Szovjet csapatkivonás Magyarországról

1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat.

Múltidő

2020.06.18 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét, az utolsó szovjet katona távozásának emlékére nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig – amely az idén június 27-ére esik – a magyar szabadság napjává nyilvánította.
Kiskunhalason kezdődött meg a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása (1989. április 25.)(MTI Foto: Friedmann Endre)
1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar–szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
Az utolsó szovjet katonai alakulat indítása Hajmáskérről (1990. november 13.) (MTI Foto: Arany Gábor)
A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását az országból. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi pályaudvaron létesített katonai bázison rakodták át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba.
A Déli Hadseregcsoport egyik harckocsiezredének búcsúztatása Sárbogárdon (1989. május 19.) (MTI Foto: Friedmann Endre)
A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. A szovjet katonákat hazaszállító első katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesítő harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő tizenöt hónapban másfél ezer, katonákat és harci eszközöket szállító szerelvény távozott az országból.
Távozó szovjet katonák a hajmáskéri vasútállomás peronján (1990. március 12.) (MTI Foto: Friedmann Endre)
Az 1991. június 16-án útnak indított utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszerelését vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonuló Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor a záhony–csapi hídnál lépte át a magyar határt.
Cicciolina (Staller Ilona), az Olasz Republikánus Párt képviselője búcsúztatja a szovjet katonákat Kiskunhalason (1989. április 25.) (MTI Foto: Friedmann Endre)
A csapatkivonás lebonyolítását a pénzügyi elszámolás hosszú tárgyalássorozata kísérte. Végül egy úgynevezett „nulla megoldás” született, melyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága közé. Borítókép: Kiskunhalas, 1989. április 25. Szovjet harckocsi bevagonírozás előtt a pályaudvaron. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Friedmann Endre. Azonosító: MTI-FOTO-904974
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ebben a témakörben is számos további felvételt talál.
További cikkek:

A szerencse fia

Születésnapján köszöntjük Tordy Gézát, aki vibráló egyéniségével hódított színpadon, filmen és rendezőként is.

Híd az országok között

1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat. Az Árpád-korban a királyi székhelyet rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették.

Csokoládét receptre!

Akármilyen hangulatban is vagyunk, bevásárlókosarainkban gyakran landol csokoládé. Hogy mi mindenre jó a kakaóbabból készült édesség, arra cikkünkből fény derül.

Minden idők legsikeresebb magyar férfi úszója

Az 55 éve született legenda sportágában mindent megnyert, amit csak lehetetett. Vegyesúszásban a nemzetközi versenyeken pályafutása során senki sem tudta legyőzni, ezért is hívták a vegyes királyának.