Mátraszentimre, 1965. október 26. Kirándulók, turisták a Mátra hegység Felső-Mátra részén fekvő, Magyarország legmagasabban fekvő településének határában. Az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. Erre utal régi nevük: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsőhuta-Mátraszentistván. Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubalák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek, Szőkék. A település 1938-ban kapta a Mátraszentimre nevet, addig egyházilag és közigazgatásilag Nagybátonyhoz tartozott. A mintegy 810 méterrel a tengerszint felett fekvő faluban ma 100 ház van és mintegy 500 ember él. A galyatetői szálló felépítése után megnövekedett a kirándulók és a nyaralók száma, ami a falu lakosságának egyik jövedelem forrása is lett. MTI Fotó: Molnár Edit