Az utolsó aranyágacska

Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.

Múltidő

2021.01.14 | olvasási idő: kb. 5 perc


1290-ben IV. (Kun) Lászlót felbérelt orgyilkosok ölték meg. Fiú utóda nem lévén kétséges volt, hogy felkutatható-e még olyan Árpád-házi herceg, aki örökölheti a magyar trónt. Végül az egyház kitartó támogatásának köszönhetően, és az Árpád-dinasztiából való származása okán a főnemesség is elfogadta örökösnek II. András unokáját, a Velencében nevelkedett András herceget.
A honfoglaló hét vezér, élükön Árpád magyar fejedelemmel (MTI Fotó: Bogár Lajos)
III. András (1290-1301) egy teljesen kimerített országot kapott örökül. Józan, higgadt politikus volt, évtizedes uralkodása alatt intézkedéseivel, törvényeivel megpróbált a polgárháborús viszonyokon úrrá lenni. Országlása alatt szinte folyamatosan harcolnia kellett trónja védelmében a főúri csoportokkal és az általuk támogatott trónkövetelőkkel szemben, ám az utolsó évekre sikerült konszolidálnia hatalmát és megerősíteni nemzetközi helyzetét is. Magyarország elindult a fejlődés útján. 1301. január 14-én bekövetkezett korai és váratlan halála következtében, fiú utód nélkül az ország soha nem látott anarchiába süllyedt.
A millenniumi emlékmű bal oldali oszlopcsarnokának szobrai - Szent István király, Szent László király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert király és Nagy Lajos király (MTI Fotó: Bogár Lajos)
Az Árpád-kor több mint három évszázada a magyar történelem legfontosabb, meghatározó korszaka. De miért is dicső ez a kor, mely háborúktól, trónviszályoktól, vallási és politikai küzdelmektől volt terhes? Mert Árpád hadai új hazára találtak a Kárpát-medencében, ahol ma is élünk. Mert a korábban törzsekre tagolt magyarság lassan, de folyamatosan egységes néppé formálódott. Mert az Árpád-ház kiváló utódai Szent Istvántól egészen III. Andrásig lerakták az államiság alapjait, felépítették és meg is őrizték azt.
Szent István király kézfej ereklyéje (MTI Fotó: Cser István)
Mert megindult a felzárkózás a fejlődésben élen járó területekhez, és a letelepedett, földműveléssel foglalkozó nép szorgalmát és eredményeit nem győzték dicsérni az idegen utazók.
A tihanyi apátság alapító oklevele (MTI Fotó: Haár Ferenc)
Mert kialakult a keresztény magyar egyház, mely megszilárdította és meggyőződéssé tette a keresztény vallást és erkölcsöt. Mert a szent királyok nemzetsége példás életű boldogokat és szenteket adott a katolikus keresztény világnak, a legtöbbet az uralkodóházak közül. Mert támogatta a tudomány, a kultúra terjesztését a megtelepedett szerzetesrendekkel együtt.
A román kori ciszterci apátsági templom bejárati homlokzata (MTI Fotó: Járai Rudolf)
Mert tetteik jelentősége máig hat írásos nyelvemlékeinkben, kulturális és művészeti hagyatékunkban, megmaradt román és kora gótikus stílusú építészeti emlékeinkben.
Sermones Kódex, melynek egyik lapján található a 13. századi első lírai nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (MTI Fotó: Pólya Zoltán)
III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház, az utódlás kérdése megoldatlan volt. Egyetlen tartományúr sem próbált meg trónra lépni, mivel történelmileg kevés idejük adódott családjaik tekintélyének ilyen mérvű elismertetéséhez, továbbá nem jött létre ehhez szükséges főúri egyezség. Így tehát olyan uralkodót kellett választani, aki az Árpád-dinasztiával és vérvonallal női ágon állt rokonságban. A trónra több jelölt is akadt, végül 1308-tól a nápolyi király fia, V. István magyar király dédunokája, Károly Róbert léphetett a magyar trónra. Ezzel a rend, a stabilitás megteremtése már egy új dinasztiára, az Anjoukra várt. Borítókép: Budapest, 1978. január 9. A magyar Szent Korona, a jogar és az országalma. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Ráfael Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-879279 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

"Semmi máshoz nem értek, csak a színházhoz"

Lehoczky Zsuzsa színésznőnek élete a színház. S mivel a színház örök, ő maga is az. Boldog születésnapot a nyughatatlan, csodálatos hangú, ezerarcú énekes-színésznőnek!

95 éve kényeztet Hajdúszoboszló forró aranya

1925. október 26-án a Hajdúszoboszló határában végzett próbafúrás alkalmával, hangos robajjal óriási víztömeg tört föl és emelkedett 6 méter magasba.

Csokoládét receptre!

Akármilyen hangulatban is vagyunk, bevásárlókosarainkban gyakran landol csokoládé. Hogy mi mindenre jó a kakaóbabból készült édesség, arra cikkünkből fény derül.

„Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás”

Mindenki Dusikája igazi mozisztár volt, szinte nem készült olyan magyar film a 30-as években, amiben ne szerepelt volna.