Eötvös József báró vezette kultuszminisztérium fennhatósága alá került. Szervezeti szabályzata értelmében feladata az ország éghajlatának és földmágneses viszonyainak kutatása volt. 1890-ben Konkoly-Thege Miklóst nevezték ki az intézmény élére.
Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus (MTI Foto: Sziklai Dezső)
A neves csillagász a saját birtokán, a felvidéki Ógyallán felépítette az akkori Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját. Létrejött a Prognózis osztály, és 1891-től naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adtak ki. Ógyalla a trianoni békediktátumot követően a csehszlovák állam része lett. Az intézet munkájában visszaesés következett be, csak 1934-ben indult meg némi fejlődés, amelyet a második világháború ismét megállított.
Antennák és mérőkészülékek az Országos Meteorológiai Intézet székházának tetején (MTI Foto: Kovács Attila)
A háború után újraszervezték a tudományos kutatást, a szakemberképzést, szélesítették a nemzetközi kapcsolatokat, és 1947-ben aláírták a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyezményét. 1952-ben Pestlőrincen átadták a Marczell György Obszervatóriumot, és az országban másutt is létesültek megfigyelőállomások.
A pestszentlőrinci obszervatórium technikusa hidrogéngázt tölt egy aerológiai méréseket végző rádiószonda ballonjába (MTI Foto: Jármai Béla)
A jogelőd megalakulásának centenáriumán, 1970-ben az Intézet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) nevet kapta. Feladat- és hatáskörét legutóbb egy 2005. évi kormányrendelet határozza meg: az OMSZ meteorológiai adat-, információgyűjtő és -elemző szervezet, amely információkat is szolgáltat. Borítókép:Az Országos Meteorológiai Intézet pestszentlőrinci obszervatóriumának technikusa a napsugárzás erősségét méri. Budapest, 1956. október 15 .MTI Fotó: Jármai Béla, azonosító: MTI-FOTO-792166
További cikkek:

Az utolsó aranyágacska

Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

Böbe, az iskolateremtő csimpánz

A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.

Balról jobbra át!

1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon - a fővárosban és környékén csak november 9-én - a jobb oldali közlekedési rendre való áttérés. Ezzel az irányváltással csatlakoztunk Európa és világ nagyobbik részéhez.