Szépművészeti Múzeum

1906. december 6-án nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere így vált teljessé a már elkészült Műcsarnokkal és a Millenniumi emlékművel.

Városi séták

2021.12.06 | olvasási idő: kb. 3 perc


A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár összevonásával jött létre. Az anyag Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnold püspök magángyűjteményéből kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került és Kossuth által 1848-ban köztulajdonba vett festményeiből állt. A gyűjtemények összevonását az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Károly javasolta.

A Szépművészeti Múzeum épülete a Dózsa György út felől (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején „a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről” szóló 1896. évi VIII. tc. írta elő. A jogszabály a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő, a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta át. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mert ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték.

Zeusz szobra az Ókori Gyűjteményben (MTI Fotó: Pap Jenő és Botta Ferenc)

Az eklektikus stílusú épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el, a munkálatokat a történész Kammerer Ernő irányította, aki 1906 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt. A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mert I. Ferenc József éppen akkor ért rá), és december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes a Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.

Egy látogató M. S. mester „Mária és Erzsébet találkozása” (1506) című képét nézi (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)

A múzeumot a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták. Az első nagyobb állománybővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt 1908-ban és 1913-ban. A múzeumot 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították, a grafikák zöme – Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei – az Esterházy-gyűjteményből származnak, jelentős a francia impresszionista gyűjtemény is.

Németh Kálmán szobrászművész restaurál egy XVI. századi faszobrot, a gyászoló Máriát, ölében a Megváltóval (MTI Fotó: Gink Károly)

Petrovics Elek 1914–35 közti igazgatása alatt a múzeumot az állomány számottevő gyarapodása miatt többször átépítették. A II. világháborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy részét szakszerű csomagolás nélkül Németországba vitték, e műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott. A háború utáni első kiállítást 1946-ban szervezték. Az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum.

Szovjet tüzérségi állás a múzeum épülete előtt (MTI Fotó)

A gyűjtemény 1957-re már kinőtte az épületet, ezért a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Szépművészeti Múzeumban a külföldi alkotások mellett a régi magyar osztály anyaga maradt. A modern külföldi anyag főként adományokból bővült, és az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott. A múzeum osztályai: az egyiptomi, az antik gyűjtemény, a régi képtár, a régi szoborgyűjtemény, a grafikai és a modern gyűjtemény.

Gyermekmaszk az egyiptomi kiállításon (MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor)

A múzeumban számos nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállítást láthatott az érdeklődő közönség. Akkor is a figyelem középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban hét képet, köztük két Raffaellót elraboltak, és a műtárgyak nemzetközi nyomozás során kerültek meg.

Garas Klára főigazgató vizsgálja a múzeumba visszakerült egyik festményt, Raffaello Santi Ifjú képmása című alkotását (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

2011-ben a kormány az Ötvenhatosok terén felépítendő múzeumi negyed létrehozásáról döntött, október 1-jével a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Baán Lászlót nevezték ki az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá. A koncepcióhoz kapcsolódóan 2011. október 20-án kormányhatározat rendelkezett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – az MNG beolvadása révén megvalósuló – egyesítéséről, amelyre 2012. szeptember 1-jén került sor.

A felújított Román Csarnok részlete (Nagy Zoltán felvétele)

A Szépművészeti Múzeumot 2015. február 15-én – a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, több mint 200 ezer látogatót vonzó kiállítás után – bezárták, és megkezdődött rekonstrukciója, amelynek során többek között megújult a II. világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt Román Csarnok, új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítottak. Az intézmény 2018-ban nyitott újra, történetében ez volt az eddigi legjelentősebb rekonstrukció.

A Szépművészeti Múzeum három időszaki kiállításait hirdeti 2021 novemberében (Jászai Csaba felvétele).

Borítókép: Budapest, 2020. augusztus 10. A Szépművészeti Múzeum épülete. Készítette: Róka László. Azonosító: B_RKL20200810125.jpg

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Nézzenek velünk Sztankay-filmeket!

Sztankay István idén töltené be 85. életévét. A feledhetetlen színművész és sármőr tiszteletére az m3.hu és a Mozgóképarchívum több filmmel is készül, nézzék csak!

Híd az országok között

1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat. Az Árpád-korban a királyi székhelyet rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették.

Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!