A huszadik század magyar atlétája

Zsivótzky Gyula volt az első magyar kalapácsvető sportoló, aki 70 méter felett dobott. Pályafutása során két világ- és kilenc országos rekordot állított fel.

Karakter

2022.02.25 | olvasási idő: kb. 3 perc


Zsivótzky Gyula tizenháromszoros magyar bajnok, Európa-bajnok és olimpia bajnok atléta, a Nemzet Sportolója 85 évvel ezelőtt, 1937. február 25-én született Budapesten. Kisbéren, a Bakony alján nőtt fel, a természet szeretete végigkísérte egész életét. Az édesapját korán elvesztő fiú gyermekkorában erdész szeretett volna lenni, de Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető sikerei láttán úgy döntött, maga is kalapácsvető lesz. Ekkor még nem tudhatta, hogy legnagyobb eredményét a példaképével fogja elérni, ugyanis Csermák edzőként segítette álmai megvalósításában a későbbiekben. A tizenéves fiú kezdetben a Kiskunfélegyházi Vasasban atletizált, kalapácsvető edzője évekig nem volt, ezért szakkönyvekből és a sporttársaktól tanulta meg a dobás csínját-bínját, egy házi készítésű sportszerrel gyakorolt a pályán.

Budapest, 1957. július 10. Zsivótzky Gyula, a Testnevelési Főiskola másodéves hallgatója, későbbi olimpiai bajnok kalapácsvetés közben a TF edzőpályáján. MTI Fotó: Petrovits László

Már első felnőtt nemzetközi megmérettetéséről, az 1958-as stockholmi Európa-bajnokságról bronzéremmel érkezett haza. Négy olimpián indult, 1960-ban Rómában ezüstérmet akasztottak a nyakába. Négy évvel később a tokiói olimpiára nagy reményekkel készült, ám a több, súlyos, egymást követő gyomorműtét majdnem derékba törte a sportpályafutását. Fél évet töltött kórházban, nagyon lefogyott, de nem adta fel a reményt és a küzdelmet. Elképesztő akaraterejének és a sport iránti alázatának köszönhetően hat hónappal később ismét dobogóra állhatott.

Zsivótzky Gyula a Bajcsy-Zsilinszky Kórház kórtermében egy nővérrel beszélget. (MTI Fotó: Petrovits László)

A Tokiói Nemzeti Stadionban a zuhogó esőben, egy sátorban átfázva, kuporogva várták az atléták, hogy dobjanak. A mostoha körülmények ellenére a negyedik sorozatig még az első helyen állt Zsivótzky, de végül a szovjet versenyző, Romuald Klim nyakába akasztották az aranyérmet. Az újabb ezüstérem megszerzését kudarcként élte meg a sportoló, annak ellenére, hogy egy súlyos betegségből épült fel a felkészülési idő alatt.

Zsivótzky Gyula 73,36 m-es dobásával nyerte a kalapácsvetést az országos atlétikai bajnokság második napján a Népstadionban. Fotó: Pálfai Gábor

A kiváló atlétának végül az 1968-as mexikói olimpián sikerült a visszavágó, 8 cm-rel nagyobb dobással állhatott a dobogó legfelső fokára. Később az évszázad magyar atlétájának választották, a nemzetközi szövetség pedig az elmúlt száz év legjobb száz versenyzője közé szavazta.

Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, sportvezető edzésen (MTI Fotó: Balaton József)

Magasugró bajnok felségével, Komka Magdolnával két gyermeket neveltek fel, akik szintén elismert sportolók lettek. Az idősebbik fiú, Gyula 1984-ben ifjúsági labdarúgó Európa-bajnokságot nyert, ma már edzőként dolgozik. Öccse, Attila tízpróbázóként 2005-ben bronzérmet szerzett a helsinki atlétikai világbajnokságon. A kalapácsvető legenda 1973-ban köszönt el végleg az aktív sportolástól, diplomás testnevelő tanárként számos tisztséget töltött be és edzősködött hátralévő életében. Halála tizedik évfordulóján az UTE versenyzőjéről egy kisbolygót is elneveztek.

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1961. szeptember 10. Zsivótzky Gyula, a kalapácsvetés győztese a Népstadionban rendezett országos atlétikai bajnokságon. MTI Fotó. Készítette: Petrovits László. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-827521

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Retro sorozatkvíz magyar kedvencekkel. Ki ismer többet?

Melyek a legnépszerűbb régi magyar sorozatok? Ki ismeri ezeket igazán jól? Aki a főcím egyetlen képkockájából megmondja, melyik műsorról van szó, az biztosan. Próbálják ki bátran magukat a sorozatkvízben!

Emlékezés az első magyar indiánra

Ma lenne 80 esztendős a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, dalszerző Cseh Tamás, aki egykor indián törzsfőnökként élte az életét.

Szalay Karola tündöklése Budapesttől a milánói Scaláig

Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Szalay Karola balettművészt idézzük meg, aki művészettörténész-doktori címet szerzett, tankönyvet írt, és egészen a milánói Scaláig jutott.

Huszárik Zoltán-kvíz

Huszárik Zoltánt leginkább a Szindbád alkotójaként ismerjük, de számos érdekesség kiderül a Kossuth-díjas filmrendezőről, akiről a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA közös alapítású, hagyományteremtő szándékú filmes díjjal is megemlékezik. Tartsanak velünk, töltsék ki kvízünket!