"A ceruza és a radír" mestere
110 éve született Macskássy Gyula, a pályafutása során nemzetközi fesztiváldíjakkal is elismert, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, akit a magyar rajzfilm atyjának is neveznek.
Karakter
2022.02.04 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az 1912. február 4-én született Macskássy Gyula az 1930-as évek budapesti művészvilágban találta meg a helyét, jó kézügyessége mellé fanyar humorérzék is társult. A tehetséges grafikus az akkor éledő animáció lehetőségeit fölfedezve rajzos reklámfilmek készítésével kezdte pályáját. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című, 1951-ben bemutatott első magyar mese-rajzfilm volt a belépő az igazi animációs filmek világába. Sajátos képi világot teremtett, pályája második szakaszában egyéni kézjegye és világlátása tette kisfilmjeit félreismerhetetlenné. Az 1960-as évek nagy magyar animációs korszakának szinte valamennyi sikeres munkájában részt vett a Frakktól a Gusztáv-sorozatig.
Emlékezetesek karakterei, vonzódása a megszemélyesített tárgyakhoz, fogalmakhoz: nála életre kel a radír és az atommag modellje. A mesék után - mint A két bors ökröcske (1955) és A telhetetlen méhecske (1958) - csavarosabb alkotások jöttek. A Pannónia Filmstúdió rendezőjeként állandó alkotótársával, Várnai Györggyel való együttműködésüket hazai és nemzetközi elismerések sora fémjelezte: az alig kilencperces A ceruza és a radír és az 1961-ben készült Párbaj több díjat is kapott. Utóbbi az első magyar rövidfilm, amely Cannes-ban díjat nyert, máig a kategória egyik legnépszerűbb alkotása, több mint ötven országban vetítették.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1977. február 26. A Gusztáv-sorozathoz készül a zenei aláfestés a Pannónia Filmstúdióban. MTI Fotó. Készítette: Bisztray Károly. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-877738
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 311 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Öt dolog, amit most hallhatsz először a Casablancában
Aki számít Casablancában, az mind megfordul Rick kávéházában: a háború dúlta Európából Amerika felé menekülők, a rajtuk élősködő szerencsevadászok, megszállók és megalkuvók, rendíthetetlen hősök és megtört szívű szerelmesek. Most tisztább hanggal és az eredeti zenével hallhatjuk a magyar változatot.
Ébred a természet, ünnepre ébredünk mi is
Húsvét, melynek szokásaiban összefonódnak a keresztény vallási hagyományok és az ősi, pogány mítoszokban gyökerező hiedelmek, amelyek a természet újjászületéséhez és a termékenységhez kapcsolódnak.
Szépművészeti Múzeum
1906. december 6-án nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere így vált teljessé a már elkészült Műcsarnokkal és a Millenniumi emlékművel.
Kilátó a város felett
A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.