Fotótár

Budapesti Rakpartok – 100 év

Az árvízvédelem és az állandó kikötők kialakítása miatt 1853-tól kiépített rakpartok néma tanúi voltak történelmünknek és mindennapjainknak. Egy évszázad fényképeiből állítottuk össze időrendben közreadott válogatásunkat.

Szerkesztett tartalom

Retro sorozatkvíz magyar kedvencekkel. Ki ismer többet?

Melyek a legnépszerűbb régi magyar sorozatok? Ki ismeri ezeket igazán jól? Aki a főcím egyetlen képkockájából megmondja, melyik műsorról van szó, az biztosan. Próbálják ki bátran magukat a sorozatkvízben!

olvasási idő: kb. 5 perc

Szerkesztett tartalom

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

olvasási idő: kb. 4 perc

Szerkesztett tartalom

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül mozaikszók közül, amelyeket néhány évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

olvasási idő: kb. 5 perc

Szerkesztett tartalom

Hobbyjuk a csillagos ég

A XX. század hatvanas évei az űrkutatás egyik aranykorát jelentették. De vajon mit jelentett ez az akkori Magyarországon a hétköznapokban, a vasfüggöny mögött, a hiánygazdaság kellős közepén? Ezt a világot mutatja be a fél évszázaddal ezelőtt készült Hobbym: a csillagos ég című dokumentumfilm.

olvasási idő: kb. 8 perc

Szerkesztett tartalom

Múlt századi divat. Emlékeznek?

A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.

olvasási idő: kb. 4 perc

Fotótár

1956 színesben

Október 23-án rendszeresen előkerülnek fotók az 1956-os események kapcsán. Mindenki szívesen nézi ezeket a kordokumentum-értékű felvételeket és emlékezik. Az MTI fotósa azonban jelen volt az eseményeknél, így a sok-sok előkerülő fekete-fehér kép mellett színeset is tudunk mutatni. Íme!

Szerkesztett tartalom

Éltető erőforrás a víz

A Nemzeti Fotótár tematikus kiállítása a Budapest 2019 Water Summit eseménysorozat kísérőprogramja. Ennek képeit hoztuk el az érdeklődőknek ebben a formában is.

olvasási idő: kb. 15 perc

Szerkesztett tartalom

Szalag sztorik

Gondolkoztak már valaha azon, milyen élmény lehet egy tévés archívum összes kincséhez hozzáférni? Válogatni a régebbnél régebbi, érdekesebbnél érdekesebb felvételek között? Ha kíváncsiak, a Szalag sztorikkal megmutatjuk.

olvasási idő: kb. 5 perc

Szerkesztett tartalom

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

olvasási idő: kb. 5 perc

Szerkesztett tartalom

Budapest egykor és most

Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!

olvasási idő: kb. 6 perc

Szerkesztett tartalom

A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

olvasási idő: kb. 4 perc

Sajtóarchívum

80 éve robbant ki a második világháború

A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amely után a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár féktelen demagógiával használta ki a németek revansvágyát, sorra szegve meg a békefeltételeket. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre.

Szerkesztett tartalom

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.

olvasási idő: kb. 5 perc

Szerkesztett tartalom

Koponyák és bordák a Rádióarchívumban

Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!

olvasási idő: kb. 4 perc

Fotótár

Páneurópai piknik

"Az 1989. aug. 19-i határnyitással itt kezdődött Európa újraegyesülése." - hirdeti Piuszpusztán az osztrák-magyar határnyitás helyét jelképező kopjafa, amely az 1989. augusztus 19-én megtartott Páneurópai pikniknek állít emléket. Annak az eseménynek, mely előfutára volt a vasfüggöny lebontásának, Kelet- és Nyugat-Európa közeledésének, valamint az NSZK és NDK újraegyesülésének.

Szerkesztett tartalom

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

Szerkesztett tartalom

Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

Szerkesztett tartalom

Színészek az újságírók ellen

SZÚR. Sokan valószínűleg még emlékeznek, sokan azonban már nem, hogy miből áll össze ez a mozaikszó. Gyorsan el is áruljuk: színészek és újságírók rangadója. Hosszú időn keresztül igazi esemény volt ez, mely tömegeket mozgatott meg: volt idő, amikor a Népstadiont is megtöltötték az érdeklődők.

Szerkesztett tartalom

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

Szerkesztett tartalom

Új képhez új hangot adunk!

Arról, hogy a filmrestaurálás mozgóképes oldalról mit rejt magában, már esett szó az ikonikus Tüskevár című sorozat kapcsán. A következőkben annak rejtelmeibe nyújtunk betekintést, hogyan lehet friss hangot varázsolni a régi filmek alá.

Szerkesztett tartalom

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.

Szerkesztett tartalom

Galambos, Psota, Darvas, Sztankay

Kell még bármit mondanunk ilyen impozáns névsor mellé? Akinek a neveket olvasva nem jutna eszébe azonnal az M3.hu programjára kapcsolni, annak mutatjuk, milyen műsorokban láthatja a sztárokat ezen a héten.

Szerkesztett tartalom

Balatoni nyaralás

Végre megérkezett a nyár. Hol lehet a legjobban felüdülni? Természetesen a vízparton. S mi lenne erre alkalmasabb hely a Balaton partjánál, amely nem csupán üdülőhely, hanem szimbólum is a magyarok számára.

Szerkesztett tartalom

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.

Szerkesztett tartalom

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.

Szerkesztett tartalom

Kockásfülű nyúl, Vackor és a többiek: gyereknapra szeretettel!

Közeledik a gyereknap, e csalóka május utolsó vasárnapja. A megújult M3 egész héten számos műsorral kedveskedik a legkisebbeknek, és talán nem csak nekik.

Szerkesztett tartalom

Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.

Szerkesztett tartalom

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?

Szerkesztett tartalom

Május 1. a munka és a magyar televíziózás ünnepe

Május első napjának kitüntetett szerep jut a magyar televíziózás történetében. 1957-ben külső helyszíni közvetítéssel ezen a napon indult a rendszeres tévéadás egy angol PYE közvetítőkocsi segítségével, természetesen a május 1-jei felvonulással a középpontban. Azóta sok-sok év telt el, s most újabb mérföldkőhöz érkeztünk.

Szerkesztett tartalom

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Szerkesztett tartalom

Locsolkodás, hímes tojás - húsvéti népszokások képekben

Közeledik a húsvét hétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit.

Fotótár

Emlékezés régi húsvétokra

Válogatás a Fotótár és a Sajtóarchívum anyagából.

Sajtóarchívum

Fürdőruhadivat

A strandidény közeledtével újra meg újra felvetődik a kínzó kérdés: vajon milyen fürdőruhák lesznek divatosnak az idén?

Szerkesztett tartalom

Könyvtárak sínen és négy keréken

Április 14-e a könyvtárosok világnapja. Ezen a napon egy kicsit jobban odafigyelünk azokra az értékekre, amelyekhez a könyvek által jutunk, és azokra az emberekre, akik segítenek nekünk a kölcsönzőhelyeken. Bár a világ rohan és változik, ezekre a biztos pontokra ma is szükségünk van.

Sajtóarchívum

Ötven éve sugározta első színes adását a Magyar Televízió

A New York-i CBS stúdiójából 1940-ben továbbítottak először elektronikus eszközökkel színes televíziós képet, a magyar származású Peter Carl Goldmark által kifejlesztett, 343 képsorral működő eljárással. A magyarországi televíziózásban jóval tovább, egészen 1969. április 5-ig kellett várni az első színes – még kísérleti – adásra. Azaz éppen ötvenéves a magyarországi színes televíziós sugárzás. A Magyar Posta bélyeget adott ki a jubileumra.

Szerkesztett tartalom

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

Sajtóarchívum

Reggeli torna a Rádióban

A télen alattomos módon felszedett kilók ritmikus eltűntetése hetven-nyolcvan évvel ezelőtt is gondot okozott. A rádióban nap mint nap sugárzott reggeli torna ezt próbálta enyhíteni. A Rádióélet cikkében egy főiskolai tanár értekezett a testmozgás fontosságáról, majd csinos lányok mutattak be tornagyakorlatokat. Mindez a bibliai mondás igazát tanúsítja: „Nincs semmi új a nap alatt.”

Sajtóarchívum

Az eltűnő Tabán

1935 márciusában a kíváncsi érdeklődő a Tabánnak szinte már csak a hűlt helyét találta. Az egykor a Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődött városrész girbegurba utcáiról, egy-két szintes házairól, legendás vendéglőiről, borozóiról volt nevezetes.

Fotótár

Március 15.

Ezen a napon az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Fotóválogatásunk az 1948. március 15-ére szervezett nagyszabású centenáriumi ünnepség pillanatait mutatja be.

Fotótár

Ez itt a reklám helye

A reklám célja kizárólag a fogyasztásra ösztönzés, a bemutatott termék eladása, ennek megfelelően mindig egy idealizált világot tükröz. Valami olyasmit, ami felkelti az emberek vágyát az adott termék iránt, sőt, ha megvásárolja azt, akkor ahhoz a boldogsághoz, elégedettséghez, magabiztossághoz is hozzájut, ami egy-egy ilyen fotóról sugárzik. Tudjuk, hogy ezek a fotók nem a valóságot mutatják be, mégis vonzóak, kedvtelve nézegetjük őket és közben a korszak hangulata is magával ragadja az embert.
Ezúttal az 1960-as évek reklámfotóiból állítottunk össze egy kis válogatást.

Fotótár

Taxi, taxi!

Az első modern taxik az öreg kontinensen és Amerikában az 1890-es években jelentek meg. Ehhez képest jelentős késéssel, 1913 júniusában indult a budapesti taxiforgalom. Európa számos nyugati nagyvárosában ekkorra már népszerűvé vált a bérkocsik használatának ez a formája.

Fotótár

A rádiózás világnapja

Az ENSZ 1946-ban döntött saját rádió létrehozásáról, ennek évfordulója, február 13., hét éve a rádiózás világnapja. A cél: fölhívni a figyelmet a tájékozódás fontosságára, egy rádióműsor ugyanis olyan rétegekhez is könnyedén, alacsony költséggel eljuttatható, akik hátrányos helyzetűek, pl. szegények vagy írástudatlanok.

Sajtóarchívum

Karády Katalin – a korszak szépségideálja

A műsorújságok címlapja újabb versengést indított meg a híres-nevezetes hölgyek, színésznők, előadóművészek, mikrofonszínészek (bemondók) körében: Ki kerül a többször címlapra?

Sajtóarchívum

Építik a lakihegyi adótornyot

1933-ban még csak épült Magyarország legmagasabb építménye, amely végül 314 méter magas lett. Az antenna műszakilag legérdekesebb része a talpcsukló.

Fotótár

Az "utolsó igazi tél"

Hogy melyik volt az? Idősebbek és fiatalabbak azonnal rávágják a választ, ha fölmerül a kérdés. Természetesen mindenki az 1987-es januári nagy havazásra gondol. Akár kisgyerek volt, akár felnőtt a válaszoló, nosztalgiával emlékszik vissza azokra a napokra. Akkor átélni azt a havazást és következményeit azonban nem csupa öröm és boldogság volt…

Fotótár

„Itt a farsang, áll a bál”

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtti kedd, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik és alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (pl: torkos csütörtök). A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, amikor nagy mulatságokat rendeznek a tél búcsúztatására. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Fotótár

Tél

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó

Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.

Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.

Nézze meg gyönyörű téli képeinkből összeállított válogatásunkat!

Sajtóarchívum

Rádióélet – műsorújság a II. világháború előtt és alatt

A Rádióélet, a Magyar Rádió műsorújságja 1929. szeptember 28-tól 1944. december 15-ig jelent meg. Az egyes évfolyamokat folyamatosan digitalizáljuk, jelenleg az 1933 és 1944 között napvilágot látott 605 lapszámot böngészheti. A címlapok is sokat árulnak el a korról, de még többet az érdekes cikkek és fényképek.

Sajtóarchívum

Magyar Rádió újságok

1945. november 16, Magyar Rádió I évf. 1 szám, részlet: "Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ebben a szellemi harcban, a lelki tömegmérgezésben, a lelki erő-, vígasz nyujtásban az európai rádióállomásoké volt az egyik legjelentősebb szerep. A háborúval szétválasztott népek között a rádió tartotta a kapcsolatot: a szövetséges nemzetek rádiói mindegyre üzentek a rabszolganemzeteknek, erősítették a saját belső frontjukat, de a göbbelsi propaganda vakmerő és alantas fogásait is leginkább a rádión keresztül alkalmazta."

Sajtóarchívum

Doni áttörés

1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, melynek következtében a 207 ezer emberből álló 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. Az első olyan híradást, amely a szovjet támadást áttörésnek nevezte, január 18-án adta ki az MTI.

Fotótár

Szilveszter

Szilveszter az év utolsó napja, az újév előestéje a Gergely-naptár szerint. Nevét onnan kapta, hogy I. Szilveszter pápa 335-ben ezen a napon hunyt el.
Az óévet búcsúztató mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, amelyeket hatalmas lakomák, lármázás, dorbézolás jellemeztek. A babonák szerint az óév esti zajkeltés elűzi a gondokat, bajokat, rossz szellemeket. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel, az új évvel kapcsolatosak, ide tartoznak például a téltemetés, bálok, szerelmi-, halál- és időjóslások.
Manapság is családi vagy baráti összejövetelekkel, utcabálokkal szokás ünnepelni az év utolsó napját. Az újév előtti másodperceket gyakran közös visszaszámlálás kíséri, ezt követi az újévi pezsgős köszöntés. Hagyományos szilveszteri étel a virsli, ami a hiedelem szerint nem lehet baromfihúsból, mert kikaparja a szerencsénket, vagy a lencse, amely a gazdagságot biztosítja számunkra az új évben.

Fotótár

Karácsony - A Szeretet ünnepe

Az év legnagyobb, szokásaiban, hagyományaiban leggazdagabb, legszínesebb ünnepe a karácsony, amely a legnépszerűbb keresztény ünnep, Jézus, a Megváltó születésének ünnepe. Megünneplésének szokása a pogány mítoszokra épülő keresztény hagyományokból ötvöződött és az öröm, a békesség, a család, az otthon jelképévé vált, melyet minden nép a maga módján, saját történelmi és népi hagyományainak megfelelően ünnepel. Ezek a szokások évszázadról évszázadra változtak s váltak hagyománnyá.
A karácsonyt nemcsak a hívő emberek körében tartják a szeretet ünnepének, a keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet és a családi együttlétet jelképezi. Archív fotóválogatásunkból jól látható, hogy annak ellenére, hogy a szocialista államvezetés fenyőünnepre változtatta a nevét, a hétköznapi ember számára ugyanazt jelentette, mint azelőtt.

Sajtóarchívum

Horthy Miklós üzenete a Szovjetunióban harcoló honvédekhez

Horthy Miklós kormányzó 1942. december 24-én karácsonyi szózatot intézett a 2. magyar hadsereg katonáihoz, akik a kegyetlen orosz télben a Don-kanyarban kiépített állásaikban töltötték a karácsonyi ünnepeket.

Fotótár

December 1. A magyar rádiózás napja

1925. december 1-jén este 8 órakor szólalt meg a Magyar Rádió első hivatalos adása avatóünnepséggel és hangversennyel. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. Az ünnepélyes megnyitón vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaság alelnöke mondta el az ünnepi beszédet, majd Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója szólt a rádióhallgatókhoz magyar, francia és angol nyelven. Ezzel kezdetét vette a magyar rádiózás története.
Válogatásunkban a Magyar Rádióval kapcsolatos képeinkből láthatnak egy összeállítást a kedves érdeklődők.

Fotótár

Törőcsik Mari

Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és még abban az évben a Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1979-től a Győri Kisfaludy Színház tagja volt. 1980-tól a Mafilmnél dolgozott, majd 1990-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. 1992 és 1994 között a Művész- ill. Thália Színház igazgatója volt. 1989-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense. 2002-től a Nemzeti Színházban játszik.
Törőcsik Mari a legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is (Cannes Mandragora-díj – 1983). Számos filmben és színdarabban nyújtott felejthetetlen alakítást.

Fotótár

Puskás Ferenc

Puskás Ferenc, vagy közismert nevén Puskás Öcsi, minden idők legjobb magyar labdarúgója 1927. április 1-én született Kispesten. Édesapja játszott a Kispestben és edzője is volt, ő nevelte fiát a futball szeretetére. Tehetsége hamar kiderült, 1945. márciusában – 16 évesen - már a felnőtt válogatottal léphetett pályára a Népstadionban, ahol Ausztria ellen meg is szerezte első válogatott gólját. 1949-től a Budapesti Honvéd játékosa, de legnagyobb sikereit válogatottként érte el, tagja volt az ötvenes évek legendás aranycsapatának, 1950 és 1954 között ő volt a csapatkapitány. Az 1956-os forradalom leverése után már nem tért haza, családjával Spanyolországba költözött, 1958-1966 között a Real Madrid csapatában játszott, 1961-1962-ben a spanyol válogatott tagja volt. 39 évesen fejezte be játékosi pályafutását, utána futballedzőként tevékenykedett, többek között Görögországban is. 1991-ben hazaköltözött Magyarországra, egy rövid ideig szövetségi kapitány is volt, de sajnos egészségi állapota egyre rosszabbra fordult. Méltán híres sportlegendánk élete utolsó négy évét kórházban töltötte, ahol 2006. november 17-én hunyt el.

Fotótár

„Itt van az ősz, itt van ujra…”

Az ősz az érett gyümölcsök illatával, a meleg színpompában tündöklő levelekkel, a csendes, végeérhetetlennek tűnő esőkkel, a váratlan, nem is remélt meleg napjaival vagy a téli dermesztő hideget előrevetítő, borzongató szeleivel így vagy úgy, de mindenkinek hat a lelkére. Nagy költőinket is rendre megihlette, nem egy gyönyörű vers született ennek a szomorkás, mégis gyönyörűséges évszaknak a hatására. Ezt a különös hangulatot szeretnénk fokozni bizományosi fotósaink remek őszi felvételeivel. A cím Petőfi Sándor 1848. november 17-20-a között Erdődben íródott versének címe.

Fotótár

Forradalom és szabadságharc Magyarországon - 1956

A sztálinista diktatúra elleni forradalom és a szovjet megszállás elleni szabadságharc 1956. október 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, majd fegyveres felkelés robbant ki, aminek leverésére november 4-én az ország egész területén megindult a szovjet támadás. A szabadságharc leverését követő megtorlás során tízezreket marasztaltak el lázadás, tiltott határátlépés, embercsempészet vagy fegyverrejtegetés miatt, a bíróságok több száz halálos ítéletet hoztak, és mintegy 13 ezer embert internáltak. A repressziónak az 1963. márciusi nagy amnesztia vetett véget.
Archív fotógyűjteményünk betekintést nyújt a forradalmi és a párhuzamosan zajló politikai eseményekbe egyaránt.

Sajtóarchívum

Az MTI külföldi tudósításai 1956. október 23-án

Rendkívül érdekes egy nevezetes történelmi napot nemzetközi beágyazottságában látni. Kiderül, hogy a Magyar Távirati Iroda mit tartott tudósításra érdemesnek 1956. október 23-án: ülésezett a bonni parlament, véget ért az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusa, Lengyelországban a pártvezetők újraválasztására készültek, Hondurasban katonai junta vette át a hatalmat, Gerő Ernő vezetésével hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Dolgozók Pártjának elnöksége.

Sajtóarchívum

Miről írt a Magyar Távirati Iroda 1956. október 23-án?

A kortársak 1956. október 23-án, egy keddi napon nem sejtették, hogy történelmi napra ébredtek. Éppúgy ásítoztak, mosakodtak, öltözködtek, mint bármikor máskor, hogy sietősen elinduljanak az iskolába vagy a munkahelyükre. A visszatekintő érdeklődő számára azonban az is érdekes lehet, mi minden történt aznap. Több mint hatvan esztendő múltán még a jelentéktelennek látszó események is más megvilágításban tűnnek fel.

Fotótár

Metróépítés

Metróépítés
A kelet-nyugati, azaz a kettes metróvonal építése 1950-ben kezdődött, majd 1954 és 1964 között egy kormányhatározat miatt szünetelt az építkezés. Ekkorra már elkészült a vonal alagútjainak és mélyépítésű műtárgyainak 40 %-a, két magyar (Ganz) gyártmányú motorkocsi és egy prototípus mozgólépcső. Az üzemszerű forgalom a vonal első, Örs vezér tér – Deák tér közötti szakaszán 1970. április 3-án indult, a vonal teljes hosszán, azaz a Déli pályaudvarig 1972. december 23-a óta közlekedik a kettes metró.
Az észak-déli, azaz a 3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja 1966-ban készült el, a megépítés határidejét 1985 végére tűzték ki, 19 állomással és 14,8 km hosszal számoltak. A beruházást 1968-ban hagyták jóvá, az építés 1970-ben kezdődött és megszakítás nélkül 1990 végéig tartott. A Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között közlekedő metró építési hossza 17,3 km.
Az építkezésekbe archív fotóinkon keresztül nyerhet bepillantást az érdeklődő.

Fotótár

Benzinkutak

Az első hazai autótulajdonosok – éppúgy mint a világ más országaiban - a járművük működéséhez szükséges üzemanyagot gyógyszertárban tudták csak beszerezni. Egészen 1924-ig kellett várni a kényelmes tankolásra, ugyanis ebben az évben került telepítésre a Fővárosi Autóüzem Rt. első két töltőállomása. A mai modern benzinkutakhoz még egyáltalán nem hasonlító kutak éjjel-nappal nyitva álltak, hogy a növekvő igényeket ki tudják szolgálni. Az első két kút telepítése után egyre több cég illetve nagyobb gépkocsiállománnyal rendelkező vállalat is létesített benzinkutakat, majd fokozatosan hálózattá nőtte ki magát a hazai üzemanyag ellátás.

Sajtóarchívum

Statisztika a járműállományról

A Központi Statisztikai Hivatal 1926-tól rendszeresen közzétette a hazai gépjárműállomány gyarapodását. Az első statisztika alapján 1926. május 1-jén 9159 gépjármű volt forgalomban. Számuk 1931 októberére megháromszorozódott.

Fotótár

Becsöngettek

Itt a szeptember, kezdődik az iskola. És ez nem volt másképp 40-60 évvel ezelőtt sem. Ajánlónk a tanévkezdést, az iskolai élet pillanatait, az iskolások mindennapjait hozza elénk archív fotóinkon.

Fotótár

Bemutató: Ráth László fotóművész anyaga

Ráth László (1907-1979) erdélyi származású fotóművész, a két világháború közötti erdélyi magyar szociális fényképezés egyik legfontosabb művelője 1947-ben hozta létre budapesti műtermét Magyar Képszolgálat néven. Vállalkozása 1949-ig működött, ezután államosították, negatívjait megkapta a Magyar Fotó Állami Vállalat, mely 1956-ban beolvadt az MTI-be. Több mint 3000 felvételből álló hagyatékát 2015-ben kezdtük el feldolgozni az MTVA Fotóarchívumában. A most kiadásra került 2100 fotó először kerül a nagyközönség elé.

Sajtóarchívum

Rádió- és Televízióújság

A Sajtóarchívumban a régi lapszámokat böngészheti. Megtudhatja, mikor mit hallgattak, néztek az előfizetők, és érdekes cikkeket is olvashat. A Magyar Rádió és Televízió első próbaadása 1954. január 20-án volt, az Orion AT-501 jelű készülékeit 1956 tavaszán kezdték árusítani, és csillagászati összeget, 5500 Ft-ot kértek érte. A rendszeres televíziózás 1957. május 1-jén indult meg. A Rádió Újság 1957. október 28-tól Rádió- és Televízióújságként folytatta pályafutását, egészen 2017 decemberéig, amikor szerepét végleg átadta az online műsorújságoknak. A Rádió- és Televízióújságot egyelőre 1957-től 2003-ig éri el, a következő évfolyamokat fokozatosan töltjük fel.

Fotótár

Friedmann Endre fotóművész (1934-2018)

Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. Gyermekként egy fényképészboltban a filmtekercsek orsóival játszott. Később félbehagyta a közgazdasági szakközépiskolát, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyik jogelődjéhez. 1952-ben a pákozdi csata évfordulóján rendezett ünnepségen a hivatalos fotós helyett fényképezett, ezért gyakornoki besorolást kapott, majd nemsokára már fotóriporterként dolgozhatott. Szerette a hétköznapi pillanatokat megörökíteni, a filmforgatások, kiállítások, művészeti események és a korai rock koncertek elmaradhatatlan riportere volt. Jellegzetes alakja mindig feltűnt ott, ahol valami esemény, történés volt. Egyetlen magyar sajtófotósként örökítette meg az 1968-as csehszlovákiai intervenciót. Vietnamban haditudósítóként dolgozott, mint egykor híres névrokona Robert Capa és fényképezte a hadifogolycserét is. Végigkísérte az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan felkészülését, a rendszerváltás után pedig Antall József kormányfő amerikai útját. A Fogságból a szabadságba című, Vietnamban készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét, 1976-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben Rózsa Ferenc-díjat, 2000-ben Aranytollas újságíró kitüntetést kapott. A Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíjasa, Táncsics Mihály-díjas, és a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója. 1967-ben megkapta Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomát (EFIAP). 1963-ban a világ egyik legrangosabb fotókiállítása, a kölni Fotokina nagydíjával tüntették ki Szerelem című sorozatát, amelynek egyik képe negyvenöt évvel később a Kieselbach Galéria aukcióján 2,2 millió forintért kelt el.

Fotótár

Fagyi

A mindenki által kedvelt hűsítő édesség elődjével a hódoltság idején ismerkedhettek meg a magyarok, török mozgóárusok kínálták a mézízű sörbetet. Az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban, majd a 19. században vált a szélesebb rétegek számára is népszerűvé a fagylalt. Elnevezése nagy sokára honosodott meg a magyar nyelvben, hívták jegeczedett tejhabnak, hideg nyalatnak vagy fagyosnak is. Nem véletlen, hogy számtalan archív fotónkon köszön vissza a népszerű finomság.

Fotótár

Balaton

A magyar ember számára nehezen elképzelhető a nyár a Balaton nélkül. A köznyelvben magyar tengernek is nevezett tavunk Magyarország turisztikailag leglátogatottabb területe a főváros mellett. A Balaton környékének egyes részein már a 19. század végén is voltak kedvelt üdülőhelyek, de a fürdőélet és a nyaralókultúra igazán az 1960-as években alakult ki, és azóta is töretlen sikernek örvend.

Fotótár

Magyar hajózás

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza több mint 1600 km. Emellett hajózható a Balaton és a Velencei-tó is. A személyszállítás többnyire az üdülő- és turisztikai forgalomra korlátozódik. Archív fotóválogatásunk ebbe a témába enged betekintést.

Fotótár

Ikarus

Az IKARUS egy legendás magyar autóbuszmárka, melynek első típusa - Tr3.5 -1948 tavaszán a BNV közönsége előtt mutatkozott be. Az egykori Ikarus Karosszéria és Járműgyár, a második világháború és a rendszerváltás között, a világ első számú autóbuszgyártó vállalatainak egyike volt. A nagy múltú és korszak meghatározó cég hazánk közlekedésében még a mai napig is meghatározó szerepet játszik.

Fotótár

Süsü

A Süsü, a sárkány 1976 és 1984 között a Magyar Televízióban készült bábfilm-sorozat. A nemzetközileg is sikert aratott bábmusical 1977 karácsonyán került első ízben képernyőre. A forgatókönyvet Csukás István írta, a bábokat és a díszleteket Lévai Sándor tervezte, a szereplő hangját Bodrogi Gyula adta. A bábot Kemény Henrik, Pehartz Imre mozgatta, a dramaturg Takács Vera volt.

Fotótár

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt.

Fotótár

Gémeskutak

Régen a magyar táj elengedhetetlen alkotórésze volt a gémeskút, a legelterjedtebb kútszerkezet a magyar nyelvterületen. A földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő szerkezet emeli ki a vizet.

Ajánlott téma

Babakocsi az 50’-es években

Életünk első járműjének története a régmúlt időkbe nyúlik vissza.Hivatalosan az első igazi babakombinót 1730-ban William Kent, angol építész készítette el, a Devonshire nemesi család külön kérésére és az 1920-as években vált tömeges árucikké. Nemcsoda, hogy gyorsan elterjedt, hiszen általa az édesanyák már nem kényszerültek egész napra a négy fal közé, és a dajkára sem mindenáron kellett szorulni, mert így bárhová magukkal vihették gyermekeiket. Alig várták nap mint nap, hogy ebéd utáni szokásos sétára mehessenek csemetéikkel és az új csodajárgánnyal korzózzanak a verőfényes napsütésben.