Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló
A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.
Városi séták
2021.06.04 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Várhegy Duna felőli oldalán 1870. március 2-án helyezték üzembe a kötélvontatású Budai hegypálya vasutat. A csaknem 100 méter hosszú, 30 fokos lejtésszögű pályát Széchenyi Ödön gróf kezdeményezésére 1868-ban kezdték építeni. A gőzüzemű vasút terveit Wohlfahrt Henrik készítette.
A „siklót”, ahogy az emberek elnevezték, két év múlva, 1870. március 2-án helyeztek üzembe. A szokatlan közlekedési eszköz Európában a második volt, az elsőt Lyonban működtették. Ödön gróf a francia városban látta meg a különös szerkezetet, és nyomban elhatározta, hogy a Várhegy oldalában is építeni kell egy hasonlót.
Az alsó állomás a Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút tőszomszédságában van, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A Budai hegypálya vasút kezdetben még a közösségi közlekedés céljait is szolgálta, bérletet is lehetett váltani rá.
Az ingaként összekötött két kabin egyszerre indul el, egyszerre ér célba: az egyik felfelé, a másik lefelé szállít utasokat. Mindkét kabin három, egymással lépcsőzetesen összeépített kocsiból áll, és háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast szállíthat egyszerre. A jelenlegi kocsik nevet és pályaszámot is kaptak. Az Alagút felőli pályán üzemidőben a Margit (BS1), a másik oldalon a Gellért (BS2) jár fel s alá.
A pálya hosszúsága 95 méter, a leküzdendő szintkülönbség 50 méter. A szerkezet sebessége másfél méter másodpercenként, az utazás így alig több mint fél percig tart. Ha valaki kivárja a sorát, és jegyet vált, csodálatos panorámában lesz része. Felfelé menet „kinyílik”, lefelé menet „becsukódik” előtte a város.
Borítókép: Budapest, 1986. június 1. A Budavári sikló a pálya fölött vezető felső sétány hídjáról. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Krista Gábor. Azonosító: MTI-FOTO-896919
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Kultúra és jómód együtt? Lehetséges!
2016. december 2-án a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzése felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Vadászati Világkiállítás - múlt és jelen
Budapest minden idők egyik legnagyobb és legsikeresebb vadászati kiállításának adott otthont 1971-ben. Ötven esztendő múltán ismét Magyarországra irányul a figyelem: az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás (2021. szeptember 25. – október 14.) hasonló babérokra pályázik.
Olasz helyett magyar sztár
Kitalálják, ki az az olasz művész, akit Huszárik Zoltán eredetileg a Szindbád főszerepére szánt?
Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom
A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.