Vadászati Világkiállítás - múlt és jelen

Budapest minden idők egyik legnagyobb és legsikeresebb vadászati kiállításának adott otthont 1971-ben. Ötven esztendő múltán ismét Magyarországra irányul a figyelem: az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás (2021. szeptember 25. – október 14.) hasonló babérokra pályázik.

Múltidő

2021.09.24 | olvasási idő: kb. 3 perc


„A természet védelme önmagunk védelme” – így szólt 1971-ben az első Vadászati Világkiállítás jelmondata, melynek igazságáról a mostani rendezvény is tanúságot tesz. A fél évszázada megfogalmazott cél is örök érvényű: szolgálni a természet megismerését, felhívni a figyelmet a természeti kincsek védelmére. Ötven év múltán ezek a szempontok hangsúlyosabbak, mint valaha.

Vadászok kutyájukkal a világkiállításon (MTI Fotó: Bajkor József)

Hazánkban először 1871-ben rendeztek Országos Vadászati Kiállítást, mely kezdetben szakmai fórum volt. Az első kiállítás százéves évfordulóján rendezték meg Budapesten a világkiállítást. A programsorozat nemzetközileg is egyedülálló sikert aratott, mind a tematikus feldolgozás változatossága, szakmai igényessége, mind pedig látványossága, a bemutatók sokrétűsége miatt. 

A megnyitóünnepség főpróbáján vadászok, solymászok, lovasok vonulnak fel korabeli kosztümökben (MTI Fotó: Bajkor József)

A budapesti rendezvény 1971 őszén több mint 33 hektáron négy földrész – Európa, Afrika, Amerika és Ázsia – 52 országát látta vendégül; 35 állam nemzeti bemutatókat is rendezett. A „Vadászat a világon” rendezvényhez csatlakozó parádés trófea-seregszemlén 19 ország 18 vadfajából 118 díjnyertes példányt láthattak az érdeklődők. Lélegzetelállító lovasbemutatókkal szórakoztatták a közönséget, és az egyes országok pavilonjai mellett vadon élő állatokat is megtekinthettek az érdeklődők.

Dr. Nagy Endre magyar származású afrikai vadász a tanzániai pavilon előtt a közönség kedvencével, a kisoroszlánnal (MTI Fotó: Bara István)

A budapesti esemény meghozta a magyar vadgazdálkodás máig tartó nemzetközi elismertségét és hírnevét. A kiállításhoz számos egyéb rendezvény kapcsolódott, mint a Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, a Vadászati Tudományos Konferencia, a Nemzetközi Természetfilm-fesztivál és a Vadászattörténeti Szimpózium. A bő egy hónapig tartó rendezvénynek híres vendégei is voltak, köztük a szenvedélyes fogathajtó Fülöp edinburghi herceg.

Fülöp edinburghi herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke (középen) az angol királyi hintó előtt a Hajtó Európa-bajnokság zsűrizésén (MTI Fotó: Bajkor József)

Fél évszázada Budapesten olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek mind a mai napig komoly szerepet játszanak a nemzetközi vadgazdálkodásban és vadvédelemben. A nemzetközi trófeabíráló bizottság több mint félezer magyar gímszarvas-trófeát és összességében hasonló nagyságrendű dámlapátot, őzagancsot, mufloncsigát és vadkanagyart minősített.

Vadászok a magyar trófeabemutatón (MTI Fotó: Bara István)

A kiállítás arra is kiváló alkalmat szolgáltatott, hogy megismertesse a világgal a magyar kutyafajtákat. A rendezők bemutatták az ősi hagyományokon alapuló vadászati módokat: agarászat, nyomkeresés, solymászat és íjászat. Mindemellett komoly szerepet kapott a ló és a vadászat kapcsolata. Volt miből meríteni, a hagyományőrző vadászíjászat, a lovas vadászat nemcsak a korabeli életformának, hanem a magyar eredetmondának, a Csodaszarvas-mondának is szerves része.

Balázs-Piri Nándor, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége solymászklubjának tagja idomított réti héjájával (MTI Fotó: Kulcsár József)

A vadászat, horgászat és halászat korszerű és hagyományos, több évszázados tapasztalaton, tudáson alapuló fortélyai, eszközei nem az öncélú látványosságot szolgálták. A világkiállítás a vadászati és halászati gasztronómia miatt is emlékezetes maradt, a magyar erdők, mezők és vizek gazdag élővilága elvezetett a terített asztalig. Az ételkülönlegességeket, a jellegzetes fogásokat és készítési eljárásokat a közönség kitüntetett érdeklődése övezte.

A szudáni pavilonban kiállított trófeákat nézik a látogatók (MTI Fotó: Bara István)

Az ember és természet harmonikus együttélésének jó példáival, a hagyományos tájhasználattal és a természetvédelem magyar eredményeivel, a megőrzött magterületekkel, „őserdőkkel” és biorezervátumokkal a vadászati világkiállítás ötven esztendeje és ma is a jövőnek üzen. A magyar vadászkultúrának és -hagyománynak felmérhetetlen kincsestára vadászíróink – Kittenberger Kálmán, Fekete István, Széchenyi Zsigmond – gazdag életműve is, mert ők a vadak mellett az erkölcsöt és az emberséget helyezték a középpontba.

Fekete István otthonában (MTI Fotó: Patkó Klári)

BORÍTÓKÉP: Gemenc, 1970. október 13. Szarvasok a gemenci vadrezervátumban.MTI Fotó: Járai Rudolf. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-865853 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?

A pesti legek aluljárója

Az Astoria megnyitása után három évvel adták át a főváros második korszerű aluljáróját. Az EMKE azóta is a történelmi kereszteződésben állja a gyalogosok rohamát.

Császár Angelát köszöntjük!

Születésnapján köszöntjük a Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló Művészt, akinek színpadon, filmen, rádióban és a pódiumon is emlékezetes élményeket köszönhetünk. Szakmai és emberi történetek sokasága fűzi a Nemzeti Színházhoz, melynek évtizedekig tagja volt; a Budapest Orfeum című sikerszériás produkció pedig ma már fogalom.

Párizs jelképe – a szélhámosság csúcsa

Párizsban 135 éve, 1887. január 26-án kezdték el és 1889. március 31-ére fejezték be az Eiffel-torony építését.