A hitben és erényben tündöklő hercegnő

Árpád-házi Szent Margit sorsa összefonódott a magyarság legnagyobb Árpád-kori traumájával, a tatárjárással. Az ország megóvásának reményében a királyi pár Istennek ajánlotta születendő gyermekét, aki a fegyelem és az önmegtartóztatás mintaképe lett.

Múltidő

2021.01.18 | olvasási idő: kb. 5 perc


1241. április 11-én a mongolok Batu kán vezetésével megsemmisítő vereséget mértek Muhi mezején a magyar seregre. IV Bélának (1235-1270) sikerült a körbezárt táborból elmenekülnie, de az ország jelentős részét feladni kényszerült. Ő és családja végül az Adriai-tenger partján fekvő Trau várában talált menedéket.

A Muhi csata emlékműve (MTI Fotó: Oláh Tibor)

Margit hercegnő 1242. január 27-én menekülés közben született a dalmáciai Klissza várában. Szülei IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő végső reménységükben fogadalmat tettek, hogy gyermeküket Istennek ajánlják fel, ha megszabadul az ország a tatároktól. És megtörtént a csoda! 1242 tavaszán a mongol sereg váratlanul kivonult az országból. Valószínű, hogy Ögedej nagykán halála miatt Batu kán a kánválasztásra és az osztozkodásra sietett haza Belső-Ázsiába. Az ország romokban állt, de megmenekült. 

A veszprémi vár látképe a Séd völgyéből (MTI Fotó: Bisztray Károly)

A királyi pár néhány év múlva teljesítette fogadalmát. A kis Margit hercegnő 1246-ban, három és fél évesen a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostorba került, melyet 1240-ben alapított Bertalan veszprémi püspök a vár Szent Benedek sziklája alatt, a Séd partján.

Szent Katalin domonkos apácakolostor romjai Veszprémben (MTI Fotó: Bisztray Károly)

Később, 1252-ben a királylány több társával együtt átköltözött az apja által építtetett, Szűz Mária tiszteletére szentelt domonkos rendi apácakolostorba, mely a Nyulak szigetén (ma Margitsziget) állt. A kolostor mellett királyi ház is épült, mert a király és királyné sokszor meglátogatta gyermekét. A Szent Domonkos szabályait követő női kolostor a jámborság őrhelye volt. Lelkiségük lényege Szűz Mária bensőséges szeretete, a Megváltó iránti odaadás és a vezeklő szellem, mely önfeláldozó tettekben, betegek ápolásában nyilvánult meg. Margit ebben a szellemben nőtt fel és tett 1254-ben, 12 éves korában fogadalmat a domonkos rend magiszterének.

Középkori domonkosrendi kolostor és királyi udvarhely romkertje a Margitszigeten (MTI Fotó: Róka László)

Kétszer is lehetőség adódott a gyönyörű királylány számára, hogy felmentést kérjen Rómától fogadalma alól, és elhagyja a rendet. Mindkét házassági ajánlat komoly politikai előnyökkel járt volna IV. Béla és az ország számára, ám Margit mindkettőt határozottan visszautasította, apját pedig emlékeztette, hogy egykoron ő ajánlotta fel Istennek.

A kerengő kútháza a margitszigeti középkori domonkos rendi kolostor és királyi udvarhely romkertjében (MTI Fotó: Róka László)

Szigorú aszketikus életét a szegénység keresése, a mély alázatosság, társai és a betegek szeretetteljes szolgálata jellemezte. Margit mindenkin segített. Testét azonban felemésztette a vezeklés és 28. születésnapja előtt néhány nappal, 1270. január 18-án befejezte földi életét.  A kolostor templomában nyugvó földi maradványait az apácák a 16. században, a török elől menekítve magukkal vitték Pozsonyba, de ott később nyomuk veszett. Margitot már 1276-ban boldoggá nyilvánították, szentté végül csak 1943-ban, XII. Piusz pápa avatta. Árpád-házi Szent Margit ünnepe január 18. Életét, a Margit-legendát a 13. század végén írták meg latin nyelven. Ennek magyarra fordításából alakulhatott ki, többszöri átdolgozás során a 14. század végére a jelenleg ismert szöveg, mely abban a kódexben maradt fenn, amelyet Ráskay Lea apáca másolt le 1510-ben a margitszigeti domonkos kolostorban. A felbecsülhetetlen értékű írásos emléket az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, Margit hercegnő életét és tetteit pedig Gárdonyi Géza és Kodolányi János népszerű regényei ismertették meg a szélesebb közönséggel.

Borítókép: Budapest, 2012. július 20. Kilátás a Gellért-hegyről, háttérben a Margit híd, a Margitsziget. Készítette: Jászai Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-342218

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Béres Ilonát köszöntjük születésnapján!

Már főiskolásként a közönség kedvence volt a csodás hangú és tehetségű Béres Ilona, akinek munkásságát a legmagasabb szakmai elismerésekkel díjazták, a legfontosabbnak mégis a közönség szeretetét és ragaszkodását tartja.

Mesemaraton az 1960-as-'90-es évekből!

Hogy mivel kedveskedünk a legkisebbeknek gyermeknap alkalmából? Egy időutazással, amelyen több évtized kedvenc magyar rajzfilmjeivel ismerkedhetnek meg. Közös kaland szülőknek és gyerekeknek, tartsanak velünk!

„Amíg használható vagyok, addig használni akarom magam”

Ki ne ismerné fel csak a hangja alapján? Ha látjuk is, akkor ámulatba ejtő színpadi és filmes varázslásainak lehetünk szemtanúi. Köszöntsük Haumann Péter színművészt születésnapján rendhagyó módon interjúiban elmesélt történeteivel!

Derűs, életszerető komédiás

Legendás színházi, játék- és tévéfilmes szerepek, hangjátékok, rádiókabarék őrzik alakításait. Ikonfestményei megtalálhatók többek között a Vatikánban és a Pannonhalmi Főapátságban.