7 érdekesség a 70 éve önálló magyar szinkronról

Hetedik hó első napján hetven éve vált önállóvá a magyar szinkronfilmgyártás. A görög szün (együtt) és kronosz (idő) szóból álló kifejezést színészlegendák emelték filmes fogalommá. Tudják-e, ki volt az egyik első gyermek szinkronhang, hogyan készülnek a zörejek, és mit ásott ki a Szinkron névre hallgató kutya?

Múltidő

Dr. Góg Laura | 2021.07.01 | olvasási idő: kb. 5 perc


A szinkronstúdió olyan többszobás hangszigetelt helyiség, ahol a felvételre szolgáló szobában mikrofon és monitor előtt, fejhallgatóban dolgozó színész és a másik szobában irányító hangmérnök, rendező és felvételvezető keverőpultok, hangfalak, képernyők társaságában tartják a kapcsolatot. A művészek a szomszéd vezérlő helyiségből kapják a jelzéseket és mondják a monitoron követett kópia magyar szövegét, így készülnek a filmek, rajzfilmek, tévésorozatok, reklámok szinkronizált változatai. Kukucskáljuk be a magyar szinkrontörténet kulcslyukán és kopogtassunk be képzeletben egy ilyen stúdióajtón!

A Szinkron Filmgyár épülete a budapesti Hűvösvölgyi úton (MTI Fotó: Hollenzer Béla)

1. Évike és Ivánka szinkronizál

A hangosfilm elterjedésével a forgalmazók a különböző nyelveken készült filmek nemzetközi értékesítési nehézségeibe ütköztek. Sürgős megoldásra volt szükség és olyan furcsa ötletekkel is próbálkoztak, mint műsorfüzetek moziban való kiosztása vagy a szöveget film közben fennhangon kiabáló „segítők”. A filmek külföldi színészekkel való többnyelvű változatainak elkészítése is divatban volt egy ideig, itthon is készültek ilyenek. A feliratozás alacsony minőségű volt, és azért sem volt megoldás, mert az 1930-as évek elején a hazai lakosság közel tíz százaléka írástudatlan volt, és a feliratos filmek mozilátogatóinak és emiatt a működőképes moziknak a száma drasztikusan csökkent. Bár a forgalmazók nem akarták vállalni a szinkronizálás költségeit, az 1935-ös szinkronrendelet előírta, hogy a mozik műsorának tíz százaléka hazai készítésű és magyar nyelvű film legyen, melynek fele lehet magyarra szinkronizált film is. Ebben az évben el is készült az első nagyjátékfilm-szinkron a Magyar Film Iroda műtermében. A dramaturgia Lakner Artúr munkáját dicséri, aki a Négy és fél muskétás című magyar-osztrák koprodukciós film német szövegét ültette át magyarra, munkájának nehézségét keresztrejtvény-készítéshez hasonlította. A visszhang vegyes volt és nagy vihart kavart. A második film két gyerekfőhősének az említett Lakner Artúr híres gyermekszínházának tagjai, a kilencéves Ruttkai Évike és öt évvel idősebb bátyja, Iván adta hangját. Annak, hogy ezután tizenöt évig háttérbe szorult a szinkron, oka és következménye is lehetett, hogy kivirágzott a hazai filmgyártás.

Varnusz Egonné naplóvezető és a honvédség katonái hangzörejeket vesznek fel. (MTI Fotó: Horváth Tamás)

2. Szinkron kutya hőstette

A második világháborút követően a vendégként érkező szovjet szinkronrendező ismertette meg szakembereinket a szakma fogásaival. A színvonalas munka 1949/1950-től kezdődött, 1951-ben pedig már nyugati filmvígjátékot, versszövegeket, dalszövegeket is magyarítottak. Az elsőként szinkronizálók közt volt Lukács Margit, Bárdy György, Tolnay Klári, Szabó Ottó, Sinkovits Imre, és később is a legnagyobb színészeinket vonultatták fel a szinkronban. A Sztálingrádi csata című film népes szereplőtáborának megszólaltatásához szinte minden férfiszínészünkre szükség volt. A munka sürgős volt, és amikor az egyik vágó nem boldogult egy jelenettel, kimetszette és titokban elásta a kertben. A kirobbanó botrányt a stúdió befogadott kutyája oldotta meg, aki kiásta és boldogan hozta elő az értékes szalagot. 

A Szinkron Filmgyár az 1948 óta létező Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalatból kiválva önállósult 1951-ben, 1957-től Pannónia Filmstúdióként fogalommá vált, szinkron-, animációs-, báb- és rajzfilmgyártással is foglalkozott, saját társulattal rendelkezett, kecskeméti rajzfilmes telephelyét 1981-ben adták át. A szinkron és az animációs részleg 1986-ban vált szét.

Raksányi Gellértet a Svejk-film magyar szinkronjában rendezi Valkó László. (MTI Fotó: Keleti Éva)

3. Éjszaka a műteremben

A szinkronfilmgyártás jelentős technikai fejlődésen ment keresztül, az 1960-as évek végére a Pannónia Filmstúdióban évente mintegy száz tévéfilmet és hatvan nagyjátékfilmet szinkronizáltak, több mint félszáz rajz- és bábfilmet készítettek. Az exportra kerülő magyar filmeket is itt látták el külföldi felirattal. Gyakran éjjelente folyt a szinkronizálási munka, mert meg kellett várniuk, hogy a színészek színházi előadása befejeződjön, és megérkezzenek. Minőségi, több hetes munkafolyamatok végén világszínvonalú magyar változat lett az eredmény. A művészek rájöttek, hogy érdemes és értékes szinkronizálni, így színészeink színe-java megfordult a szinkronműteremben.

Imre István bábfilmrendező egy 1958-as báb-reklámfilm fázisbeállítását végzi. (MTI Fotó: Keleti Éva)

4. Szinkron élőben?!

Az 1962-es moszkvai filmszemle győztes alkotását a Magyar Televízió mihamarabb be akarta mutatni, ezért úgy határozott, hogy pár napra rá már adásra is tűzi a filmet. A szinkronizált változat ennyi idő alatt nem készülhetett el, így a színészeknek élő adásban kellett a hangalámondást elvégezniük. Merész vállalkozás volt, de hibátlanul sikerült. A következő évben határozat született arról, hogy minden televízióban sugárzott idegen nyelvű filmet szinkronizálva kell leadni. A tévés szinkron is virágzásnak indult és közel másfél évtizedig nagy sikerű szinkronfilmszemléket is tartottak budapesti, majd debreceni székhellyel.

Boross József technikus a külföldi filmek magyar nyelvű szinkronizálásának utolsó fázisához használt keverőasztalnál dolgozik. (MTI Fotó: Müller Lajos)

5. Verekedés a pamlagon

Legendák szólnak arról is, hogyan zajlott a Rocco és fivérei című film magyar hangjának elkészítése. Az Alain Delont szinkronizáló Fülöp Zsigmondot és a hangját Renato Salvatorinak kölcsönző Sztankay Istvánt a Parondi testvérek földön fekve verekedős jeleneténél a szinkronrendező egy kényelmetlen, nyűtt kanapén való valódi verekedésre instruálta. Teljes beleéléssel dolgoztak és verekedtek egyszerre: amíg az egyik beszélt, a másik ütött, és fordítva. Az eredmény foltosra sikeredett, már ami az ábrázatjukat illeti. És a film? Állítólag amikor Fülöp Zsigmond moziban megnézte az elkészült filmet, kifelé jövet azzal állították meg, hogy ugyan a film és a magyar szinkron is jó volt, de sajnos érezhető volt, hogy végig csak a mikrofon előtt álltak és mímelték a verekedést…

Mikrofonnal veszik fel a villamoscsikorgást a Pannónia Filmstúdió Öcsi és a varázsló című rajzfilmjéhez. (1962) (MTI Fotó: Molnár Edit)

6. Zörejbrigád akcióban

A filmek hangja izgalmas dolog. Egyrészt a beszéd az az elsődleges eszköz, mely a vizuális képen túl szubjektív szemléletű képet ad a szereplőről verbális és non-verbális üzenetet közvetítve, másrészt jelentős hangulati és dramaturgiai hatással bírnak a filmzenék. Talán a harmadik hangi csoport a legizgalmasabb: a zörejek. A zajok és zörejek lehetnek szinkronban a kép mozzanataival (mint egy lövés, lépés, kopogás) és nélkülözhetik is a szinkronitást a képen kívüli, távolról beszűrődő háttérzajok (például közlekedési hangok), valamint az úgynevezett atmoszférazajok, ami akár egy süvítő szél is lehet. Elkészíteni a filmhangot szintén háromféle módon lehet. Az egyidejűleg felvett hang mellett létezik a zenés műfajban előszeretettel használt playback, azaz a hanghoz forgatott kép, valamint az utószinkron, melynek esetében a külön felvett hangi elemeket a képvágás után stúdióban keverik a filmre. A hangarchívumból származó zörejeket és zajokat a kép alá montírozzák, más részüket zörejstúdióban hozzák létre, leutánozva a képen látható cselekvés hangját. A hangkeverés utolsó lépésével kerülnek helyükre a hangok és történik meg a hangi munka finomhangolása.

Hangasszisztensek tárgyi zörejekből állítanak elő rajzfilm-hangokat. (MTI Fotó: Molnár Edit)

7. Ráadás!

A végére pedig, íme, egy képzőművészeti érdekesség! A régi Szinkronműterem Hűvösvölgyi út 64. szám alatti székház-épületének előcsarnokát olyan neves szobrászok által alkotott, tíz részből álló terrakotta domborműsorozat díszíti, mint Borsos Miklós, Madarassy Walter vagy Ispánki József. Nézzék meg, ha arra járnak!

Borítókép: Budapest, 1953. január 22. Külföldi filmek magyar hangja készül a Magyar Szinkron Állami Vállalat műtermében. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Botta Ferenc. Azonosító: MTI-FOTO-774433

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 301 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

“Hej, ha ezt az én galambocskám megérhette volna…”

Szemes Mariról az emlékezetes Csehov-paródia fent említett szállóigéje jut eszünkbe, de emellett sokszínű tehetség volt. Ugyanolyan jól álltak neki a komolyabb, mint a humoros szerepek. Ma lenne 90 éves.

Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született

A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.

A komédiaíró színpadi halála és töretlen dicsősége

A négyszáz éve született francia drámaíró, Molière mind a mai napig a legtöbbet játszott klasszikus szerzők egyike a magyar színpadokon.

A fekete lakkcipők tovább táncolnak

„A zene nem változtatott meg, olyan korán kezdtem, hogy már nem is emlékszem, hogy a zene előtt milyen voltam.” – vallotta egyszer a rock and roll magyar királya, Komár László, aki ma tíz éve hagyta hátra rajongóit.