Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái

Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.

Múltidő

2020.05.01 | olvasási idő: kb. 7 perc


A lóvasutat felváltó villamos története Budapesten 1887. november 28-án a Nagykörúton kezdődött: az első szerelvények a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig közlekedtek. Az I. világháború utolsó évében, 1918-ban kapcsolták össze az egyes vonalakat hálózattá. A háborús években a ritkábban járó villamosok külső oldalára kapaszkodókat, a kerekek elé deszkákat szereltek, hogy megakadályozzák a baleseteket. A villamos megjelenésével egyidejűleg a bliccelők is megjelentek: az ütközőket, lökhárítókat, külső kapaszkodókat vették igénybe a veszedelmes, de ingyenes utazáshoz.
Emberek csimpaszkodnak a 28-as villamosra a Népszínház utcában (1918) (MTI Foto/Reprodukció)
A húszas évek vége felé a budapesti városlakók ennek a tevékenységnek a tujázás, a villamosnak pedig a tuja nevet adták. A gyerekeket a könnyelmű hősködés, a felnőtteket a szükség vitte rá a tujázásra. A kalauz feladata az volt, hogy az érvényes jeggyel nem rendelkezőket kizárja az utazásból. A villamosok peronja nyitott volt, és amikor a kalauz úgy ítélte meg, hogy befejeződött a fel- és leszállás, csengetett vagy a sípjába fújt. A tujázók megvárták, amíg elindul a villamos, ekkor ugrottak fel az ütközőre.
Tujázó suhancok a 6-os villamoson (1947) (MTI Foto/MAFIRT)
Hogyan keletkeztek ezek a szavak? A hátul helyhatározószóból a birtokos személyjel hozzátoldásával keletkezik a hátulja 'hátsó része, fara valaminek'. A hátulja > hátuja változást hangkiesésnek vagy hangkivetésnek nevezik. Ebből keletkezett szócsonkolással a tuja főnév, abból képezték a tujázás elvont főnevet, illetve a tujázni igét. (Hasonló szócsonkolás az autóbusz ˃ busz.) A tuja 'villamos' jelentése a rész–egész viszony felcserélésén alapuló szinekdoché: a járművet egyik részével, a hátuljával nevezzük meg. (Hasonló az ismert ifjúsági regény címe: A távolban egy fehér vitorla.)
A 67-es villamos a Thököly úton a peronon kívül kapaszkodó potyautasokkal (MTI Foto: Fazekas László)
Az időbeli sorrend valószínűleg a következőképpen alakult: hátulhátuljahátuljáziktujáziktuja. Az akrobatikus tevékenység meghatározása a következő: a villamos utasterén kívül, az ütközőn, lökhárítón vagy a sárhányón a viteldíj megfizetése nélkül utazni. Az ötvenes években azonban nemcsak villamoson, hanem buszon is tujáztak.
Labdarúgó-mérkőzésre igyekvő szurkolók (1953) (MTI Foto: Bojár Sándor)
A villamosokon fürtökben lógó emberek látványa akkoriban hozzátartozott az utcaképhez. A jellegzetes életkép 1952-ben Kovács Dénes–Nádassy László–Vajda Albert Címe: ismeretlen című darabjában a színpadon is megjelent.
Próba a Víg Színházban (1952) (MTI Foto: Farkas Tamás)
A tujázók a saját testi épségüket veszélyeztették, sok szörnyű baleset is történt. Ezért 1960-ban városszerte plakátokat ragasztottak ki, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyék a villamosra ugrálásnak. Borítókép: Budapest, 1980. szeptember 16. Villamosra várakozók a Nagykörúton. Az előtérben egy Ne ugorj mozgó villamosra! tábla részlete. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-818678
További cikkek:

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.

Az első magyar holdrakéta

Hazánk igen hamar bekapcsolódott a Hold meghódításáért folyó űrversenybe – a gyerekek szívén keresztül.

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar online műsorai

Az MTVA, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar felvételei.

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.