Vadászati Világkiállítás - múlt és jelen

Budapest minden idők egyik legnagyobb és legsikeresebb vadászati kiállításának adott otthont 1971-ben. Ötven esztendő múltán ismét Magyarországra irányul a figyelem: az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás (2021. szeptember 25. – október 14.) hasonló babérokra pályázik.

Múltidő

2021.09.24 | olvasási idő: kb. 3 perc


„A természet védelme önmagunk védelme” – így szólt 1971-ben az első Vadászati Világkiállítás jelmondata, melynek igazságáról a mostani rendezvény is tanúságot tesz. A fél évszázada megfogalmazott cél is örök érvényű: szolgálni a természet megismerését, felhívni a figyelmet a természeti kincsek védelmére. Ötven év múltán ezek a szempontok hangsúlyosabbak, mint valaha.

Vadászok kutyájukkal a világkiállításon (MTI Fotó: Bajkor József)

Hazánkban először 1871-ben rendeztek Országos Vadászati Kiállítást, mely kezdetben szakmai fórum volt. Az első kiállítás százéves évfordulóján rendezték meg Budapesten a világkiállítást. A programsorozat nemzetközileg is egyedülálló sikert aratott, mind a tematikus feldolgozás változatossága, szakmai igényessége, mind pedig látványossága, a bemutatók sokrétűsége miatt. 

A megnyitóünnepség főpróbáján vadászok, solymászok, lovasok vonulnak fel korabeli kosztümökben (MTI Fotó: Bajkor József)

A budapesti rendezvény 1971 őszén több mint 33 hektáron négy földrész – Európa, Afrika, Amerika és Ázsia – 52 országát látta vendégül; 35 állam nemzeti bemutatókat is rendezett. A „Vadászat a világon” rendezvényhez csatlakozó parádés trófea-seregszemlén 19 ország 18 vadfajából 118 díjnyertes példányt láthattak az érdeklődők. Lélegzetelállító lovasbemutatókkal szórakoztatták a közönséget, és az egyes országok pavilonjai mellett vadon élő állatokat is megtekinthettek az érdeklődők.

Dr. Nagy Endre magyar származású afrikai vadász a tanzániai pavilon előtt a közönség kedvencével, a kisoroszlánnal (MTI Fotó: Bara István)

A budapesti esemény meghozta a magyar vadgazdálkodás máig tartó nemzetközi elismertségét és hírnevét. A kiállításhoz számos egyéb rendezvény kapcsolódott, mint a Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, a Vadászati Tudományos Konferencia, a Nemzetközi Természetfilm-fesztivál és a Vadászattörténeti Szimpózium. A bő egy hónapig tartó rendezvénynek híres vendégei is voltak, köztük a szenvedélyes fogathajtó Fülöp edinburghi herceg.

Fülöp edinburghi herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke (középen) az angol királyi hintó előtt a Hajtó Európa-bajnokság zsűrizésén (MTI Fotó: Bajkor József)

Fél évszázada Budapesten olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek mind a mai napig komoly szerepet játszanak a nemzetközi vadgazdálkodásban és vadvédelemben. A nemzetközi trófeabíráló bizottság több mint félezer magyar gímszarvas-trófeát és összességében hasonló nagyságrendű dámlapátot, őzagancsot, mufloncsigát és vadkanagyart minősített.

Vadászok a magyar trófeabemutatón (MTI Fotó: Bara István)

A kiállítás arra is kiváló alkalmat szolgáltatott, hogy megismertesse a világgal a magyar kutyafajtákat. A rendezők bemutatták az ősi hagyományokon alapuló vadászati módokat: agarászat, nyomkeresés, solymászat és íjászat. Mindemellett komoly szerepet kapott a ló és a vadászat kapcsolata. Volt miből meríteni, a hagyományőrző vadászíjászat, a lovas vadászat nemcsak a korabeli életformának, hanem a magyar eredetmondának, a Csodaszarvas-mondának is szerves része.

Balázs-Piri Nándor, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége solymászklubjának tagja idomított réti héjájával (MTI Fotó: Kulcsár József)

A vadászat, horgászat és halászat korszerű és hagyományos, több évszázados tapasztalaton, tudáson alapuló fortélyai, eszközei nem az öncélú látványosságot szolgálták. A világkiállítás a vadászati és halászati gasztronómia miatt is emlékezetes maradt, a magyar erdők, mezők és vizek gazdag élővilága elvezetett a terített asztalig. Az ételkülönlegességeket, a jellegzetes fogásokat és készítési eljárásokat a közönség kitüntetett érdeklődése övezte.

A szudáni pavilonban kiállított trófeákat nézik a látogatók (MTI Fotó: Bara István)

Az ember és természet harmonikus együttélésének jó példáival, a hagyományos tájhasználattal és a természetvédelem magyar eredményeivel, a megőrzött magterületekkel, „őserdőkkel” és biorezervátumokkal a vadászati világkiállítás ötven esztendeje és ma is a jövőnek üzen. A magyar vadászkultúrának és -hagyománynak felmérhetetlen kincsestára vadászíróink – Kittenberger Kálmán, Fekete István, Széchenyi Zsigmond – gazdag életműve is, mert ők a vadak mellett az erkölcsöt és az emberséget helyezték a középpontba.

Fekete István otthonában (MTI Fotó: Patkó Klári)

BORÍTÓKÉP: Gemenc, 1970. október 13. Szarvasok a gemenci vadrezervátumban.MTI Fotó: Járai Rudolf. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-865853 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Tiszai árvíz

Másfél évtizede vízszintrekordok dőltek meg, amikor a 2006-os árvíz során hazánk négy nagy folyójának - a Duna, a Tisza, a Körös és a Maros - árhulláma egy időben találkozott.

125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.

Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.

Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja

1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.