Húsvét – a keresztény világ legfőbb ünnepe
Virágvasárnapon sorra vesszük a húsvéti ünnepkör legfontosabb napjait. Húsvét az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum) a keresztény tanok szerint Jézus Krisztus kereszthalálát követő feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.
Ünnepek és hétköznapok
2022.04.10 | olvasási idő: kb. 3 perc
Időpontját a 325-ben tartott első niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. közé esik mindig.) Ehhez a számításhoz az ortodox és protestáns egyházak kivételével minden keresztény egyház tartja magát. Így a húsvét ünnepe minden évben más dátumra esik, és ehhez igazodik az egyházi év többi mozgó ünnepe is.
A húsvéti ünnepkör hamvazószerdával kezdődik, ekkor negyvennapos böjt (nagyböjt) veszi kezdetét. Ez a bűnbánati időszak, melyben a vasárnapok kivételével a hívők nem vesznek magukhoz húst. Ez egészen a virágvasárnap (Jézus bevonulása Jeruzsálembe) előtti szombatig tart, így az azt követő nagyhét már nem része a böjtnek. A nagyhéten tartott szentmisék liturgiái végigveszik Jézus Krisztus utolsó földi napjait. A hét második felében a szent három nap (Triduum Paschale vagy Triduum Sacrum) nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat egyedi liturgiával bír: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, vagyis az Eucharisztia (oltáriszentség) megalapítására emlékezünk, nagypéntek Krisztus kereszthalálának a napja (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap), nagyszombaton pedig az egyház virraszt, várja a másnapi feltámadást, ahol ünnepi körmenetet szoktak tartani.
Húsvétvasárnap mindenhol ünnepi szentmisét celebrálnak. A pápa ezen a napon rendszerint déli 12 órakor mondja el Urbi et Orbi szentbeszédét és áldását a Szent Péter-bazilika előtti téren összegyűlt hívőknek. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek megáldása is (báránysonka, kalács, tojás, bor). A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az újjászületés szimbóluma.
Húsvétvasárnappal egy sokkal felszabadultabb időszak kezdődik (húsvéti idő), mely 50 napig, pünkösdvasárnapig tart. A második napnak, húsvéthétfőnek egyházi fontossága nincs, leginkább népi szokásairól, hagyományairól ismeretes, mint a locsolkodás, hímestojás festése és ajándékozása, de szimbólumai még a nyúl, a bárány, a barka és a húsvéti sonka is.
Ezekben a szimbólumokban és szokásokban összefonódnak a keresztény vallási és az ősi, pogány mítoszokban gyökerező hiedelmek is a természet éledéséhez, újjászületéséhez és a termékenységhez kapcsolódva. Ilyenkor a legények házról házra járnak, hogy meglocsolják a falu összes leányát, régen kútból mért vizes hordókkal, manapság már inkább csak kölnivel. A lányok cserébe piros tojást vagy hímestojást adnak, és illik ilyenkor megvendégelni pár falatra a látogatókat. Ezeket a szokásokat bár vidéken jobban tartják, sok városi családnál is a mai napig legalább a rokonok, ismerősök megfordulnak, hogy az ünneplőbe öltözött hölgyeket versikével és locsolkodással köszöntsék.
A húsvéti időszak fontos ünnepe még a negyvenedik nap, áldozócsütörtök, melyen Krisztus mennybemenetelét ünneplik, s végül a pünkösd vasárnap, ami a keresztényeknek az egyház születése és a Szentlélek kiáradásának napja.
Borítókép: Húsvéti körmenet Budapesten. MTI Fotó: Lajos György Készítette: Lajos György. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-772155
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
10.000 lépésnél is több
Éppen 60 évvel ezelőtt, 1962. szeptember 23-án a Műegyetem Hess András téri kollégiumában adta első koncertjét az Omega ezen a néven. A koncert nemcsak a zenekar, hanem a magyar könnyűzene történetének is meghatározó eseményévé vált.
Almási Éva ezer arca
Volt már Mása Csehov Három nővérében, Éva Az ember tragédiájában, Gertrudis a Bánk bánban. Játszotta Hedda Gablert, Lady Milfordot, Szendrey Júliát, alakításai egytől egyig felejthetetlenek, mindig képes a megújulásra egy-egy szerepért. 80. születésnapján szeretettel köszöntjük Almási Évát!
Bajkeverőből legenda
Lobbanékony természetű, kisfiús mosolyú férfiideál volt, hatalmas szívű és tehetségű művész. 120 éve született Jávor Pál, a magyar film első, máig maradandó férfi sztárja.
Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával
Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.