Yves Montand magyar falevelei – Világsztárok Budapesten

A 100 éve született sármos énekes-színész zenés előadóestjeivel beutazta Európát, így a magyar közönséggel is találkozhatott. Hazai koncertjének az Erkel Színház adott otthont, ahogyan számos más világsztár fellépésének is. (Fotóválogatás és bennfentes színházi kulisszatitkok cikkünkben!)

Karakter

2021.10.13 | olvasási idő: kb. 4 perc


A hulló falevelektől a francia sugárutakon át a párizsi háztetőkig mindent megénekelt a legfranciább sanzonénekes, akinek ereiben azonban olasz vér csörgedezett. Az Ivo Livi névre hallgató fiú szülei Toszkánából költöztek Marseille-be, ahol a család nehéz anyagi helyzete miatt már tizenévesen munkába kellett állnia: újságot hordott ki, gyárban és fodrászatban is dolgozott. Tizenhét évesen lépett először pódiumra sanzonokkal, majd a háború után Édith Piaf felfedezettje és pártfogoltja lett Párizsban. Nagy népszerűségre tett szert, a filmesek is rátaláltak, és haláláig több mint hatvan filmben szerepelt, melyek kétharmadában saját magát alakította, még Hollywoodba is meghívták Marilyn Monroe partneréül.

Első magyarországi fellépése után az Erkel Színház öltözőjében (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

A párizsi külvárosok, a marseille-i matrózok és a cherbourg-i dokkmunkások énekese 1957 tavaszán az Erkel Színházban is fellépett, a Nemzeti Fotótár képsorozata a védjegyévé vált laza színpadi eleganciájának gesztusait is megörökítette előadás közben elkapott pillanatképekben. Feleségével, Simone Signoret színésznővel először februárban utazott át hazánkon, négy hónapos turnéjuk közben, a rövid tartózkodás után azonban koncertezni is visszatért márciusban, a körút utolsó állomásaként. Montand a magyar Kozma József legendás dalait is örömmel énekelte, a legismertebb a Hulló falevelek (Les Feuilles mortes) volt, Jacques Prévert versével. Koncertjeire a 12 ezer jegy mindegyike elkelt, a sajtó hatalmas sikerről számolt be.

A Montand – Signoret házaspár érkezése a Ferihegyi repülőtérre (MTI Fotó: Keleti Éva)

Március 10-én találkozott először a magyar közönséggel az Erkel Színházban, a vasárnap délelőtti János vitéz előadást is elhalasztották miatta. Az aprólékosan kidolgozott, mégis egyszerű közvetlenséggel előadott zeneszámaiból felépített kétórás koncertjével a bemutatót követő három napban is többször fellépett. Műsorát kiváló öttagú zenekara kísérte, az előadás felvételét később a rádió is közvetítette. A fellépés hátteréül szolgáló kilenc méter széles és hét és fél méter magas tüllfüggöny Montand 950 kilós csomagjában érkezett, és az előadó hat darab kétezes Wattos reflektort is kért a játéktérre, a szokásos maximális világításon felül. Saját hangerősítő berendezését maga Montand szerelte be az Erkel Színház színpadjára.

Yves Montand az Erkel Színházban 1957-ben

Montand évtizedekig közönségkedvenc volt. A távirat című humoros szösszenete (melyben egy szerelmes ifjú szeretne lírai üzenetet hagyni imádottjának, ám az üzenetet rögzítő hölgy prózai érzéketlensége elveszi ihletét) olyannyira sikeres volt, hogy magyarított változatát Darvas Iván is előadta az 1967-es rádiószilveszteri műsorban, Kiss Manyi hangjával. (Az eredeti változatban a táviratot felvevő női hang Montand felesége, Simone Signoret volt.)

Yves Montand a Margitszigeten ad autogramot egy fiatal nőnek. (MTI Fotó: Tormai Andor)

Az Erkel Színház, hazánk legnagyobb befogadóképességű színházaként évtizedekig adott otthont világsztárok fellépéseinek. Krasznai János, a Magyar Állami Operaház Erkel Színházának zenei előadásvezető főügyelője, aki legtöbbjükkel együtt dolgozott, így emlékszik:

„Nemcsak a közönségnek, hanem nekünk, színházi dolgozóknak is különleges élmény volt egy-egy világsztár fellépése. Nemcsak azért, mert testközelben találkozhattunk, hanem mert partnerként együtt is dolgozhattunk velük. A legnagyobbak kedves, közvetlen, természetes emberek voltak. Hiszem, hogy mesterkélten nem is lehet világrangot elérni, csak őszinte belső tehetségből. Az opera kiválóságain (Renata Scotto, José Carreras, Plácido Domingo, Luciano Pavarotti, Montserrat Caballé) kívül olyan művészekkel is dolgozhattam, mint Ella Fitzgerald, Juliette Gréco, Count Basie, Rhoda Scott, őrzök is tőlük egy-egy tárgyi emléket. Szinte mindenkivel gyorsan szót értettünk, hiszen a zene egyetemes nyelvét beszéltük, de franciául, olaszul, németül is megértettem őket. Volt, akinek nem volt különleges kérése, mindent a színházi rutin szerint csináltunk, és volt olyan is, akivel kezdés előtt minden egyes számot külön-külön átbeszéltünk: a fényhatásokat, a szám végét, a tapsot, az utózenét, az ismétléseket. A közönséget is gyakran megénekeltető Gilbert Bécaud-t nagy átéléssel előadott számai között égő cigarettája is várta nálam az ügyelőpulton egy-két slukkra.”

Fotógyűjteményünkben az Erkel Színházban fellépő világsztárok képeiből válogattunk. Nézzék csak! https://archivum.mtva.hu/bookmarks/collections/KemGVJbSAhFHJpgH

Borítókép: Budapest, 1957. március 10. Yves Montand énekel első magyarországi fellépésén az Erkel Színházban. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-794934, MTI-FOTO-794935, MTI-FOTO-794936

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Balázsovits 75

December 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész, rendező, a Játékszín volt igazgatója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

10.000 lépésnél is több

Éppen 60 évvel ezelőtt, 1962. szeptember 23-án a Műegyetem Hess András téri kollégiumában adta első koncertjét az Omega ezen a néven. A koncert nemcsak a zenekar, hanem a magyar könnyűzene történetének is meghatározó eseményévé vált.

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

“Hej, ha ezt az én galambocskám megérhette volna…”

Szemes Mariról az emlékezetes Csehov-paródia fent említett szállóigéje jut eszünkbe, de emellett sokszínű tehetség volt. Ugyanolyan jól álltak neki a komolyabb, mint a humoros szerepek. Ma lenne 90 éves.