Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló

A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.

Városi séták

2021.06.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Várhegy Duna felőli oldalán 1870. március 2-án helyezték üzembe a kötélvontatású Budai hegypálya vasutat. A csaknem 100 méter hosszú, 30 fokos lejtésszögű pályát Széchenyi Ödön gróf kezdeményezésére 1868-ban kezdték építeni. A gőzüzemű vasút terveit Wohlfahrt Henrik készítette.

Járókelők az Alagút bejáratánál az 1910-es években, balra a Budai hegypálya vasút nyomvonala látható (MTI Fotó)

A „siklót”, ahogy az emberek elnevezték, két év múlva, 1870. március 2-án helyeztek üzembe. A szokatlan közlekedési eszköz Európában a második volt, az elsőt Lyonban működtették. Ödön gróf a francia városban látta meg a különös szerkezetet, és nyomban elhatározta, hogy a Várhegy oldalában is építeni kell egy hasonlót.

A sikló két kabinja menet közben, a háttérben a Lánchíd és a Bazilika (MTI Fotó: Honéczy Barnabás)

Az alsó állomás a Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút tőszomszédságában van, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A Budai hegypálya vasút kezdetben még a közösségi közlekedés céljait is szolgálta, bérletet is lehetett váltani rá.

Budai hegypálya bérlet 1944 áprilisából (MTI Fotó: Krista Gábor)

Az ingaként összekötött két kabin egyszerre indul el, egyszerre ér célba: az egyik felfelé, a másik lefelé szállít utasokat. Mindkét kabin három, egymással lépcsőzetesen összeépített kocsiból áll, és háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast szállíthat egyszerre. A jelenlegi kocsik nevet és pályaszámot is kaptak. Az Alagút felőli pályán üzemidőben a Margit (BS1), a másik oldalon a Gellért (BS2) jár fel s alá.

Gellért és Margit turistákat szállít (Jászai Csaba felvétele)

A pálya hosszúsága 95 méter, a leküzdendő szintkülönbség 50 méter. A szerkezet sebessége másfél méter másodpercenként, az utazás így alig több mint fél percig tart. Ha valaki kivárja a sorát, és jegyet vált, csodálatos panorámában lesz része. Felfelé menet „kinyílik”, lefelé menet „becsukódik” előtte a város.

Siklózásra várakozó turisták az alsó állomáson (MTI Fotó: Krista Gábor)

Borítókép: Budapest, 1986. június 1. A Budavári sikló a pálya fölött vezető felső sétány hídjáról. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Krista Gábor. Azonosító: MTI-FOTO-896919

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Megtapogatta a Holdat, hogy megtaláljuk helyünket a Földön

Kevés gyermekkori álom válik valóra. Bay Zoltán Holdon túli eredményei ma kézzel foghatóbbak, mint valaha. Neki is köszönhető, ha nem tévedünk el.

Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Nézzenek velünk Sztankay-filmeket!

Sztankay István idén töltené be 85. életévét. A feledhetetlen színművész és sármőr tiszteletére az m3.hu és a Mozgóképarchívum több filmmel is készül, nézzék csak!

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.