Szent Jobb – nemzeti ereklyénk kalandos története

1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét.

2020.08.18 | olvasási idő: kb. 7 perc


A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahol a király jobb kezét épen találták, ezért ereklyeként megőrizték. A középkortól a török időkig Nagyvárad közelében, egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Bosznián át Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét előbb Schönbrunnban, majd Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére.

A Szent Jobb a díszes ereklyetartóban (1985)

A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben. Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, 1944-ig az eseményre a budai Várban került sor. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított „Aranyvonattal” hordozták körbe az országban. Az ünnepségsorozat május 30-án, a Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszus lezárulta után kezdődött meg.

A Szent Jobb Budapesten, az országjárás első állomására, Esztergomba induló vonaton (1938. május 30.)

Pajtási Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka 1944-ben a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte, és egy barlangban rejtette el. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. Az amerikai hadsereg katonái a salzburgi érseknek adták át a kincseket. A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza Magyarországra; a küldöttség egyik tagja a magyar származású George von Kovach ezredes volt. Az ereklyét William S. Key tábornagy adta át Witz Béla érseki helynöknek, a Szent Jobb őrének.

A Szent István-napi körmenet a Szent Jobbal a Ferenciek terén (1945. augusztus 20.)

A Szent Jobbot 1945. augusztus 20-án, a háború utáni első körmenetben a ferencesek belvárosi templomából a Szent István-bazilika előtti térre vitték, majd az ünnepség után visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, ahol 1950-ig, a rend feloszlatásáig őrizték. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve nem lehetett országos körmeneteket tartani. Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába.

Megérkezik a Szent Jobb a Szent István-napi ünnepségek alkalmából celebrált ünnepi mise helyszínére, a Hősök terére (1947)

1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót, golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta. A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult.

A Szent Jobb országjáró körútján az esztergomi főszékesegyházban (1988)

Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt.

A Szent Jobb a Szent István-bazilika előtt (1990)

Borítókép: Budapest, 1964. augusztus 20. Ünneplő emberek haladnak el a Szent István- bazilikában közszemlére tett Szent Jobb-ereklye előtt. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-F__NY19640820032

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 284 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos más témában további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

Új képhez új hangot adunk!

Arról, hogy a filmrestaurálás mozgóképes oldalról mit rejt magában, már esett szó az ikonikus Tüskevár című sorozat kapcsán. A következőkben annak rejtelmeibe nyújtunk betekintést, hogyan lehet friss hangot varázsolni a régi filmek alá.

Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.