Fotótár
„Itt van az ősz, itt van ujra…”
Az ősz az érett gyümölcsök illatával, a meleg színpompában tündöklő levelekkel, a csendes, végeérhetetlennek tűnő esőkkel, a váratlan, nem is remélt meleg napjaival vagy a téli dermesztő hideget előrevetítő, borzongató szeleivel így vagy úgy, de mindenkinek hat a lelkére. Nagy költőinket is rendre megihlette, nem egy gyönyörű vers született ennek a szomorkás, mégis gyönyörűséges évszaknak a hatására. Ezt a különös hangulatot szeretnénk fokozni bizományosi fotósaink remek őszi felvételeivel. A cím Petőfi Sándor 1848. november 17-20-a között Erdődben íródott versének címe.
Fotótár
Forradalom és szabadságharc Magyarországon - 1956
A sztálinista diktatúra elleni forradalom és a szovjet megszállás elleni szabadságharc 1956. október 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, majd fegyveres felkelés robbant ki, aminek leverésére november 4-én az ország egész területén megindult a szovjet támadás. A szabadságharc leverését követő megtorlás során tízezreket marasztaltak el lázadás, tiltott határátlépés, embercsempészet vagy fegyverrejtegetés miatt, a bíróságok több száz halálos ítéletet hoztak, és mintegy 13 ezer embert internáltak. A repressziónak az 1963. márciusi nagy amnesztia vetett véget.
Archív fotógyűjteményünk betekintést nyújt a forradalmi és a párhuzamosan zajló politikai eseményekbe egyaránt.
Sajtóarchívum
Az MTI külföldi tudósításai 1956. október 23-án
Rendkívül érdekes egy nevezetes történelmi napot nemzetközi beágyazottságában látni. Kiderül, hogy a Magyar Távirati Iroda mit tartott tudósításra érdemesnek 1956. október 23-án: ülésezett a bonni parlament, véget ért az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusa, Lengyelországban a pártvezetők újraválasztására készültek, Hondurasban katonai junta vette át a hatalmat, Gerő Ernő vezetésével hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Dolgozók Pártjának elnöksége.
Sajtóarchívum
Miről írt a Magyar Távirati Iroda 1956. október 23-án?
A kortársak 1956. október 23-án, egy keddi napon nem sejtették, hogy történelmi napra ébredtek. Éppúgy ásítoztak, mosakodtak, öltözködtek, mint bármikor máskor, hogy sietősen elinduljanak az iskolába vagy a munkahelyükre. A visszatekintő érdeklődő számára azonban az is érdekes lehet, mi minden történt aznap. Több mint hatvan esztendő múltán még a jelentéktelennek látszó események is más megvilágításban tűnnek fel.
Fotótár
Metróépítés
Metróépítés
A kelet-nyugati, azaz a kettes metróvonal építése 1950-ben kezdődött, majd 1954 és 1964 között egy kormányhatározat miatt szünetelt az építkezés. Ekkorra már elkészült a vonal alagútjainak és mélyépítésű műtárgyainak 40 %-a, két magyar (Ganz) gyártmányú motorkocsi és egy prototípus mozgólépcső. Az üzemszerű forgalom a vonal első, Örs vezér tér – Deák tér közötti szakaszán 1970. április 3-án indult, a vonal teljes hosszán, azaz a Déli pályaudvarig 1972. december 23-a óta közlekedik a kettes metró.
Az észak-déli, azaz a 3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja 1966-ban készült el, a megépítés határidejét 1985 végére tűzték ki, 19 állomással és 14,8 km hosszal számoltak. A beruházást 1968-ban hagyták jóvá, az építés 1970-ben kezdődött és megszakítás nélkül 1990 végéig tartott. A Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között közlekedő metró építési hossza 17,3 km.
Az építkezésekbe archív fotóinkon keresztül nyerhet bepillantást az érdeklődő.
Fotótár
Benzinkutak
Az első hazai autótulajdonosok – éppúgy mint a világ más országaiban - a járművük működéséhez szükséges üzemanyagot gyógyszertárban tudták csak beszerezni. Egészen 1924-ig kellett várni a kényelmes tankolásra, ugyanis ebben az évben került telepítésre a Fővárosi Autóüzem Rt. első két töltőállomása. A mai modern benzinkutakhoz még egyáltalán nem hasonlító kutak éjjel-nappal nyitva álltak, hogy a növekvő igényeket ki tudják szolgálni. Az első két kút telepítése után egyre több cég illetve nagyobb gépkocsiállománnyal rendelkező vállalat is létesített benzinkutakat, majd fokozatosan hálózattá nőtte ki magát a hazai üzemanyag ellátás.
Sajtóarchívum
Statisztika a járműállományról
A Központi Statisztikai Hivatal 1926-tól rendszeresen közzétette a hazai gépjárműállomány gyarapodását. Az első statisztika alapján 1926. május 1-jén 9159 gépjármű volt forgalomban. Számuk 1931 októberére megháromszorozódott.
Fotótár
Becsöngettek
Itt a szeptember, kezdődik az iskola. És ez nem volt másképp 40-60 évvel ezelőtt sem. Ajánlónk a tanévkezdést, az iskolai élet pillanatait, az iskolások mindennapjait hozza elénk archív fotóinkon.
Fotótár
Bemutató: Ráth László fotóművész anyaga
Ráth László (1907-1979) erdélyi származású fotóművész, a két világháború közötti erdélyi magyar szociális fényképezés egyik legfontosabb művelője 1947-ben hozta létre budapesti műtermét Magyar Képszolgálat néven. Vállalkozása 1949-ig működött, ezután államosították, negatívjait megkapta a Magyar Fotó Állami Vállalat, mely 1956-ban beolvadt az MTI-be. Több mint 3000 felvételből álló hagyatékát 2015-ben kezdtük el feldolgozni az MTVA Fotóarchívumában. A most kiadásra került 2100 fotó először kerül a nagyközönség elé.
Sajtóarchívum
Rádió- és Televízióújság
A Sajtóarchívumban a régi lapszámokat böngészheti. Megtudhatja, mikor mit hallgattak, néztek az előfizetők, és érdekes cikkeket is olvashat. A Magyar Rádió és Televízió első próbaadása 1954. január 20-án volt, az Orion AT-501 jelű készülékeit 1956 tavaszán kezdték árusítani, és csillagászati összeget, 5500 Ft-ot kértek érte. A rendszeres televíziózás 1957. május 1-jén indult meg. A Rádió Újság 1957. október 28-tól Rádió- és Televízióújságként folytatta pályafutását, egészen 2017 decemberéig, amikor szerepét végleg átadta az online műsorújságoknak. A Rádió- és Televízióújságot egyelőre 1957-től 2003-ig éri el, a következő évfolyamokat fokozatosan töltjük fel.
Fotótár
Friedmann Endre fotóművész (1934-2018)
Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. Gyermekként egy fényképészboltban a filmtekercsek orsóival játszott. Később félbehagyta a közgazdasági szakközépiskolát, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyik jogelődjéhez. 1952-ben a pákozdi csata évfordulóján rendezett ünnepségen a hivatalos fotós helyett fényképezett, ezért gyakornoki besorolást kapott, majd nemsokára már fotóriporterként dolgozhatott. Szerette a hétköznapi pillanatokat megörökíteni, a filmforgatások, kiállítások, művészeti események és a korai rock koncertek elmaradhatatlan riportere volt. Jellegzetes alakja mindig feltűnt ott, ahol valami esemény, történés volt. Egyetlen magyar sajtófotósként örökítette meg az 1968-as csehszlovákiai intervenciót. Vietnamban haditudósítóként dolgozott, mint egykor híres névrokona Robert Capa és fényképezte a hadifogolycserét is. Végigkísérte az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan felkészülését, a rendszerváltás után pedig Antall József kormányfő amerikai útját. A Fogságból a szabadságba című, Vietnamban készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét, 1976-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben Rózsa Ferenc-díjat, 2000-ben Aranytollas újságíró kitüntetést kapott. A Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíjasa, Táncsics Mihály-díjas, és a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója. 1967-ben megkapta Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomát (EFIAP). 1963-ban a világ egyik legrangosabb fotókiállítása, a kölni Fotokina nagydíjával tüntették ki Szerelem című sorozatát, amelynek egyik képe negyvenöt évvel később a Kieselbach Galéria aukcióján 2,2 millió forintért kelt el.
Fotótár
Fagyi
A mindenki által kedvelt hűsítő édesség elődjével a hódoltság idején ismerkedhettek meg a magyarok, török mozgóárusok kínálták a mézízű sörbetet. Az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban, majd a 19. században vált a szélesebb rétegek számára is népszerűvé a fagylalt. Elnevezése nagy sokára honosodott meg a magyar nyelvben, hívták jegeczedett tejhabnak, hideg nyalatnak vagy fagyosnak is. Nem véletlen, hogy számtalan archív fotónkon köszön vissza a népszerű finomság.
Fotótár
Balaton
A magyar ember számára nehezen elképzelhető a nyár a Balaton nélkül. A köznyelvben magyar tengernek is nevezett tavunk Magyarország turisztikailag leglátogatottabb területe a főváros mellett. A Balaton környékének egyes részein már a 19. század végén is voltak kedvelt üdülőhelyek, de a fürdőélet és a nyaralókultúra igazán az 1960-as években alakult ki, és azóta is töretlen sikernek örvend.
Fotótár
Magyar hajózás
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza több mint 1600 km. Emellett hajózható a Balaton és a Velencei-tó is. A személyszállítás többnyire az üdülő- és turisztikai forgalomra korlátozódik. Archív fotóválogatásunk ebbe a témába enged betekintést.
Fotótár
Ikarus
Az IKARUS egy legendás magyar autóbuszmárka, melynek első típusa - Tr3.5 -1948 tavaszán a BNV közönsége előtt mutatkozott be. Az egykori Ikarus Karosszéria és Járműgyár, a második világháború és a rendszerváltás között, a világ első számú autóbuszgyártó vállalatainak egyike volt. A nagy múltú és korszak meghatározó cég hazánk közlekedésében még a mai napig is meghatározó szerepet játszik.
Fotótár
Süsü
A Süsü, a sárkány 1976 és 1984 között a Magyar Televízióban készült bábfilm-sorozat. A nemzetközileg is sikert aratott bábmusical 1977 karácsonyán került első ízben képernyőre. A forgatókönyvet Csukás István írta, a bábokat és a díszleteket Lévai Sándor tervezte, a szereplő hangját Bodrogi Gyula adta. A bábot Kemény Henrik, Pehartz Imre mozgatta, a dramaturg Takács Vera volt.
Fotótár
Fővárosi Állat- és Növénykert
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt.
Fotótár
Gémeskutak
Régen a magyar táj elengedhetetlen alkotórésze volt a gémeskút, a legelterjedtebb kútszerkezet a magyar nyelvterületen. A földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő szerkezet emeli ki a vizet.
Ajánlott téma
Babakocsi az 50’-es években
Életünk első járműjének története a régmúlt időkbe nyúlik vissza.Hivatalosan az első igazi babakombinót 1730-ban William Kent, angol építész készítette el, a Devonshire nemesi család külön kérésére és az 1920-as években vált tömeges árucikké. Nemcsoda, hogy gyorsan elterjedt, hiszen általa az édesanyák már nem kényszerültek egész napra a négy fal közé, és a dajkára sem mindenáron kellett szorulni, mert így bárhová magukkal vihették gyermekeiket. Alig várták nap mint nap, hogy ebéd utáni szokásos sétára mehessenek csemetéikkel és az új csodajárgánnyal korzózzanak a verőfényes napsütésben.