Húsvét – a keresztény világ legfőbb ünnepe

Virágvasárnapon sorra vesszük a húsvéti ünnepkör legfontosabb napjait. Húsvét az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum) a keresztény tanok szerint Jézus Krisztus kereszthalálát követő feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

Ünnepek és hétköznapok

2022.04.10 | olvasási idő: kb. 3 perc


Időpontját a 325-ben tartott első niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. közé esik mindig.) Ehhez a számításhoz az ortodox és protestáns egyházak kivételével minden keresztény egyház tartja magát. Így a húsvét ünnepe minden évben más dátumra esik, és ehhez igazodik az egyházi év többi mozgó ünnepe is.

Egyházi zászlókkal vonulnak a föltámadási körmenet fiatal résztvevői a Szent István-bazilika előtt. (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A húsvéti ünnepkör hamvazószerdával kezdődik, ekkor negyvennapos böjt (nagyböjt) veszi kezdetét. Ez a bűnbánati időszak, melyben a vasárnapok kivételével a hívők nem vesznek magukhoz húst. Ez egészen a virágvasárnap (Jézus bevonulása Jeruzsálembe) előtti szombatig tart, így az azt követő nagyhét már nem része a böjtnek. A nagyhéten tartott szentmisék liturgiái végigveszik Jézus Krisztus utolsó földi napjait. A hét második felében a szent három nap (Triduum Paschale vagy Triduum Sacrum) nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat egyedi liturgiával bír: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, vagyis az Eucharisztia (oltáriszentség) megalapítására emlékezünk, nagypéntek Krisztus kereszthalálának a napja (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap), nagyszombaton pedig az egyház virraszt, várja a másnapi feltámadást, ahol ünnepi körmenetet szoktak tartani.

Tojásfestés húsvéthétfő előtt, az unoka és a dédunoka segédkezik. (MTI Fotó)

Húsvétvasárnap mindenhol ünnepi szentmisét celebrálnak. A pápa ezen a napon rendszerint déli 12 órakor mondja el Urbi et Orbi szentbeszédét és áldását a Szent Péter-bazilika előtti téren összegyűlt hívőknek. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek megáldása is (báránysonka, kalács, tojás, bor). A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az újjászületés szimbóluma. 

Kisgyermek négyhetes tavaszi bárányokat simogat húsvétkor. (MTI Fotó: Járai Rudolf)

Húsvétvasárnappal egy sokkal felszabadultabb időszak kezdődik (húsvéti idő), mely 50 napig, pünkösdvasárnapig tart. A második napnak, húsvéthétfőnek egyházi fontossága nincs, leginkább népi szokásairól, hagyományairól ismeretes, mint a locsolkodás, hímestojás festése és ajándékozása, de szimbólumai még a nyúl, a bárány, a barka és a húsvéti sonka is. 

 

Tojásfestő verseny Váralján. (MTI Fotó: Danis Barna)

Ezekben a szimbólumokban és szokásokban összefonódnak a keresztény vallási és az ősi, pogány mítoszokban gyökerező hiedelmek is a természet éledéséhez, újjászületéséhez és a termékenységhez kapcsolódva. Ilyenkor a legények házról házra járnak, hogy meglocsolják a falu összes leányát, régen kútból mért vizes hordókkal, manapság már inkább csak kölnivel. A lányok cserébe piros tojást vagy hímestojást adnak, és illik ilyenkor megvendégelni pár falatra a látogatókat. Ezeket a szokásokat bár vidéken jobban tartják, sok városi családnál is a mai napig legalább a rokonok, ismerősök megfordulnak, hogy az ünneplőbe öltözött hölgyeket versikével és locsolkodással köszöntsék.

Népviseletbe öltözött lányokat vödörnyi vizekkel locsolnak az utcán húsvét hétfőjén. (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

A húsvéti időszak fontos ünnepe még a negyvenedik nap, áldozócsütörtök, melyen Krisztus mennybemenetelét ünneplik, s végül a pünkösd vasárnap, ami a keresztényeknek az egyház születése és a Szentlélek kiáradásának napja.

Locsolkodás (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)

Borítókép: Húsvéti körmenet Budapesten. MTI Fotó: Lajos György Készítette: Lajos György. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-772155

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Boldog születésnapot! 65 éves a magyar televíziózás

(TV Maci, Öveges professzor legkedvesebb kísérletei, Abigél, Futrinka utca, A Hét, Ki mit tud?, Szeszélyes évszakok...)[https://archivum.mtva.hu/m3/open].és még sorolhatnánk azokat az ikonikus tévéműsorokat, amelyek ez idő alatt születtek. A magyar televíziózás 65 évéről emlékezünk meg pár percben.

„Amíg használható vagyok, addig használni akarom magam”

Ki ne ismerné fel csak a hangja alapján? Ha látjuk is, akkor ámulatba ejtő színpadi és filmes varázslásainak lehetünk szemtanúi. Köszöntsük Haumann Péter színművészt születésnapján rendhagyó módon interjúiban elmesélt történeteivel!

Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született

A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.

Csillagfénynél is tündököl a napfény városa

90 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok