Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat
1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.
2020.04.08 | olvasási idő: kb. 4 perc
Az új intézet először az Eötvös József báró vezette kultuszminisztérium fennhatósága alá került. Szervezeti szabályzata értelmében feladata az ország éghajlatának és földmágneses viszonyainak kutatása volt. 1890-ben Konkoly-Thege Miklóst nevezték ki az intézmény élére.
A neves csillagász a saját birtokán, a felvidéki Ógyallán felépítette az akkori Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját. Létrejött a Prognózis osztály, és 1891-től naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adtak ki. Ógyalla a trianoni békediktátumot követően a csehszlovák állam része lett. Az intézet munkájában visszaesés következett be, csak 1934-ben indult meg némi fejlődés, amelyet a második világháború ismét megállított.
A háború után újraszervezték a tudományos kutatást, a szakemberképzést, szélesítették a nemzetközi kapcsolatokat, és 1947-ben aláírták a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyezményét. 1952-ben Pestlőrincen átadták a Marczell György Obszervatóriumot, és az országban másutt is létesültek megfigyelőállomások.
A jogelőd megalakulásának centenáriumán, 1970-ben az Intézet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) nevet kapta. Feladat- és hatáskörét legutóbb egy 2005. évi kormányrendelet határozza meg: az OMSZ meteorológiai adat-, információgyűjtő és -elemző szervezet, amely információkat is szolgáltat.
Borítókép:Az Országos Meteorológiai Intézet pestszentlőrinci obszervatóriumának technikusa a napsugárzás erősségét méri. Budapest, 1956. október 15 .MTI Fotó: Jármai Béla, azonosító: MTI-FOTO-792166
Balatoni nyaralás
Végre megérkezett a nyár. Hol lehet a legjobban felüdülni? Természetesen a vízparton. S mi lenne erre alkalmasabb hely a Balaton partjánál, amely nem csupán üdülőhely, hanem szimbólum is a magyarok számára.
Keleti Éva életműve a Műcsarnokban
Bár sokan úgy gondolják, időskorban már fölösleges nyitni az új felé vagy megtanulni modern dolgokat, Keleti Éva, a magyar fotóművészet nagyasszonya szerencsére nem tartozik közéjük. Korábbi elhatározásának hátat fordítva 88 évesen tért vissza a fotóművészethez. És mivel annak fejlődése a digitalizáció irányába indult, így azzal is megismerkedett, eredményeit pedig most a nagyközönség is megcsodálhatja.
Kis magyar postatörténet
Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.
Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete
Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.