Az utolsó aranyágacska

Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.

Múltidő

2021.01.14 | olvasási idő: kb. 5 perc


1290-ben IV. (Kun) Lászlót felbérelt orgyilkosok ölték meg. Fiú utóda nem lévén kétséges volt, hogy felkutatható-e még olyan Árpád-házi herceg, aki örökölheti a magyar trónt. Végül az egyház kitartó támogatásának köszönhetően, és az Árpád-dinasztiából való származása okán a főnemesség is elfogadta örökösnek II. András unokáját, a Velencében nevelkedett András herceget.
A honfoglaló hét vezér, élükön Árpád magyar fejedelemmel (MTI Fotó: Bogár Lajos)
III. András (1290-1301) egy teljesen kimerített országot kapott örökül. Józan, higgadt politikus volt, évtizedes uralkodása alatt intézkedéseivel, törvényeivel megpróbált a polgárháborús viszonyokon úrrá lenni. Országlása alatt szinte folyamatosan harcolnia kellett trónja védelmében a főúri csoportokkal és az általuk támogatott trónkövetelőkkel szemben, ám az utolsó évekre sikerült konszolidálnia hatalmát és megerősíteni nemzetközi helyzetét is. Magyarország elindult a fejlődés útján. 1301. január 14-én bekövetkezett korai és váratlan halála következtében, fiú utód nélkül az ország soha nem látott anarchiába süllyedt.
A millenniumi emlékmű bal oldali oszlopcsarnokának szobrai - Szent István király, Szent László király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert király és Nagy Lajos király (MTI Fotó: Bogár Lajos)
Az Árpád-kor több mint három évszázada a magyar történelem legfontosabb, meghatározó korszaka. De miért is dicső ez a kor, mely háborúktól, trónviszályoktól, vallási és politikai küzdelmektől volt terhes? Mert Árpád hadai új hazára találtak a Kárpát-medencében, ahol ma is élünk. Mert a korábban törzsekre tagolt magyarság lassan, de folyamatosan egységes néppé formálódott. Mert az Árpád-ház kiváló utódai Szent Istvántól egészen III. Andrásig lerakták az államiság alapjait, felépítették és meg is őrizték azt.
Szent István király kézfej ereklyéje (MTI Fotó: Cser István)
Mert megindult a felzárkózás a fejlődésben élen járó területekhez, és a letelepedett, földműveléssel foglalkozó nép szorgalmát és eredményeit nem győzték dicsérni az idegen utazók.
A tihanyi apátság alapító oklevele (MTI Fotó: Haár Ferenc)
Mert kialakult a keresztény magyar egyház, mely megszilárdította és meggyőződéssé tette a keresztény vallást és erkölcsöt. Mert a szent királyok nemzetsége példás életű boldogokat és szenteket adott a katolikus keresztény világnak, a legtöbbet az uralkodóházak közül. Mert támogatta a tudomány, a kultúra terjesztését a megtelepedett szerzetesrendekkel együtt.
A román kori ciszterci apátsági templom bejárati homlokzata (MTI Fotó: Járai Rudolf)
Mert tetteik jelentősége máig hat írásos nyelvemlékeinkben, kulturális és művészeti hagyatékunkban, megmaradt román és kora gótikus stílusú építészeti emlékeinkben.
Sermones Kódex, melynek egyik lapján található a 13. századi első lírai nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (MTI Fotó: Pólya Zoltán)
III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház, az utódlás kérdése megoldatlan volt. Egyetlen tartományúr sem próbált meg trónra lépni, mivel történelmileg kevés idejük adódott családjaik tekintélyének ilyen mérvű elismertetéséhez, továbbá nem jött létre ehhez szükséges főúri egyezség. Így tehát olyan uralkodót kellett választani, aki az Árpád-dinasztiával és vérvonallal női ágon állt rokonságban. A trónra több jelölt is akadt, végül 1308-tól a nápolyi király fia, V. István magyar király dédunokája, Károly Róbert léphetett a magyar trónra. Ezzel a rend, a stabilitás megteremtése már egy új dinasztiára, az Anjoukra várt. Borítókép: Budapest, 1978. január 9. A magyar Szent Korona, a jogar és az országalma. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Ráfael Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-879279 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

"Az ember vagy csinál valamit vagy dögöljön meg!"

Ha van színész, akinek titokzatos tekintete és művészete beleégett az örökkévalóságba, az az övé. Személyisége feledhetetlen, emléke nemzedékeken átívelő. 90 éves lenne Latinovits Zoltán.

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.

Jedlik Ányos – egy delejező ember

A bencés rendi szerzetes nevéhez fűződik többek között a villámdelejes forgony (elektromotor), az egysarki villanyindító (unipoláris gép), a csöves villámfeszítő (feszültségsokszorozó generátor) és a savanyavízi készület (szikvízgyártó berendezés) felfedezése, továbbfejlesztése és elkészítése.

A 90 éves magyar hangosfilm… és ami mögötte van

Száll a Körhinta, felberreg a Meseautó, és Kabos Gyula hagymát csak hagymával hajlandó enni az örökzöld Hyppolit, a lakáj című filmben. Legendás pillanatok és alakítások fűződnek a 90 éve „beszélő” 120 éves magyar filmgyártáshoz. De mi van a csillogó felszín mögött?