Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló

A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.

Városi séták

2021.06.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Várhegy Duna felőli oldalán 1870. március 2-án helyezték üzembe a kötélvontatású Budai hegypálya vasutat. A csaknem 100 méter hosszú, 30 fokos lejtésszögű pályát Széchenyi Ödön gróf kezdeményezésére 1868-ban kezdték építeni. A gőzüzemű vasút terveit Wohlfahrt Henrik készítette.

Járókelők az Alagút bejáratánál az 1910-es években, balra a Budai hegypálya vasút nyomvonala látható (MTI Fotó)

A „siklót”, ahogy az emberek elnevezték, két év múlva, 1870. március 2-án helyeztek üzembe. A szokatlan közlekedési eszköz Európában a második volt, az elsőt Lyonban működtették. Ödön gróf a francia városban látta meg a különös szerkezetet, és nyomban elhatározta, hogy a Várhegy oldalában is építeni kell egy hasonlót.

A sikló két kabinja menet közben, a háttérben a Lánchíd és a Bazilika (MTI Fotó: Honéczy Barnabás)

Az alsó állomás a Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút tőszomszédságában van, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A Budai hegypálya vasút kezdetben még a közösségi közlekedés céljait is szolgálta, bérletet is lehetett váltani rá.

Budai hegypálya bérlet 1944 áprilisából (MTI Fotó: Krista Gábor)

Az ingaként összekötött két kabin egyszerre indul el, egyszerre ér célba: az egyik felfelé, a másik lefelé szállít utasokat. Mindkét kabin három, egymással lépcsőzetesen összeépített kocsiból áll, és háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast szállíthat egyszerre. A jelenlegi kocsik nevet és pályaszámot is kaptak. Az Alagút felőli pályán üzemidőben a Margit (BS1), a másik oldalon a Gellért (BS2) jár fel s alá.

Gellért és Margit turistákat szállít (Jászai Csaba felvétele)

A pálya hosszúsága 95 méter, a leküzdendő szintkülönbség 50 méter. A szerkezet sebessége másfél méter másodpercenként, az utazás így alig több mint fél percig tart. Ha valaki kivárja a sorát, és jegyet vált, csodálatos panorámában lesz része. Felfelé menet „kinyílik”, lefelé menet „becsukódik” előtte a város.

Siklózásra várakozó turisták az alsó állomáson (MTI Fotó: Krista Gábor)

Borítókép: Budapest, 1986. június 1. A Budavári sikló a pálya fölött vezető felső sétány hídjáról. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Krista Gábor. Azonosító: MTI-FOTO-896919

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Made in Hungaria

Tudják, hol és hogyan került kapcsolatba a rock and rollal? És hogy mi köze a futballhoz? Születésnapján köszöntjük Fenyő Miklóst, egyúttal néhány érdekességet is megosztunk róla.

Retro sorozatkvíz magyar kedvencekkel. Ki ismer többet?

Melyek a legnépszerűbb régi magyar sorozatok? Ki ismeri ezeket igazán jól? Aki a főcím egyetlen képkockájából megmondja, melyik műsorról van szó, az biztosan. Próbálják ki bátran magukat a sorozatkvízben!

Gyermeki őszinteség és géppuskalábak

A harminc éve elhunyt Kossuth-díjas érdemes és kiváló művészre, Feleki Kamillra pályafutását áttekintve emlékezünk. Tartsanak velünk!

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.