Wurlitzer, a varázslatos zenegép

Robosztus átmenet a hangszeres zenéből a gépibe.

Kultúrsnack

2021.01.30 | olvasási idő: kb. 1 perc


Az, hogy zeneszámot választunk, ma olyan természetes, hogy elképzelni sem tudjuk, mekkora újdonság volt a maga idejében. Ez a luxus egyedül azoké volt, akik maguk is játszottak hangszeren. Rudolph Wurlitzer találmányaival a tömegek számára tette elérhetővé ezt az élményt. A többgenerációs német hangszerkészítő és -forgalmazó családból származó, az Egyesült Államokba emigrált mester figyelme az élő zenekar helyettesítésére szolgáló orgonák után, a technika fejlődésével, az elektromos hangszerek felé fordult. A wurlitzer (jukebox) hozta meg számára az örök hírnevet. 

A Wurlitzer elődjének számító, 24 számot lejátszani tudó, régi zenegép belsejét vizsgálja egy férfi, amelyet 53 évvel azelőtt két ökör áráért vásárolt a Diófás csárda tulajdonosa. (MTI Fotó: Percze Lajos)

Az első zenegépet 1889. november 23-án állították fel San Franciscóban. A kezdeti masinák fadobozok voltak, néhány gombbal, később egyre több elem: fém, világítótestek, gombok, üveglapok, csövek és egyéb vizuális eszközök színesítették őket. Az érmével működő masinák először zenepapírral, fémlemezzel vagy –hengerrel működtek, később már lemezekről játszották a felvételeket. A gépek tulajdonosai számolták, melyik számot hányszor játszották le, hogy a kevés alkalommal sorra kerülőket folyamatosan cseréljék. 1960-tól már sztereó minőségben szóltak a gépek, amelyek a hangrögzítésre alkalmas fonográf elterjedéséig vezető szerepet játszottak a köznapi emberek zenekultúrájában. 

Borítókép: Egy férfi zeneszámot választ az amerikai gyártmányú Rock-Ola zenegépen a Gresham Étteremben. MTI Fotó: Percze Lajos Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-848735

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 292 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Bombabiztos befektetés!

Emlékeznek még a takarékbélyegre? Elő a régi gyűjtőlapokkal a fiók mélyéről, mert ez a befektetési forma nem évül el...

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.

Jankovics Marcellre emlékezünk

Jelekben alkotott – és jelet hagyott. Bebizonyította, hogy a rajzfilm több a gyermeki szórakoztatás műfajánál. Animációjának forrása az álom, a népmesék és az ősi bölcsesség volt.

Látogatás az alvilágban

Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.