Az aranyló kincs otthona

Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.

Kultúrsnack

2022.06.27 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Tokaji borvidék a világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező, első zárt bortermelő vidéke, az itt termelt bor már 1737-től eredetvédett. Elsősorban természetes édes borairól ismert, legnépszerűbb az aszú és az eszencia. Ezek különlegességét az adja, hogy szüretkor kézzel szedik le a megtöppedt szőlőszemeket. Az itt készült borok jellegzetes, egyedülálló ízvilágát az ásványokban gazdag vulkanikus talaj adja. Az italokat sokáig gyógyszerként is számon tartották.

Az Állami Gazdaság borpincéjében sorakoznak a boroshordók. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

Az aszú születése igazi természeti csoda. A környező folyók, mocsaras területek környékén az őszi csapadékos, párás éjszakákat gyakran követik napsütéses, meleg nappalok. Az itt kialakult különleges mikroklíma kedvez a nemespenész elszaporodásának, ami az érett szőlőszemek nemesrothadását, aszúsodását idézi elő. A Tokaji borok népszerűségéhez, a borok érleléséhez hozzájárul a jó tárolási lehetőség, a puha tufába vájt több száz kilométer hosszú, a régió települései alatt kanyargó pincerendszer, ahol a páratartalom egyedülálló, és az a hőmérséklet állandó 10-12 fokos.

A különleges italnak persze a rajongótábora is különleges volt: ide tartozott XIV. Lajos francia uralkodó, Katalin cárnő és a világhírű zeneszerző, Beethoven is szívesen iszogatta az aranyló nedűt. Nem alaptalan tehát felidézni a tokaji borok régi szlogenjét: „A királyok bora, a borok királya.”

Borítókép:  Szőlőt szüretelő nő egy Tokaj vidéki szőlőskertben. MTI Fotó: Kotnyek Antal Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-774063

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A 90 éves magyar hangosfilm… és ami mögötte van

Száll a Körhinta, felberreg a Meseautó, és Kabos Gyula hagymát csak hagymával hajlandó enni az örökzöld Hyppolit, a lakáj című filmben. Legendás pillanatok és alakítások fűződnek a 90 éve „beszélő” 120 éves magyar filmgyártáshoz. De mi van a csillogó felszín mögött?

Aranyvonat

1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre az „aranyvonat”, amely az Magyar Nemzeti Bank elhurcolt aranykészletét szállította vissza az országba.

A magyar úszás napja

Az úszás az ókori görögöknél a műveltség fokmérője volt, ma egyszerre sport, kikapcsolódás, edzés, és az egészség megőrzésének egyik legjobb módja.

Különös házasság: ki viseli a nadrágot?

A választ mindenki sejti, mi pedig megmutatjuk, milyen az, amikor mégiscsak Fülöp volt nyeregben, méghozzá hazánkban!