Színészek főzőkanállal – címszerep a gasztronómia színpadán

A színpad a pillanat művészete. A színházi sikert az asztali örömök pódiumán föltálalt nevezetes fogások gyakorta túlélik. Újházi Ede a realista színjátszás legendás mestere ma már talán csak a gőzölgő húslevest kanalazva jut eszünkbe.

Karakter

2021.01.28 | olvasási idő: kb. 5 perc


Újházi Ede komolyan vett mindent. Komolyan vette a színi pályát, a legjobb komikus jellemábrázolók egyike lett. Komolyan vette az életet, s élete legfőbb párját: az ételt. Egyébként háromszor nősült. A százhatvan esztendeje született színész képes volt elutazni a legjobb levesbe való kakasért akár Debrecenig is. Az igazi, a hamisítatlan Újházi „tyúkhúslevesbe” ugyanis kakas is kell. Így elmaradhatatlan fogásként a lakodalmakon a boldog ara nem hiába pillant föl a gőzölgő tányérból diadalmasan, élete párjára mosolyogva: ez a vén kakas is ment a levesbe.

Újházi Ede (1841–1915) színész, színészpedagógus (MTI Fotó: Reprodukció)

Újházi Ede nem sikertelen pályája miatt fordult az asztali örömök felé. Próbafellépése 1869-ben volt a Nemzeti Színházban Jágó szerepében. Harmincéves nemzeti színházi jubileumát a Budai Színkörben ünnepelte. A Magyar Királyi Operaház játékmestere, 1903-ban a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Ferenc József Lovagkereszttel és Vaskorona Renddel jutalmazta. Huszonöt éven át tanított a színiakadémián. Imádták természetes játékmodorát, az elesettek együttérzéssel, humorral való ábrázolását.

Bessenyei Ferenc a Hegedűs a háztetőn című musicalben a Fővárosi Operettszínházban (MTI Fotó: Földi Imre)

A dörmögő hangú, testes színész a terített asztalnál is jól érezte magát. A legendák szerint nevezetes levese a korabeli művészek által kedvelt városligeti Wampetics vendéglőben, a Gundel étterem elődjében született. Vén kakasból készül, finomra metélt tésztával, a leveszöldségeken kívül gombával, zöldborsóval, kelvirággal, spárgával tálalva. A kifinomult ízlésű Újházi „találmánya” a századfordulótól máig fennmaradt. Gondos háziasszonyok és igényes vendéglátóhelyek állandó fogása.

 

Pécsi Ildikó az Ujjé, a Ligetben című irodalmi revü egyik jelenetében az Irodalmi Színpadon (MTI Fotó: Patkó Klári)

Nagy Endre, a magyar kabaré megteremtője nem véletlenül írta róla: „Színész volt, nagy művész, tehát emléke kortársai élethossziglanára ítéltetett. De egy maradandó emléke mégis van: a vendéglők étlapján a Chateaubrand-ok, Wellingtonok között ott szerepel az Újházi-leves is.” Az étkekben, asztali ízlésben is jeleskedő magyar színészeknek szerencsére hosszú a sora. Pethes Imre (1864–1924) a Színművészeti Akadémia dráma- és beszédgyakorlat tanára emlékére a New York kávéházban egy velős csontot és marhafartőt tartalmazó, gazdag húslevest neveztek el.

Gregor József operaénekes Donizetti Szerelmi bájital című vígoperájában a szegedi Nemzeti Színházban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A színművészet nagyasszonyainak sincs okuk a szégyenkezésre. A hagyomány szerint Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő komoly receptgyűjtő és ihletadó volt. A Déryné-szelet és a Déryné csókja édességek is ennek tanúi. Nem beszélve Laborfalvi Rózáról, aki Jókai első, tizenkét évvel idősebb hitveseként megfőzte a Jókai-bablevest – és ifjú férjét. Ízlésére bizonyságul íme egyik menüsora: rákleves, töltött kappan, marhapecsenye boros mártással, diós töltött kifli, jégbe hűtött dinnye tejszínnel. Vízvári Mariska, a Nemzeti Színház egykori művésznője több, máig idézett szakácskönyvet jegyez.

Buttler gróf szerepében Benkő Péter, Bernát Zsiga szerepében Mikó István a Különös házasság című tévéfilm egyik jelenetében (MTV Fotó: Szabó Róbert)

A közelmúltban tallózva, Gregor József operaénekes nevéhez szalámi- és pogácsarecept fűződik, míg Bessenyei Ferenc birkapörköltjéről volt híres. Bodrogi Gyula és Pécsi Ildikó tekintélyes receptgyűjteménnyel állt a nyilvánosság elé. Mikó István is jeles hobbiszakács, a „Mikó Pisti kedvence” nem más, mint túrós csusza körettel tálalt marhapörkölt. Végül idézzük Jókait: „A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.”

Borítókép: Budapest, 1984. november 14. Kalmár Magda és Lesznek Tibor Tamási Zdenkó Olasz vendéglő című pop-operájának próbáján. MTI Fotó: Friedmann Endre. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-893025



Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 291 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Manyika örök

Fordulatos életéből több filmtéma is kitelne. Neve összeforrt a habos süteménnyel, (cikkünkben!) imádta az állatokat, zseniálisan szteppelt, egy időben élő ágyúgolyóként lőtték ki a cirkuszi kupolába, a háború alatt pedig bolondnak tettette magát egy elmegyógyintézetben. 110 esztendeje született és 50 éve távozott az ezerarcú női Chaplin, Kiss Manyi.

Törőcsik Mari 85!

Törőcsik Mari idén novemberben ünnepli 85. születésnapját. Pályafutása során megszámlálhatatlanul sok díjat és elismerést kapott, a legfontosabbak a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze titulusok, továbbá háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla díj büszke tulajdonosa. Nem utolsó sorban pedig érdemes és kiváló művész, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Rágógumi a szemnek

Világnap nélkül is minden nap ünnep annak, aki kedveli…

Császár Angelát köszöntjük!

Születésnapján köszöntjük a Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló Művészt, akinek színpadon, filmen, rádióban és a pódiumon is emlékezetes élményeket köszönhetünk. Szakmai és emberi történetek sokasága fűzi a Nemzeti Színházhoz, melynek évtizedekig tagja volt; a Budapest Orfeum című sikerszériás produkció pedig ma már fogalom.