Tiszai árvíz

Másfél évtizede vízszintrekordok dőltek meg, amikor a 2006-os árvíz során hazánk négy nagy folyójának - a Duna, a Tisza, a Körös és a Maros - árhulláma egy időben találkozott.

Múltidő

2021.04.21 | olvasási idő: kb. 4 perc


A vízmércék értékei mögött mindig emberi soros húzódnak, a védekezés erőfeszítése mellett a pusztulásé és az újjáépítésé. A 2005-2006-os csapadékos tél előidézte hosszan tartó, magas vízállás miatt Tisza-völgyi folyóink mentén több helyen teljesen átáztak a töltések. Ideiglenes védműként sokszor kellett kaviccsal töltött konténerzsákokat használni. A sürgős szállítási-mentési feladatokban a Magyar Honvédség pilótái és helikopterei is segítettek. A tiszai gátak terhelése miatt április 21-én elrendelték a veszélyeztetett Csépa, Szelevény és Tiszasas kitelepítését. A lakók egy része azonban nem hagyta el otthonát, hanem a helyi védekezésben vállalt szerepet.

A néphadsereg helikopterei mentik a lakosokat az addigi legnagyobb Tisza-völgyi árvíz által sújtott települések egyikéről, Tunyogmatolcsról. (MTI Fotó: Hadas János)

A baj és a víz nagyságáról sokat elmond, hogy a Tisza Tiszakécske alatti szakaszán új vízszintrekordok születtek. A folyó Kunszentmártonnál 10 méter 41 centiméterrel tetőzött, az addigi legmagasabb vízállást több mint fél méterrel haladta meg. Szeged védőgátjait is 2006 tavaszán az eddig mért legmagasabb árhullámmal tesztelte a folyó, a szegedi 1009 centiméteres tetőzésével április 21-én megdöntve a harminchat éves csúcsot. Itt is közel fél méterrel lépték túl az 1970-es nagy árvízi maximumot.

Légi felvétel a szegedi árvízről. Előtérben a Dóm tér látható. (MTI Fotó: Kácsor László)

Fél évszázada a megelőzésként épült Szamos-Túr közötti védőgáton öt település kívül maradt. Így ezek elpusztult házait nem építették újjá. A legnagyobb vesztes Nagygéc esetében a kitelepített 749 lakos később sem térhetett vissza lakóhelyére, a község újjáépítését nem engedélyezték. Néhány család a tiltás ellenére a községben maradt.

A borbély egy árvízkárosult haját nyírja Csengersima határában. Itt élnek sátrakban és faházakban a környékbeli árvíz sújtotta nagygéciek is. (MTI Fotó: Balogh László)

Az ő és falujuk küzdelmes sorsát idézi az 2015-ben avatott árvízi emlékpark. A nagygéci emlékmű szövegét Juhász Ferenc költő írta: „749 indult új hazát keresni. Próbált meg gyökértől szakadni új fa ága lenni.”  A község híres temploma Árpád-kori hajójával, Mátyás korából származó szentélyével folyamatosan pusztult. 2014-ben a Megmaradás Temploma terv keretében újították fel, egy kilátó és egy látogatóközpont építésével együtt. 

Motorcsónak segítségével mentik a vízből a katonák a vadakat a Tisza áradásakor. (MTI Fotó: Karáth Imre)

Borítókép: Csongrád, 2006. április 26. Tiszai táj a csongrádi vasúti és közúti híddal a 2006-os árvíz idején. MTVA/Bizományosi Fotó. Készítette: Gyukics Péter Azonosító: MTI-FOTO-1310379 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Ördöngös dudások öröksége

A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.

Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

A 90 éves magyar hangosfilm… és ami mögötte van

Száll a Körhinta, felberreg a Meseautó, és Kabos Gyula hagymát csak hagymával hajlandó enni az örökzöld Hyppolit, a lakáj című filmben. Legendás pillanatok és alakítások fűződnek a 90 éve „beszélő” 120 éves magyar filmgyártáshoz. De mi van a csillogó felszín mögött?

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?