„Meghalni nem könnyű. Nem élni könnyebb.”

110 éve született Weöres Sándor, költőzseni, a nyelvi lelemények mestere.

Kultúrsnack

2023.06.22 | olvasási idő: kb. 2 perc


A költő, író, műfordító és irodalomtudós éjjel dolgozott, mert akkor volt egyben hosszú nyugalmas ideje a munkára. Szerette is, mert így látta a beköszöntő estét, éjszakát és hajnalt is. Versei sokféle módon keletkeztek, születésükről ezt mondta: „Megjelenik csak egy puszta sejtelem, amit valamiképpen szavakkal követni kell.” Magát kísérletezőnek vallotta, valamiféle átmenetnek a költő és a kutató között. Szóteremtő versei kisded korunktól kísérnek mindannyiunkat. Olyan ő, mint egy közös nevező, aki ugyanakkor barbár forradalmár is.

A költő otthona kertjében kutyájával (MTI Fotó: Molnár Edit)

Költészete nemcsak ráépült a klasszikusokra, hanem vissza-visszatérve meg is tudott szólalni az elődök nyelvén, gyakorlatilag bárkinek a nyelvén. Tökéletesen alkalmazta azokat a hangtani és szótani vívmányokat, amelyeket a régebbi korok mesterei már felfedeztek. Főneveket használt igeként és igéket főnévként. Halandzsaverseket írt, amelyek jelentés nélküli szavakkal, pusztán hangzásukkal fejezték ki mondandójukat. Sem olyan mondatforma nincs a magyar nyelvben, sem olyan versforma, amellyel ne dolgozott volna. Felesége, Károlyi Amy szintén elismert, sikeres költő és műfordító volt. Weöres Sándor, az utolérhetetlen nyelvzsonglőr csodás verseivel örökre beírta nevét a magyar irodalom halhatatlanjai közé.

Portré (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

Június 22-én, csütörtökön a Weöres Sándor című portréfilmmel, a Századfordító magyarok sorozat Weöres Sándorról szóló részével, illetve a Vers mindenkinek - Weöres Sándor: Ki minek gondol... - Tíz lépcső című műsorral emlékezünk a költőre az m3.hu-n. Tartsanak velünk!

Borítókép: Weöres Sándor költő otthonában a könyvespolc előtt. MTI Fotó: Zinner Erzsébet, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-830418

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek

Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.

Gépíróból világhírű bábtervező

96 esztendős korában eltávozott Bródy Vera báb-és díszlettervező, mindannyiunk kedvencei: Mazsola, Tádé, Manócska, Gombóc Tündér, Misi Mókus alkotója. A városligeti vurstli és Angolpark volt a később Munkácsy- és Jászai-díjas művész valódi iskolája, ahová imádott Sándor bácsikája, a Ferencváros válogatott focistája és edzője vitte gyermekkorában szórakozni. Édesanyja hegedűművésznek szánta, ő a színészettel is kacérkodott; mégis örökké hálás volt Várkonyi Zoltánnak, amiért egy szerep meg nem tanulása miatt kipenderítette a Művész Színház társulatából, hisz így talált rá élethivatására.

„Egy a párna, egy a részvény…”

135 éve született Budapesten Kabos Gyula. 15 évesen a Népszínházban statisztált, de izgalmában rossz helyre lépett, és a zenekari árokba zuhant. E szerencsétlen kezdet után emelkedett mégis máig fénylő filmcsillaggá.

„Maradok, másként nem tehetek!”

A XX. századi magyar drámairodalom egyik legnagyobbja, akinek életét végigkísérte a szenvedélyes igazságkeresés és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Irodalmárként és politikusként is sokat tett a kisebbségben élőkért, a magyar nyelvért és oktatásáért.