Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az MTVA archívumának honlapján a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.

2020.07.02 | olvasási idő: kb. 5 perc


A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében jelent meg. Legutóbb a Rádióélet 1931-es évfolyamát tettük elérhetővé honlapunkon. A húszas évek a rádió hőskora volt. A tehetősebbek nappalijában drága gyári készülékek követeltek maguknak helyet, az amatőrök viszont maguk eszkábálták össze készülékeiket. A lap ezért gyakran közölt tervrajzokat is, amelyek megkönnyítettek a rádiókészülékek építését.

Mivel a hallgatók számára különös élmény volt, hogy a hang és a látvány elszakadhat egymástól, a rádió munkatársai gyakran sugároztak hangképes tudósításokat. Közvetítették a fővárosi utca zaját, az autók tülkölését, a villamosok csengetését, a vonatok indulását vagy érkezését. 1931 szeptemberében a rendőröket követték nyomon, még a rendőrlaktanyába is ellátogattak, amiről a Rádióélet újságírója és fényképésze is hírt adott.

A címlapra gyakran kerültek külföldi hírességek is, mint például Anna-Maria Guglielmetti a világhírű olasz szoprán vagy Michael Faraday angol fizikus-kémikus. A mai olvasót talán meglepi, de az akkori szokás szerint nevüket Guglielmetti Anna Máriának, illetve Faraday Mihálynak írták. Johann Wolfgang von Goethe nevét pedig Gőte János Farkasként magyarították. Bartók Béla is a címlapra került, egy ritkán látható felvétellel, melyen éppen cigarettázik.

Az olvasókat már akkor is érdekelték a híres emberek mindennapjai, szívesen olvasták azokat az írásokat, amelyekből megtudhatták, megláthatták, hol és hogyan élnek kedvenc színészeik, színésznőik. A kutyákról, macskákról, más házi kedvencekről szóló írásokkal is biztosra mehettek a korabeli szerzők-szerkesztők.

A Magyar Rádió nemzetközi kapcsolatai is ekkor épültek ki, amit a sugárzási és vételi technika is egyre inkább lehetővé tett. 1931. február 11-én Liszt Ferenc Dante szimfóniája – Dohnányi Ernő vezényletével – 25 millió rádióhallgatóhoz jutott el Európában. Tengerentúli helyszíni közvetítésre pedig először november 29-én került sor, Arturo Toscanini dirigálta a New York-i Filharmonikusokat.

A Rádióélet munkatársai mindkét nemre és minden korosztályra gondoltak egy-egy lapszám összeállításakor. A nőknek a legfrissebb divatot bemutató összeállításokkal, az idősebbeknek keresztrejtvénnyel, a gyerekeknek játékokkal próbáltak a kedvében járni.

Honlapunkon a Sajtóarchívum fül alatt, az Összes felirat melletti nyílra bökve a következő lehetőségek közül választhat – MTI hírek (Belpolitika, Külpolitika, Sport), Magyar Országos Tudósító, Bizalmas, Rádiófigyelő, Rádió és TV újság, Rádióélet, Magyar Rádió, Magyar Rádió Újság –, és csaknem 890 ezer dokumentum között böngészhet.


További cikkek:

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

Laboratórium helyett színpad

Általános iskolás korában a természettudomány, főleg a fizika és a kémia érdekelte. Mikroszkóppal vizsgálódott, eredetileg vegyésznek készült, de rádiót is épített. A közönség szerencséjére azonban felfigyeltek rá a rákosligeti templomi kórusban. Így indult a legendás énekes, Gregor József pályája, aki augusztus 8-án ünnepelné 80. születésnapját.

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.