Isten Veled, Vicuska!

Az Archívum képes cikkével emlékezzünk Venczel Verára, és nézzük újra közösen A fekete várost vagy az Ida regényét a Mozgóképarchívumban! https://archivum.mtva.hu/m3/open

Karakter

2021.10.25 | olvasási idő: kb. 6 perc


Báj, tehetség, tisztaság, finomság, emberség. Korán észrevették a fiatal lányban ezeket az erényeket, és a nézők szívébe is pillanatok alatt belopta magát. Kiskora óta imádta a verseket, Kosztolányi Dezső volt a kedvence, az ő versével is felvételizett a főiskolára. Máriássy Félix filmjében már másodikos gimnazistaként szerepelt. Az iskolai szakkörök mellett Makay Margit színésznő foglalkozott vele szeretettel, majd elsőre felvették a színművészetire, ahol osztályfőnöke, Pártos Géza mellett Várkonyi Zoltán hatott legjobban pályája alakulására, aki már másodév végén szereppel kínálta a Vígszínházban: Carlottát, Ruttkai Éva komornáját játszotta A néma leventében. Első tapsát az első felvonás végén elmulasztotta, mert lelkesedésében túl hamar öltözött át második felvonásbeli jelmezébe. A következő évben A nyár című Weingarten-darabban jelentős szerepet kapott, a filmekkel pedig egy csapásra híres lett.

Tahi Tóth László, Tomanek Nándor és Tordy Géza oldalán A nyár című Weingarten színműben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Ő volt Júlia az 1968-as vizsgaelőadásban, melyben Rómeót Kiss István, Lőrinc barátot Koltai Róbert, a dajkát Molnár Piroska osztálytársai alakították, de szerepelt még az előadásban Harsányi Gábor és Szombathy Gyula évfolyamtársa is. A Kárpáthy Zoltán című Várkonyi-filmből ekkorra már az egész ország ismerte, hiszen a filmet már az elején közel négymillió ember látta moziban. Az Egy szerelem három éjszakája, a Bohóc a falon és a Tanulmány a nőkről című filmekben is főiskolásként játszott, a fergeteges Egri csillagok csak ezután következett.

Júliaként Kiss Istvánnal a negyedéves színészhallgatók vizsgaelőadásán (MTI Fotó: Keleti Éva)

Színpadon a naiva szerepeket követően drámai arcát is megmutathatta, miközben mindvégig megőrizte szelíd nőiességét, tiszta tekintetét. Az 1970-es évekből többek között a Ványa bácsi, a Mesél a bécsi erdő, A kör négyszögesítése és a Bernarda Alba háza című darabokból is emlékezhetünk rá. Utóbbiban nagy ajándék volt számára a közös játék azzal a Sulyok Máriával, akit gyermekként a nézőtérről csodált, és aki később tanára is volt. Gyermekelőadásokban is szeretett játszani, kedvelte A csodálatos Vargáné és a Twist Olivér címszerepét Garas Dezső és Pécsi Sándor partnereként. Emlékezetes alakítást nyújtott A kassai polgárok, a Sógornők és az Angyali üdvözlet című előadásokban is.

Latinovits Zoltánnal a Ványa bácsi című Csehov dráma próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

A televízió is folyamatosan foglalkoztatta. Az 1970-es Pillangó című tévéfilmért Monte Carlóban elnyerte az Arany Nimfa-díjat, alakítását Vittorio de Sica is méltatta. Hitves Zsuzsika szerepét sokáig nem merte elvállalni, hiszen városi lányként nem élt meg a Móricz-hősnőre jellemző élményeket. Egy 1995-ös tévéinterjúban árulta el, hogy végül filmbéli partnere, Kozák András kedves biztatására, megerősítésére vállalta el a feladatot, mely később egyik legkedvesebb szerepe lett. A következő évben A fekete város Rozalijaként lopta be magát ismét a nézők szívébe. Számtalan tévéfilmje közül emlékezetes volt a Hét kérdés a szerelemről (1968), a Tündérlaki lányok (1970), A tűz balladája (1972) és az Ida regénye (1974) is. Rádiós Nívódíjat és Kritikusok díját is kapott. Gyakran szinkronizált, Geraldine Chaplinnek, Leslie Caronnak, Ingrid Bergmannak is kölcsönözte hangját.

Az Egri csillagok című film tömegjeleneteinek forgatása (MTI Fotó: Tormai Andor)

Az Egri csillagok című kétrészes film volt az első hazai szuperprodukció, a film egyik közönségkedvence pedig a Cecey Évát alakító Venczel Vera. Nemcsak a 80 millió forintos költségvetése volt rekord 1968-ban, hanem a 18 millió eladott mozijeggyel a film minden idők legnézettebb magyar filmje. A filmet részben a Pilisborosjenő határában felépített díszletvárban, részben a Balatonnál és Bulgáriában forgatták, a csatajelenetekben pedig több ezer valódi sorkatona alkotta a statisztériát.

Venczel Vera a dublőrét öltözteti a Tóth János által fényképezett Kötelék című film szarvasi forgatásának szünetében (MTI Fotó: Keleti Éva)

Sinkovits Imre, Fónay Márta és Latinovits Zoltán partnereként ő alakította a Tóték Ágikáját is az Isten hozta, őrnagy úr! című filmben. Fábri Zoltán rendezőt azóta csodálta, mióta ő tervezte a díszletet A nyár és a Bernarda Alba háza című darabokhoz. Így mesélt élményeiről: „Egerben laktunk, s egy kis faluban, Szarvaskőn volt felépítve a falu egyik utcájában a ház. A polgármester hívott meg, aki tizenéves volt akkor, amikor forgattunk. Hihetetlen boldogság töltött el, amikor kiszálltam az autóból, s egy transzparens fogadott, amelyre azt írták rá, hogy Isten hozta, Ágika!” Filmes pályafutásáért a 2019-es Magyar Filmhéten vehette át életműdíját a „magyar Audrey Hepburn”.

Goethe Tasso című színművében Vass Évával (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Saját bevallása szerint néhány szinkronfeladaton, Mi Csü háztulajdonosnő (A szecsuáni jólélek), valamint a Macskajáték érzéketlen Ilusának szerepén kívül nemigen volt negatív karaktere, ugyanakkor az ezredfordulóhoz közeledve számos előadásban újult meg estéről estére. Mindig az író művéből szeretett kiindulni, és vallotta, hogy a színész egyénisége döntő jelentőségű, hiszen az a fél méter, amivel magasabban áll, fent a színpadon, igen felnagyítja azt, amit személye jelent. Utolsó szerepei közül emlékezetes volt a Szepes Mária könyvéből készült egyszemélyes darab, A vörös oroszlán, melyet teltházas előadásokon játszott 2011 óta.

Kozák Andrással és Esztergályos Cecíliával az Elveszett paradicsom című előadásban (MTI Fotó: Benkő Imre)

A boldogságot Czapp György formatervező iparművész, grafikus oldalán találta meg, akivel az Egy óra múlva itt vagyok című tévésorozat forgatásán ismerkedtek meg, és öt évtizeden át voltak hűséges társai egymásnak. Hidegkúti házukban németjuhász kutyájukkal, cicáikkal, természetközelben éltek. Férje mellett 50 év hűség fűzte a Vígszínházhoz és az emberábrázolás hivatásához is Venczel Verát. „A sztárság, az egy állapot, a hivatás pedig az, hogy ott lehetek, amikor estéről estére felmegy a függöny.” – vallotta. A legnagyobb díj számára a közönség szeretete volt. Isten Veled, Vicuska!

Harsányi Gábor Láng Vince és Venczel Vera Valkó Veronika szerepében az Egy óra múlva itt vagyok című kalandfilm-sorozatban (MTV Fotó: Csabafi Attila)

Az MTVA Archívuma október 8-án 45 év után először mutatta be a parádés szereposztású, Barbárok című 1976-os vígszínházi előadást. Az állandó kínálatunkban elérhető A fekete város és az Ida regénye mellett érdemes figyelni az m3.hu műsorát, ahol többek között a Julianus barát című sorozatban is újra megcsodálhatjuk játékát decemberben.

Borítókép: 1955. június 12. Venczel Vera színésznő. MTI Fotó: Farkas Tamás Azonosító: MTI-FOTO-S__FA19550612001

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Nagyáruházak egykor- a vásárlás fellegvárai

A plázák előfutárai voltak, a fogyasztás klasszikus jelképeivé váltak. A hányatott sorsú Corvin Áruház mozgólépcsőjével és partiteraszával, míg a Párisi Nagy Áruház - a későbbi Divatcsarnok - Lotz Károly freskóival és korcsolyapályájával is beírta nevét a hazai kereskedelem aranykönyvébe.

Tíz esztendeje némult el a bársonyos hang

Polgár László, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas előadóművész basszus szerepekben nyújtott emlékezetes alakítást, de a közönség tapsát tartotta a legszebb zenének. (Videóval! Polgár László és lányai éneklik Presser-Sztevanovity-Horváth: A padlás című musicalének népszerű betétdalát!)

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.