Repülés határok között
Jó fél évszázada ért véget a hazai menetrend szerinti belföldi légi járatok kora. Egykor gyorsan és megfizethető áron lehetett velük eljutni az ország egyik részéből a másikba.
Múltidő
2021.07.26 | olvasási idő: kb. 5 perc
Az ezredforduló környékén teret hódító olcsó külföldi fapados légi járatok előtt néhány évtizeddel a belföldi menetrend szerinti repülőutak voltak divatban. Itthon egészen az 1970-as évek végéig vonzóvá tette a repülést az is, hogy amíg például Debrecenbe az első osztályú vonatjegy 120 forintba került, addig a repülőjegy ára 140 forint volt.
A belföldi légi közlekedés fénykora a múlt század hatvanas évtizedének derekára lezárult. Az okok igen prózaiak. Az e célra használt honi légiflotta elavult, gépei kiöregedtek – a szovjet LI-2-es és az IL-14-es típusok -, s a túlnyomórészt füves kifutópályával rendelkező, a korszerű reptéri irányítást nélkülöző vidéki leszállóhelyek alkalmatlanok voltak a nagyobb, modernebb gépek fogadására, gazdaságos üzemeltetésére.
A magyar személyszállító légi közlekedés múltja egyébként is elég viharosra sikerült. Belföldi légi személyszállítás Magyarországon kisgépekkel, sőt hidroplánokkal már az 1920-as évektől folyt. Az első világháborús korlátozások után a belföldi forgalomban az 1922-ben alapított Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) indított Budapest–Pécs–Kaposvár és Budapest–Nyíregyháza–Debrecen járatokat is. A Trianonban elcsatolt területek visszakerülése után Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda is felkerült a repülőjáratok térképére.
A Maszovlet a Malév elődje, amely 1946. március 29-én alakult meg. A flottája induláskor öt darab 21 személyes Li–2-es utasszállítóból és öt darab Po–2-es taxigépből állt. Az első járatok 1946-ban indultak a fővárosból Debrecenbe, Szombathelyre, Győrbe és Szegedre. 1947-ben a Maszovlet megnyitotta a Budapest–Miskolc és a Budapest–Pécs járatokat, a következő években pedig Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg kapcsolódott be a vonalhálózatba. Az első pár LI-2-es Szombathely és Debrecen felé vette az irányt Budaörsről 1946. október 15-én. Ezt követte a szegedi, majd a pécsi és a miskolci járatnyitás. Idényjelleggel nyáron Siófok is elérhetővé vált, s Békéscsaba, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, és Kaposvár is bekapcsolódott a légi hálózatba.
Sikeresnek bizonyultak 1954-től a körjáratok, ahol a közös pontokon át lehetett szállni egyik vonalról a másikra, például a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen, illetve a Szeged–Békéscsaba–Debrecen útvonalon. A Maszovlet jogutóda, a Malév 1954-től folytatta a járatok üzemeltetetést. Az 1956-t követő korlátozások nyomán csak 1957 januárjában indult újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal.
Ám hamarosan bealkonyult a belföldi légi járatoknak. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti vonalat, 1963-ban pedig a LI–2-es típus selejtezésével a belföldi járatok nagy része is leállt. Így a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi, majd a pécsi, a szombathelyi és a zalaegerszegi is. A IL–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része – a kevés betonozott, például a debreceni kivételével - nem volt alkalmas. Ráadásul 1961. augusztus 6-án a Malév Budapest fölött sétarepülést végző gépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A balesetben összesen 30 ember lelte halálát: a négyfőnyi személyzet mellett 23 utas és az udvaron kerékpárját szerelő három fiú. A szerencsétlenül járt, korábban lefoglalt Douglas DC–3 (C-47 Dakota) a nálunk repülő szovjet LI-2-es repülők licenc alaptípusa volt. A baleset után hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett.
Utolsóként 1968-tól, az IL-14-es repülőgépek kivonásával egy időben a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen közötti repülőjáratokat is bezárták. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi személyszállítást – az utolsó debreceni járat földet érésével. A leselejtezett kisgépek egy részéből cukrászda, vendéglő lett.
Az amerikai Douglas DC-3-as licence alapján gyártott szovjet LI-2-es belföldi utasszállító gép volt a „főszereplője” a 2013-ban bemutatott Szabadság – Különjárat című magyar filmnek. A történet alapja az 1956. júliusi eset, a magyar légiközlekedés első fegyveres, civil gépeltérítése volt, amikor Nyugat-Németországba kényszerítették a Budapest-Győr- Szombathely belföldi járatot. A filmben a világ egyetlen még működőképes LI–2-es típusú repülőgépét, az 1949-ben épített és restaurált hazai példányát használták föl.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1965. március 1. Felszállásra készítik elő a Magyar Légiközlekedési Vállalat (MALÉV) debreceni járatát a szovjet Iljusin Il-14-s típusú légcsavaros repülőgépet a Ferihegyi repülőtéren. A MALÉV újraindította a belföldi menetrendszerű légi forgalmat. Elsőként a Debreceni repülőtérre repült járat nyolc utassal a fedélzetén. MTI Fotó: Kácsor László. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-F__KL19650301033
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Boldog karácsonyt! Örömteli, békés ünnepeket!
SzerETET: együtt az ünnepi asztal körül
„A bélyeg maga a történelem”
22 alapító ország – köztük hazánk is – azzal a céllal hozta létre a Postai Világnapot 1969-ben, hogy felhívják a figyelmet a több mint kétezer éves múlttal rendelkező postai szolgáltatás gazdasági és társadalmi jelentőségére.
Szépművészeti Múzeum
1906. december 6-án nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere így vált teljessé a már elkészült Műcsarnokkal és a Millenniumi emlékművel.
Röpül, fölszáll a páva
50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.