7 érdekesség a 70 éve önálló magyar szinkronról
Hetedik hó első napján hetven éve vált önállóvá a magyar szinkronfilmgyártás. A görög szün (együtt) és kronosz (idő) szóból álló kifejezést színészlegendák emelték filmes fogalommá. Tudják-e, ki volt az egyik első gyermek szinkronhang, hogyan készülnek a zörejek, és mit ásott ki a Szinkron névre hallgató kutya?
Múltidő
Dr. Góg Laura | 2021.07.01 | olvasási idő: kb. 5 perc
A szinkronstúdió olyan többszobás hangszigetelt helyiség, ahol a felvételre szolgáló szobában mikrofon és monitor előtt, fejhallgatóban dolgozó színész és a másik szobában irányító hangmérnök, rendező és felvételvezető keverőpultok, hangfalak, képernyők társaságában tartják a kapcsolatot. A művészek a szomszéd vezérlő helyiségből kapják a jelzéseket és mondják a monitoron követett kópia magyar szövegét, így készülnek a filmek, rajzfilmek, tévésorozatok, reklámok szinkronizált változatai. Kukucskáljuk be a magyar szinkrontörténet kulcslyukán és kopogtassunk be képzeletben egy ilyen stúdióajtón!
1. Évike és Ivánka szinkronizál
A hangosfilm elterjedésével a forgalmazók a különböző nyelveken készült filmek nemzetközi értékesítési nehézségeibe ütköztek. Sürgős megoldásra volt szükség és olyan furcsa ötletekkel is próbálkoztak, mint műsorfüzetek moziban való kiosztása vagy a szöveget film közben fennhangon kiabáló „segítők”. A filmek külföldi színészekkel való többnyelvű változatainak elkészítése is divatban volt egy ideig, itthon is készültek ilyenek. A feliratozás alacsony minőségű volt, és azért sem volt megoldás, mert az 1930-as évek elején a hazai lakosság közel tíz százaléka írástudatlan volt, és a feliratos filmek mozilátogatóinak és emiatt a működőképes moziknak a száma drasztikusan csökkent. Bár a forgalmazók nem akarták vállalni a szinkronizálás költségeit, az 1935-ös szinkronrendelet előírta, hogy a mozik műsorának tíz százaléka hazai készítésű és magyar nyelvű film legyen, melynek fele lehet magyarra szinkronizált film is. Ebben az évben el is készült az első nagyjátékfilm-szinkron a Magyar Film Iroda műtermében. A dramaturgia Lakner Artúr munkáját dicséri, aki a Négy és fél muskétás című magyar-osztrák koprodukciós film német szövegét ültette át magyarra, munkájának nehézségét keresztrejtvény-készítéshez hasonlította. A visszhang vegyes volt és nagy vihart kavart. A második film két gyerekfőhősének az említett Lakner Artúr híres gyermekszínházának tagjai, a kilencéves Ruttkai Évike és öt évvel idősebb bátyja, Iván adta hangját. Annak, hogy ezután tizenöt évig háttérbe szorult a szinkron, oka és következménye is lehetett, hogy kivirágzott a hazai filmgyártás.
2. Szinkron kutya hőstette
A második világháborút követően a vendégként érkező szovjet szinkronrendező ismertette meg szakembereinket a szakma fogásaival. A színvonalas munka 1949/1950-től kezdődött, 1951-ben pedig már nyugati filmvígjátékot, versszövegeket, dalszövegeket is magyarítottak. Az elsőként szinkronizálók közt volt Lukács Margit, Bárdy György, Tolnay Klári, Szabó Ottó, Sinkovits Imre, és később is a legnagyobb színészeinket vonultatták fel a szinkronban. A Sztálingrádi csata című film népes szereplőtáborának megszólaltatásához szinte minden férfiszínészünkre szükség volt. A munka sürgős volt, és amikor az egyik vágó nem boldogult egy jelenettel, kimetszette és titokban elásta a kertben. A kirobbanó botrányt a stúdió befogadott kutyája oldotta meg, aki kiásta és boldogan hozta elő az értékes szalagot.
A Szinkron Filmgyár az 1948 óta létező Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalatból kiválva önállósult 1951-ben, 1957-től Pannónia Filmstúdióként fogalommá vált, szinkron-, animációs-, báb- és rajzfilmgyártással is foglalkozott, saját társulattal rendelkezett, kecskeméti rajzfilmes telephelyét 1981-ben adták át. A szinkron és az animációs részleg 1986-ban vált szét.
3. Éjszaka a műteremben
A szinkronfilmgyártás jelentős technikai fejlődésen ment keresztül, az 1960-as évek végére a Pannónia Filmstúdióban évente mintegy száz tévéfilmet és hatvan nagyjátékfilmet szinkronizáltak, több mint félszáz rajz- és bábfilmet készítettek. Az exportra kerülő magyar filmeket is itt látták el külföldi felirattal. Gyakran éjjelente folyt a szinkronizálási munka, mert meg kellett várniuk, hogy a színészek színházi előadása befejeződjön, és megérkezzenek. Minőségi, több hetes munkafolyamatok végén világszínvonalú magyar változat lett az eredmény. A művészek rájöttek, hogy érdemes és értékes szinkronizálni, így színészeink színe-java megfordult a szinkronműteremben.
4. Szinkron élőben?!
Az 1962-es moszkvai filmszemle győztes alkotását a Magyar Televízió mihamarabb be akarta mutatni, ezért úgy határozott, hogy pár napra rá már adásra is tűzi a filmet. A szinkronizált változat ennyi idő alatt nem készülhetett el, így a színészeknek élő adásban kellett a hangalámondást elvégezniük. Merész vállalkozás volt, de hibátlanul sikerült. A következő évben határozat született arról, hogy minden televízióban sugárzott idegen nyelvű filmet szinkronizálva kell leadni. A tévés szinkron is virágzásnak indult és közel másfél évtizedig nagy sikerű szinkronfilmszemléket is tartottak budapesti, majd debreceni székhellyel.
5. Verekedés a pamlagon
Legendák szólnak arról is, hogyan zajlott a Rocco és fivérei című film magyar hangjának elkészítése. Az Alain Delont szinkronizáló Fülöp Zsigmondot és a hangját Renato Salvatorinak kölcsönző Sztankay Istvánt a Parondi testvérek földön fekve verekedős jeleneténél a szinkronrendező egy kényelmetlen, nyűtt kanapén való valódi verekedésre instruálta. Teljes beleéléssel dolgoztak és verekedtek egyszerre: amíg az egyik beszélt, a másik ütött, és fordítva. Az eredmény foltosra sikeredett, már ami az ábrázatjukat illeti. És a film? Állítólag amikor Fülöp Zsigmond moziban megnézte az elkészült filmet, kifelé jövet azzal állították meg, hogy ugyan a film és a magyar szinkron is jó volt, de sajnos érezhető volt, hogy végig csak a mikrofon előtt álltak és mímelték a verekedést…
6. Zörejbrigád akcióban
A filmek hangja izgalmas dolog. Egyrészt a beszéd az az elsődleges eszköz, mely a vizuális képen túl szubjektív szemléletű képet ad a szereplőről verbális és non-verbális üzenetet közvetítve, másrészt jelentős hangulati és dramaturgiai hatással bírnak a filmzenék. Talán a harmadik hangi csoport a legizgalmasabb: a zörejek. A zajok és zörejek lehetnek szinkronban a kép mozzanataival (mint egy lövés, lépés, kopogás) és nélkülözhetik is a szinkronitást a képen kívüli, távolról beszűrődő háttérzajok (például közlekedési hangok), valamint az úgynevezett atmoszférazajok, ami akár egy süvítő szél is lehet. Elkészíteni a filmhangot szintén háromféle módon lehet. Az egyidejűleg felvett hang mellett létezik a zenés műfajban előszeretettel használt playback, azaz a hanghoz forgatott kép, valamint az utószinkron, melynek esetében a külön felvett hangi elemeket a képvágás után stúdióban keverik a filmre. A hangarchívumból származó zörejeket és zajokat a kép alá montírozzák, más részüket zörejstúdióban hozzák létre, leutánozva a képen látható cselekvés hangját. A hangkeverés utolsó lépésével kerülnek helyükre a hangok és történik meg a hangi munka finomhangolása.
7. Ráadás!
A végére pedig, íme, egy képzőművészeti érdekesség! A régi Szinkronműterem Hűvösvölgyi út 64. szám alatti székház-épületének előcsarnokát olyan neves szobrászok által alkotott, tíz részből álló terrakotta domborműsorozat díszíti, mint Borsos Miklós, Madarassy Walter vagy Ispánki József. Nézzék meg, ha arra járnak!
Borítókép: Budapest, 1953. január 22. Külföldi filmek magyar hangja készül a Magyar Szinkron Állami Vállalat műtermében. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Botta Ferenc. Azonosító: MTI-FOTO-774433
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 301 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
“Hej, ha ezt az én galambocskám megérhette volna…”
Szemes Mariról az emlékezetes Csehov-paródia fent említett szállóigéje jut eszünkbe, de emellett sokszínű tehetség volt. Ugyanolyan jól álltak neki a komolyabb, mint a humoros szerepek. Ma lenne 90 éves.
Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született
A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.
A komédiaíró színpadi halála és töretlen dicsősége
A négyszáz éve született francia drámaíró, Molière mind a mai napig a legtöbbet játszott klasszikus szerzők egyike a magyar színpadokon.
A fekete lakkcipők tovább táncolnak
„A zene nem változtatott meg, olyan korán kezdtem, hogy már nem is emlékszem, hogy a zene előtt milyen voltam.” – vallotta egyszer a rock and roll magyar királya, Komár László, aki ma tíz éve hagyta hátra rajongóit.