Wurlitzer, a varázslatos zenegép
Robosztus átmenet a hangszeres zenéből a gépibe.
Kultúrsnack
2021.01.30 | olvasási idő: kb. 1 perc
Az, hogy zeneszámot
választunk, ma olyan természetes, hogy elképzelni sem tudjuk, mekkora újdonság
volt a maga idejében. Ez a luxus egyedül azoké volt, akik maguk is játszottak
hangszeren. Rudolph Wurlitzer találmányaival a tömegek számára tette elérhetővé
ezt az élményt. A többgenerációs német hangszerkészítő és -forgalmazó családból
származó, az Egyesült Államokba emigrált mester figyelme az élő zenekar helyettesítésére
szolgáló orgonák után, a technika fejlődésével, az elektromos hangszerek felé
fordult. A wurlitzer (jukebox) hozta meg számára az örök hírnevet.
Az első zenegépet 1889. november 23-án
állították fel San Franciscóban. A kezdeti masinák fadobozok voltak, néhány
gombbal, később egyre több elem: fém, világítótestek, gombok,
üveglapok, csövek és egyéb vizuális eszközök színesítették őket. Az érmével
működő masinák először zenepapírral, fémlemezzel vagy –hengerrel működtek,
később már lemezekről játszották a felvételeket. A gépek tulajdonosai
számolták, melyik számot hányszor játszották le, hogy a kevés alkalommal sorra
kerülőket folyamatosan cseréljék. 1960-tól már sztereó minőségben szóltak a
gépek, amelyek a hangrögzítésre alkalmas fonográf elterjedéséig
vezető szerepet játszottak a köznapi emberek zenekultúrájában.
Borítókép: Egy férfi zeneszámot választ az amerikai gyártmányú Rock-Ola zenegépen a Gresham Étteremben. MTI Fotó: Percze Lajos Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-848735
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 292 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Karantén a Royal Szállóban
Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.
Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről
A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.
Budapest egykor és most
Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!