Balról jobbra át!

1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon - a fővárosban és környékén csak november 9-én - a jobb oldali közlekedési rendre való áttérés. Ezzel az irányváltással csatlakoztunk Európa és világ nagyobbik részéhez.

Múltidő

2021.07.06 | olvasási idő: kb. 4 perc


A hazai forgalmirend-változás szerencsére nem járt tömeges áldozattal. Egy tragédia történt: a székesfehérvári buszon a kalauz a bal oldali ajtónak támaszkodott, amely kinyílt, s ő az úttestre zuhant. 
A fővárosban és térségében – ezért volt a négy hónapos késleltetésre szükség - az autóbuszok átépítésére, a buszmegállók és a várócsarnokok áthelyezésére, a jelzőtáblák cseréjére volt szükség.

Még bal oldali forgalmi rend a Hősök terén. 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a belügyminiszter a jobb oldali közlekedésről. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Az ország lakosságának felkészítése már 1941. áprilisban megkezdődött. A lapok a „Jobbra hajts ABC-je” füzet megjelentetésével támogatták az átállási kampányt. Az akkori idők népszerű sztárjai is fölhívták rá a figyelmet. A rádióban napi több alkalommal figyelmeztették a hallgatóságot az áttérésre, az iskolákban pedig a gyerekeket már az új közlekedési rendre tanították.

Jobb oldali közlekedési rend a Lánchídnál. Nagy-Budapest és környékén az új forgalmi rendet csak 1941 novemberében vezették be. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok a hosszabb haladékot például a Széll Kálmán tér forgalmi csomóponttá építésére használták ki - már a jobb oldali közlekedés szabályai szerint. 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, utolsóként a gödöllői HÉV vonalán.

A Rádióélet 1941. július 4-i számában részletesen tudósított az elkövetkező változásokról.

Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre. Svédország ezt csak 1967-ben tette meg, a világ csaknem egyharmadán a mai napig a bal oldali közlekedés az irányadó. 

Belvárosi utcarészlet Budapesten. Még a „balra tarts” van érvényben, a közúti jelzőtáblák és a parkoló autók is ezt mutatják. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Hogy miként alakult ki a jobb és bal oldali közlekedési rend, arra a válasz a történelmi hagyomány. Az ókori görögök és rómaiak az út bal oldalán közlekedtek. Így maradt ez a középkorban is, az erre utaló első írásos anyag a 12. században keletkezett. Magyarázatul említik, hogy mindig is a jobbkezesek voltak többségben, ők pedig biztonságosabbnak érezték, ha az út bal oldalán haladnak. Így a rosszindulatú szembejövőkre gyorsabban ránthattak kardot. 

A közlekedési társaság buszára pakolják az utasok csomagjait a fővárosban – még a bal oldali járda mellett. (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Az észak-amerikai brit gyarmatokon az 1700-as évek második felétől a helyi törvények már a jobb oldalon hajtást tették kötelezővé. Európában a balkezes Napóleon a 18. század végén az általa elfoglalt országokban vezette be a jobb oldali közlekedést. Oroszország az első világháború végén tért át erre. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén viszont továbbra is a „balra tarts" volt érvényes. Az 1930-as években a német befolyás erősödésével a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt: Ausztriában 1938 szeptemberétől, Csehszlovákiában 1939 májusától. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar kormányzat 1939 júniusában döntött a jobb oldali közlekedésre való áttérésről, amit a háború kitörése miatt két évvel elhalasztottak. 

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1920-as/1930-as évek. Sétáló hölgyek a korabeli autóforgalomban a Vigadó téren – még a bal oldali közlekedési rend szerint. MTI Fotó: Haár Ferenc. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-751153 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Fakutya

Miért fakutya a fakutya, és miért nevet? Az áprilisi tél visszatérésével körüljárjuk a témát.

Legendás sztárpárok

A közelgő "házasság hete" kapcsán bepillantunk néhány olyan kapcsolatba, amelyek az ország nyilvánossága előtt zajlottak-zajlanak: lángoló, esetleg sírig tartó szerelmekbe. Mutatjuk a híres párokat, és néhány igazán kellemes műsort a témában. És persze sok-sok remek fotót!

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.