„Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás”
Mindenki Dusikája igazi mozisztár volt, szinte nem készült olyan magyar film a 30-as években, amiben ne szerepelt volna.
Karakter
Ecseri Judit | 2022.09.28 | olvasási idő: kb. 3 perc
Turay Ida 115 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán. 15 évesen már a Pesti Színiakadémiára járt, rá egy évre pedig Bárdos Artúrtól kapott színházi szerződést. A rendező a harmadévesek vizsgaelőadásán látta meg a fiatal lányt az Antigonéban: „De azért nekem is jutott szerep, igaz, hogy egy kukkot sem lehetett benne szólni, de azért ott lehetett lenni a többiekkel a színpadon. Az úgy volt, hogy én játszottam a kisfiút, aki a vak embert vezette. Az előadást megnézte Bárdos is, aki a harmadévesek közül akart valakit szerződtetni. A végén azt mondta, hogy a harmadévesek között nincs színész, de az a kölök, aki a vak embert vezette, az tud.”
Kislányos huncutságával mindenkit levett a lábáról. Nemcsak a női szerepekben alakított maradandót, hanem kimondottan jól álltak neki a gyermeki ábrázolások is. Karakteréhez passzolt a bakfis, rafinált naiva megjelenítése. Emblematikus szerepe a Janika volt. Aki ebben a filmben látja játszani, sohasem felejti el szemtelen bájosságát. A vígjátékot egyébként a férje, Békeffi István színműíró és kabarészerző írta, Janika szerepét kifejezetten a feleségére formálta.
Az első magyar hangosfilmek megjelenésével a színészek óriási népszerűségre tettek szert. Turay imádott Csortos Gyulával, Kabos Gyulával és Jávor Pállal jászani. Utóbbival ráadásul egy házban is laktak egy ideig. Könnyen tanult szövegkönyvet, csak úgy habzsolta a jobbnál jobb szerepeket. Legnépszerűbb filmjei a Köszönöm, hogy elgázolt, a Pesti mese vagy a Péntek Rézi voltak. Tipikus alakításaiban az esetlen kislányból a végén dámává változott.
Mindig aktív polgári életet élt: úszott, lovagolt, síelt, szeretett olvasni, és már a 30-as évek elején vezetett. „Amikor beültem vizsgázni a tanárral, várt a férjem és a közös barátunk, hogy mikor jövök vissza. S amikor visszajöttem, egyedül jöttem a kocsival. Kérdezték, hogy hol van a tanár? Mondtam, nem tudom, azt mondta álljak meg, és kiszállt.” – mesélte egyszer. A mókás eset után végül megbüntették, és csak a következő vizsgán kapta meg a jogosítványát.
1957-ben elhagyták az országot, de férje külföldön is rengeteget dolgozott, 18 év után mégis hazajöttek. Visszatérése után Várkonyi Zoltántól kapta első színházi szerepét a Nyaralni mindenáronban. Turay nagyra értékelte, hogy visszafogadta a szakma és a közönség.
Utoljára 1996-ban a Karinthy Színházban lépett színpadra, a Korai fagy című darabban remekelt a nagymama szerepében. A legendás komika 89 évesen 1997. június 2-án hunyt el. Emlékét a róla elnevezett színház és egy vándordíj őrzi.
A 115 éve született érdemes művészre az MTVA Archívum m3.hu oldalán Az élet voltaképpen szép... - Turay Ida estje című portréfilmmel emlékezünk.
Borítókép: A Vidám Színpad művészeként 1951-ben Készítette: Várkonyi László, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-770398
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Szobafestőből filmcsillag
110 éve született a Kossuth-díjas színész, Görbe János, aki mielőtt a színészek rögös útjára lépett volna, fivéreivel kitanulta a szobafestő mesterséget.
Akinek a stílusérzék volt a legerősebb képessége
Nyolcvan éve született a klasszikus kabarék nagy nevettetője, Schütz Ila, aki így vallott magáról: „A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok”.
SMS helyett töltőtoll
A Németországban élő, ám magyarságát mindvégig megőrző zenész-énekes-producert, Mándoki Lászlót köszöntjük 70. születésnapja alkalmából.
Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén
A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”