Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái

Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.

Múltidő

2020.05.01 | olvasási idő: kb. 7 perc


A lóvasutat felváltó villamos története Budapesten 1887. november 28-án a Nagykörúton kezdődött: az első szerelvények a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig közlekedtek. Az I. világháború utolsó évében, 1918-ban kapcsolták össze az egyes vonalakat hálózattá. A háborús években a ritkábban járó villamosok külső oldalára kapaszkodókat, a kerekek elé deszkákat szereltek, hogy megakadályozzák a baleseteket. A villamos megjelenésével egyidejűleg a bliccelők is megjelentek: az ütközőket, lökhárítókat, külső kapaszkodókat vették igénybe a veszedelmes, de ingyenes utazáshoz.
Emberek csimpaszkodnak a 28-as villamosra a Népszínház utcában (1918) (MTI Foto/Reprodukció)
A húszas évek vége felé a budapesti városlakók ennek a tevékenységnek a tujázás, a villamosnak pedig a tuja nevet adták. A gyerekeket a könnyelmű hősködés, a felnőtteket a szükség vitte rá a tujázásra. A kalauz feladata az volt, hogy az érvényes jeggyel nem rendelkezőket kizárja az utazásból. A villamosok peronja nyitott volt, és amikor a kalauz úgy ítélte meg, hogy befejeződött a fel- és leszállás, csengetett vagy a sípjába fújt. A tujázók megvárták, amíg elindul a villamos, ekkor ugrottak fel az ütközőre.
Tujázó suhancok a 6-os villamoson (1947) (MTI Foto/MAFIRT)
Hogyan keletkeztek ezek a szavak? A hátul helyhatározószóból a birtokos személyjel hozzátoldásával keletkezik a hátulja 'hátsó része, fara valaminek'. A hátulja > hátuja változást hangkiesésnek vagy hangkivetésnek nevezik. Ebből keletkezett szócsonkolással a tuja főnév, abból képezték a tujázás elvont főnevet, illetve a tujázni igét. (Hasonló szócsonkolás az autóbusz ˃ busz.) A tuja 'villamos' jelentése a rész–egész viszony felcserélésén alapuló szinekdoché: a járművet egyik részével, a hátuljával nevezzük meg. (Hasonló az ismert ifjúsági regény címe: A távolban egy fehér vitorla.)
A 67-es villamos a Thököly úton a peronon kívül kapaszkodó potyautasokkal (MTI Foto: Fazekas László)
Az időbeli sorrend valószínűleg a következőképpen alakult: hátulhátuljahátuljáziktujáziktuja. Az akrobatikus tevékenység meghatározása a következő: a villamos utasterén kívül, az ütközőn, lökhárítón vagy a sárhányón a viteldíj megfizetése nélkül utazni. Az ötvenes években azonban nemcsak villamoson, hanem buszon is tujáztak.
Labdarúgó-mérkőzésre igyekvő szurkolók (1953) (MTI Foto: Bojár Sándor)
A villamosokon fürtökben lógó emberek látványa akkoriban hozzátartozott az utcaképhez. A jellegzetes életkép 1952-ben Kovács Dénes–Nádassy László–Vajda Albert Címe: ismeretlen című darabjában a színpadon is megjelent.
Próba a Víg Színházban (1952) (MTI Foto: Farkas Tamás)
A tujázók a saját testi épségüket veszélyeztették, sok szörnyű baleset is történt. Ezért 1960-ban városszerte plakátokat ragasztottak ki, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyék a villamosra ugrálásnak. Borítókép: Budapest, 1980. szeptember 16. Villamosra várakozók a Nagykörúton. Az előtérben egy Ne ugorj mozgó villamosra! tábla részlete. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-818678
További cikkek:

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

"Zenebohóc szerettem volna lenni..."

...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.

Gépjárművek a rendszerváltás előtt

Negyven-ötven esztendeje – ha akarta, ha nem – mindenki jól ismerte az autótípusokat. Az ok egyszerű: kevés volt belőlük.

MÁV Szimfonikus Zenekar online elérhető műsorai

Az MTVA és a MÁV Szimfonikus Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a zenekar felvételei.