A magyar humor mint életelixír

„Humorban nem ismerek tréfát”- szól a legendás humanista humorista-író, Karinthy Frigyes alapvetése. Nem véletlenül az ő születésnapját, június 25-ét választották a magyar humor napjának.

Ünnepek és hétköznapok

2021.06.25 | olvasási idő: kb. 4 perc


"A magyar ember mindig a humor segítségével tudott élni és túlélni" – utalt egykor az élet és humor kapcsolatára az író ugyancsak tollforgató fia, Karinthy Ferenc is. A túlélésre márpedig ezen a tájon mindig nagy szükség volt. A hányatott magyar történelem elég okot szolgáltatott a szomorúságot enyhítő nevetésre, a kacagtató lélekbalzsamra. Tudta ezt már a csattanóra építő Mikszáth Kálmán anekdota és a Kakas Márton című élclap is.

Karinthy Frigyes második feleségével Böhm Arankával 1932-ben. (MTI Fotó/reprodukció: Kleb Attila)

Ki kell magunkat nevetni a nyomorúságból! Még a világháborúban is. Az első világégés tüzérségi tüzében hangzik fel Karinthy tudósításában a fedezékben felháborodottan felkiáltó cigán: „Hát ide ne lőjenek! Itt emberek vannak!” 

Salamon Béla humorista, a Vidám Színpad tagja Madaras Vilma és Járai Katalin színművésznők társaságában. (MTI Fotó: Molnár Edit)

Igen, itt emberek vannak! A szatírának, a humornak mindig joga, sőt kötelessége rámutatni az igazságra, kipellengérezni a hamisságokat. A közszájon forgó humor, a viccek intézményesülésének formájaként a 19. század második felében-hazánkban is egyre több humoros kiadvány, élclap, gyűjtemény látott napvilágot, míg a 20. század elején itthon is elindult hódító útjára a kabaré. A pesti kabaré az cukrozott epe, hitetlenség és finom rosszmájúság: okosság és költészet – írta róla Kosztolányi Dezső.

Kabos László konferál a rádió 1963-as készülő szilveszteri műsorában. (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A zenés-humoros orfeumi színpad, a kabaré már ízig-vérig polgári, városi műfaj volt. A szó francia eredetű, a cabaret, kocsmát, csapszéket jelent. Először kis színháztermekben, kávéházakban adták elő a szatirikus, szórakoztató prózai és dalos-zenés elemekből lazán összefűzött pikáns részletekkel illetve közéleti poénokkal fűszerezett humoros műsort. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, az 1907-ben megnyílt „Bonbonnière” pedig már a jellegzetes pesti kabaré műfaját képviselte. Ennek konferansziéja a nagyváradról érkező s a magyar kabaré atyjának tekintett Nagy Endre volt.

Kellér Dezső író, dramaturg, a Kis Színház tagja, az ötvenes-hatvanas évek Magyarországának legismertebb humoristája lakása erkélyén. (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Nagy Endre igyekezett művészi színvonalra emelni a műfajt, a magyar irodalom, a költészet és a komponisták legjobbjait véve szárnyai alá. Pódiumot biztosított többek közt Karinthynak, de Ady Endrének is. Kivirágzó társadalomkritika mellett a pesti kabaré lételeme maradt a rögtönzés, illetve napi aktualitásokra történő gyors reakció is. A legjobb magyar szerzők szegődtek a hazai humor és kabaré fogatába: Molnár Ferenc, Szép Ernő, Kellér Andor, Heltai Jenő, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László. 

Komlós János konferanszié és Hofi Géza színművész, humorista jelenete az Aki néző akar lenni című előadásból, a Mikroszkóp Színpadon. (MTI Fotó: Keleti Éva)

A második világháború után többek közt Tabi László, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Szilágyi György, Romhányi József, Kellér Dezső, Komlós János, Ősz Ferenc és Hofi Géza tűnt fel a magyar humor színpadán. A Ludas Matyi pedig minden idők legnagyobb példányszámú szatirikus hetilapja lett. A Vidám Színpad, a későbbi Mikroszkóp Színpad a körúti kabarészínházak utódává vált. Marton Frigyes Jászai Mari-díjas rendező nevéhez fűződik a Rádiókabaré megalapítása. A hatvanas évektől a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsoraként – kitűnő szerző és előadói-színészi csapattal jelentkezett.

Karinthy Frigyesre és a magyar humor napjára emlékezve több műsorral is készülünk Önöknek az m3.hu -n.

Péntek este a kiváló tehetségű íróról készült irodalmi műsort tűzzük adásra, Legenda az ezerarcú lélekről - Karinthy Frigyes 1887-1938 címmel, mely nem nélkülözheti a művészpálya hátteréül szolgáló történelmi vonatkozások bemutatását sem, miközben megismerkedhetünk Karinthy kevésbé ismert novelláival, regényeivel és verseivel is.
Szombat este A nagy ékszerész című, digitálisan felújított filmet láthatják, melyet Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Márton rendezett. Az előkelő, de szorult anyagi helyzetben lévő gyáros tetten ér két betörőt. A fiatalabbikról hamarosan kiderül, hogy dúsgazdag ember, aki úri passzióból rabol újabb milliókat. A gyáros felajánlja a betörőnek, hogy társuljon be a cégébe. A főbb szerepekben Esztergályos Cecília, Darvas Iván, Páger Antal és Harsányi Gábor láthatók.
A hét lezárásaként Karinthy Frigyes - Hököm Színházát vetítjük, főszerepben Haumann Péterrel.

Tartsanak velünk és válogassanak kedvükre tovább az m3.hu és a Mozgóképarchívum műsorai közül!

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1985. szeptember 30. Markos György, Nádas György és Boncz Géza humoristák a Rádió Kabarészínház műsorának felvételén, a Rádió márványtermében. MTI Fotó, készítette Hámor Szabolcs. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-895321

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Hallja? Nem hallja?!

Zajongani fogunk. És hogy érdekesebb legyen, olvasóinkat is játékra hívjuk.

Akiben a Kaláka és a Beatles együtt él: Mikó István, az örökifjú komédiás

A Jászai Mari-díjas színész, zenész, rendező, volt színházigazgató immáron hetvenéves, de ma is játszik, bolondozik, énekel és rendez. (Videóval!)

Az aranyló kincs otthona

Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.

„A hang a lelkünkben születik”

Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnőt köszöntjük születésnapján, kinek varázslatos hangján az operairodalom legnagyobb szopránszerepei csendültek fel itthon és a világ legrangosabb operaszínpadain.