Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.

Ünnepek és hétköznapok

2022.04.29 | olvasási idő: kb. 4 perc


Noverre szakítani kívánt a klasszikus balett kötött hagyományaival, és inkább a tánc cselekményességét, drámai mondanivalóját helyezte fókuszba. Koreográfiáiba új elemeket vezetett be (zene, díszlet, pantomimszerű mozgás), könyvet adott ki a balett alapelveiről, és újító törekvéseinek köszönhetően a tánc igazi színházművészeti műfajjá nőtte ki magát.

Kékesi Mária és Havas Ferenc a Magyar Állami Operaház színpadán, A tánc története című balettfilm forgatásán. (MTI Fotó: Keleti Éva)

A tánc ősidők óta az emberi kultúra része (gondoljunk akár az esőtáncokra vagy a vadászat sikeressége érdekében végzett rituális mozgásokra), mégis társadalmi jelenléte és támogatása világviszonylatban a mai napig meglepően alacsony. Ezért a tánc világnapján a nemzetek igyekeznek minél több táncművészeti előadást, programot tartani, hogy ezzel is erősítsék a tánc kulturális értékét, és népszerűsítsék ezt a testre és lélekre egyaránt jótékony hatással bíró mozgásformát.

Budapest, 1961. Törőcsik Mari táncol a Rátkay Márton Színész-klubban, a Nemzeti Színház farsangi bálján. (MTI Fotó: Keleti Éva)
A Tavasz balettegyüttes bemutatója a Budapesti Táncstúdió megnyitóján. (MTI Fotó: Lónyai Mária)

Magyarországon számos, a világ élvonalába tartozó, elismert táncművész hazája. A teljesség igénye nélkül: Róna Viktor, Orosz Adél, Lakatos Gabriella, Havas Ferenc, Bozsik Yvette, Frenák Pál, Juronics Tamás vagy a napokban elhunyt Markó Iván. Ők mind olyan Kossuth-díjas magyar táncművészek, akik nagymértékben hozzájárultak a hazai táncművészet megreformálásához, világszínvonalra emeléséhez.

A lapozgatóban látható képek:

  1. Lakatos Gabriella és Havas Ferenc, a Magyar Állami Operaház tagjai (MTI Fotó: Keleti Éva)
  2. 1965. A Pécsi Balett tagjai próbálnak. (MTI Fotó: Keleti Éva)
  3. Budapest, 1960. Növendékek a József Attila Kultúrház balettszakkörében. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
  4. Győr, 1979. Demcsák Ottó (k) a Győri Balett első, A nap szerettei című darab bemutatóján. Koreográfus: Markó Iván. (MTI Fotó: Benkő Imre)
  5. 1960. Óvodások gyakorolnak a balettórán a pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
  6. Hetényi János és Gombkötő Erzsébet, a Pécsi Balett táncosai koreográfiájukat gyakorolják. (MTI Fotó: Keleti Éva)

 

Persze a baletten és a kortárs táncon kívül még számos népszerű, intézményesített mozgásforma létezik. A tánc napjainkig tartó, nagyjából száz éves evolúciója megannyi stílust foglal magába, úgy mint: charleston, lindy hop, rock’n’roll, szving, diszkó, latin páros táncok, hiphop, breakdance, bécsi keringő, angol sztenderd táncok és a sort még hosszan folytathatnánk. Ezen kívül szinte majdnem minden nemzetnek megvan a saját néptánca, amelyet kizárólag hagyományos öltözetben adnak elő, legyen szó akár a magyarok csárdásáról, az argentínok tangójáról vagy a brazilok szambájáról.

A lapozgatóban látható képek:

  1. A Belügyminisztérium Ének- és Táncegyüttesének tagjai a Krími táborban című táncot adják elő. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás)
  2. Budapest, 1955. Jelenet a DISZ Központi Művészegyüttesének műsorából az Erkel Színházban. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás)
  3. Szombathely, 1989. Táncosok versenyeznek a latin-amerikai táncok döntőjében a 24. Savaria Nemzetközi Táncversenyen. (MTI Fotó: Czika László)
  4. 1986. A Turbo Break Company bemutatója a kispesti munkásotthon előtt a break táncosok első országos találkozóján. (MTI Fotó: Földi Imre)
  5. Kánkánozó diáklányok a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium végzős hallgatóinak hagyományos vidám ballagásán. (MTI Fotó: Branstetter Sándor)
  6. Népviseletbe öltözött fiatalok népi táncot mutatnak be Túrkevén.( MTI Fotó)
  7. Budapest, 1957. Farkas Jenő partnerével a KPDSZ táncklub tánctanfolyamán. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

 

Manapság szinte kivétel nélkül minden stílusban talál képzést magának a táncolni vágyó, amit űzhet szórakozásból hobbiszinten, de akár versenyszerűen, sportági szinten is. Kedvcsináló gyanánt fogadjanak szeretettel egy kis ízelítőt egy nemzetközi táncversenyen készült felvételből, amin quicksteppet táncol egy angol versenytáncos pár: 

Quickstep a Táncparkett című műsorban

Borítókép: Budapest, 1966. Üveges táncot járó népi együttes műsorának reklámozásához készült felvétel a Gellért-hegyen. (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Concerto Budapest online műsorai

Az MTVA és a Concerto Budapest szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a zenekar felvételei.

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.

Becsöngetni tilos, a kutya ugat, a gazda harap!

Ez a felirat díszelgett egyik legnagyobb színészünk ajtaján, aki kétszer is megjárta a börtönt; szívesen zongorázott négykezest legjobb barátjával, Tolnay Klárival; és akit sosem hagyott el a hite és a humora. 95 éve született Mensáros László.

125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.