How do you do-do… Magának dúdolom…

Hétévesen fejből zongorázta Bach műveit, a muzsikus zseni a megélhetésért mégis banktisztviselőként volt kénytelen dolgozni, míg be nem futott a zenei pályán, ahol nem volt megállás: forradalmasította az operettet a 130 éve született Ábrahám Pál zeneszerző és karmester.

Karakter

2022.11.02 | olvasási idő: kb. 3 perc


A csodagyereknek tartott Ábrahám Pál még érettségi előtt, miniszteri korengedménnyel lehetett a Zenakadémia zeneszerzés szakos hallgatója, tanulmányait később zsebpénzéből folytatta. Három esztendő alatt kitűnő eredménnyel sajátította el az ötéves képzés anyagát. Ugyan már növendékként előadták komolyzenei kompozícióit neves zenészek (első kvartettjét a híres Waldbauer-Kerpely vonósnégyes mutatta be), báboperáját is bemutatták, a zenei kiteljesedésre még várnia kellett, megélhetési gondok miatt ugyanis arra kényszerült, hogy banktisztviselői munkát vállaljon. Szülei ragaszkodtak hozzá, hogy kereskedelmi akadémiát is végezzen, és legyen polgári állása. Muzsikusunk még a tőzsde világába is belekóstolt, bizományosi vállalkozása azonban tönkrement, és adósságai miatt kis időre állítólag még fogházba is került. Miközben szabadidejében legszívesebben zeneműboltokban böngészett, lelkesen írt újabbnál újabb jazzszámokat, sokszor anonimitásba burkolózva kabarédalokat komponált, zeneórákat adott, és kávéházakban muzsikált. Munkaidejének lejárta után hivatalnoki öltözékét esténként frakkra cserélte, és a budapesti mozik által vetített némafilmek aláfestéseként javarészt saját szerzeményű dallamokat játszott, zenekart is vezetett. Nevét kezdték megismerni a szakmán belül.

Kovács Zsuzsa és Csere László a Viktória című operettben (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A fiatal szerző fehér kesztyűs kézzel, karmesteri pálca nélkül vezényelt jazz-zenekart, elegáns megjelenése csakhamar a védjegyévé vált. Nem sokkal azután fogott első operettjének komponálásába, hogy az Operettszínház karmesternek szerződtette. Harmath Imre író rábeszélése jó ötletnek bizonyult, hisz Ábrahám Pál első, Zenebona című műve új színt hozott a zenei palettára, miközben technikai újdonságként a zenekari árokban a hagyományos zenekar helyett jazz-zenekar szólaltatta meg a melódiákat. A verkli beindult. Bár a zeneszerző önbizalma annyira kevés volt, hogy kezdetben nem zeneszerzőként, hanem zenei összeállítóként tüntette fel a nevét a műveit hirdető anyagokon, következő operettje, Az utolsó Verebély lány átlépte az országhatárt, és a tengerentúlra is eljutott. A kor operettkomponistái közül kiemelkedett modernségével, az elődök hagyományaival szakító, izgalmas, dinamikus zenéjével a jazzt tette uralkodóvá a színpadon. Nem véletlen, hogy a filmesek is csakhamar megtalálták, magyar és német felkérést is kapott filmzene komponálására.

A nemzetközi elismertség és a közönségsiker is megérkezett Ábrahám Pál gyakran zaklatott életébe, kemény munkájának eredményeként még berlini villát is tudott vásárolni a korábban gyakran nélkülöző maestro. Olyan örökzöld melódiák születtek a cigarettafüst-felhőbe burkolódzó zongora fekete-fehér billentyűin, mint a Viktória, a Hawaii rózsája vagy a Bál a Savoyban. Budapest után Berlin, Lipcse, Bécs és London is Ábrahám Pál lábai előtt hevert, a dallamokat pedig egyre gyakrabban rögzítették hanglemezre is neves énekesekkel. Egy-egy holdfényes estén gyakran 40 színház is egyszerre játszott Ábrahám Pál-darabot Európa szerte.

Bársony Rózsi Ábrahám Pál és Fényes Szabolcs estjének TV-felvételén (MTI Fotó: Keleti Éva)

A legsikeresebb operett, a Bál a Savoyban 1932-es berlini bemutatóján az akkori német kancellár és a kor hírességei is részt vettek. Az előadás több mint 3000 fős közönségsikeréhez a premierjeit mindig személyesen vezénylő zeneszerzőn kívül a három magyar operettsztár: a Bársony RózsiDénes Oszkár házaspár, valamint Alpár Gitta is hozzájárult. Az 1930-as évek első felében műveinek állandó hangszerelője kiváló zeneszerző és karmester jóbarátja, Kemény Egon volt, aki hívására csatlakozott hozzá Berlinben.

Ábrahám Pál helyzete a háború közeledtével megrendült, visszatérő anyagi gondok és nyugtalanság is hatalmába kerítette. Kapott egy francia filmes megbízást, majd kalandos utazások következtek. Az utolsó percben ugrott fel egy Casablancába, majd Havannába tartó hajóra, ahol bárzongoristaként dolgozott, később Miamiba költözött. Egy ideig korrepetitorként dolgozott a New York-i Metropolitan Operában, és néhány filmzenei felkérése is volt. Kabos Gyulához hasonlóan azonban a világhírű zenész sem váltotta be az amerikai álmot, és tehetsége ellenére a sors úgy hozta, hogy nem tudott érdemei szerint érvényesülni a tengerentúlon.

Székely István filmrendező Moór Mariannával és Bálint Andrással a Lila ákác újraforgatásán (MTI Fotó: Gink Károly)

17 operettje mellett több mint 30 film zenéje fűződik Ábrahám Pál nevéhez, a legfülbemászóbbnak az 1934-es Lila akác című film zenéje bizonyult. Kuriózum, hogy a film rendezője, az 1937 óta szintén emigrációban élő Székely István az 1970-es évek elején a történet színes változatú, amerikai-magyar koprodukciós újraforgatására tért ismét haza. A How do you do-do dallamait már nemcsak Arany Hédi duruzsolja fess partnere fülébe, hanem milliók dúdolják azóta is Ábrahám zenéjét, aki igazán belopta magát a közönség szívébe, vagy inkább fülébe.

Borítókép: Karikatúra a New York-palotában működő kávéház híres vendégeiről, a zeneszerzői törzsasztalnál Brodszky Miklós, Eisemann Mihály, Nádor Mihály és Ábrahám Pál Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-F__NY19640811013

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 320 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

"Én több vagyok, mint az apám, és kevesebb, mint a fiam..."

Három generációt kapcsol össze, a játék mindháromban rendkívül fontos volt. Benedek Miklós, aki a (szín)játékot is komolyan veszi, ma 75 éves.

Sportolóból sportvezető

Zongorázik, spanyol, angol, német és francia nyelven beszél, és finom kakaót készít az unokáinak a kétszeres olimpiai és világbajnok párbajtőrvívó, sportdiplomata, nagykövet, politikus, volt köztársasági elnök.

Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!

Beomló alagút, eltűnt szerelvények

Omlások nehezítették az 1976. december 31-én átadott észak–déli metrószakasz építését a Nagyvárad és a Deák tér között. Ezen a vonalon fel- és eltűntek egyéb dolgok is.