A Beszédes-híd újjászületése

A második világháborúban felrobbantott, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő dunaföldvári hidat az újjáépítése után 1951. december 23-án adták át a forgalomnak.

Kultúrsnack

2021.12.23 | olvasási idő: kb. 2 perc


Mint minden fontos magyar vízi átkelő, a dunaföldvári híd sem pusztán két partot vagy országrészt köt össze, hanem történelmi korokat. Már a 19. század közepén megfogalmazódott a terv a dunaföldvári  összeköttetés megteremtésére, ám több mint fél évszázadot kellett várni a megvalósulásig. Az acélrácsos szerkezetű hidat végül 1930. november 23-án avatták fel. Az eredetileg közúti forgalomra tervezett híd 1940-től  az ezredfordulóig a vasúti közlekedést is szolgálta, a Dunaföldvár–Solt-vasútvonal fontos szakaszaként. 

Kirándulóhajó, háttérben a Beszédes József híd. (MTI Fotó: Gottvald Károly)

A háború utáni újjáépítést az a Faber Gusztáv irányította, aki a híd eredeti tervpályázatgyőztesének, Kossalka János műegyetemi professzornak is a munkatársa volt. A legutóbbi nagyobb változást a 2000–2001-ben történt teljes rekonstrukció jelentette. Az átépítés után szűnt meg a hídon a vasúti közlekedés, új aszfaltburkolatot és az északi oldalon gyalogjárót kapott. A megújult 492 méter hosszú, több mint 13 méter széles átkelő 2002. március 23-á óta viseli Beszédes József, a magyar vízszabályozás úttörőjének  nevét.

Beszédes József vízépítő mérnök szobrának avatója (MTI Fotó: Kácsor László)

Beszédes József vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja nem követte festőművész apja pályáját. Egri és pesti tanulmányai után a Mérnöki Intézetben 1813-ban szerzett oklevelet. Széchenyi István munkatársaként megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyivel lehajózott a Dunán, majd tovább Konstantinápolyig. A gróf kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Utóbbi azonban – számos folyószabályozási és vízrendezési tervével szemben – sosem valósult meg. 

BORÍTÓKÉP: Dunaföldvár, 1970. július 11. A dunaföldvári híd a levegőből. Az átkelő a 1560,56 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága 8,85 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 74 méter. A híd a Duna mentén futó 6-os és a Kecskemétre tartó 52-es főutat köti össze, ezáltal jelentős csomóponttá téve a várost. MTI Fotó - Készítette: Járai Rudolf. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-865296 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.

Rádióarchívumot nyitottunk!

Jó hírt hoztunk, melyre régóta és sokan vártak: több száz hangoskönyv válik szabadon hozzáférhetővé az (MTVA Archívumában)[https://archivum.mtva.hu/radio] az (m3.hu)[https://archivum.mtva.hu/m3/open] tartalmas szórakozást nyújtó műsorai mellett.

Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

Ludwig Múzeum

1996-ban e napon nyitotta meg kapuit a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum