Sajtóarchívum
Reggeli torna a Rádióban
A télen alattomos módon felszedett kilók ritmikus eltűntetése hetven-nyolcvan évvel ezelőtt is gondot okozott. A rádióban nap mint nap sugárzott reggeli torna ezt próbálta enyhíteni. A Rádióélet cikkében egy főiskolai tanár értekezett a testmozgás fontosságáról, majd csinos lányok mutattak be tornagyakorlatokat. Mindez a bibliai mondás igazát tanúsítja: „Nincs semmi új a nap alatt.”
Sajtóarchívum
Az eltűnő Tabán
1935 márciusában a kíváncsi érdeklődő a Tabánnak szinte már csak a hűlt helyét találta. Az egykor a Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődött városrész girbegurba utcáiról, egy-két szintes házairól, legendás vendéglőiről, borozóiról volt nevezetes.
Fotótár
Március 15.
Ezen a napon az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Fotóválogatásunk az 1948. március 15-ére szervezett nagyszabású centenáriumi ünnepség pillanatait mutatja be.
Fotótár
Ez itt a reklám helye
A reklám célja kizárólag a fogyasztásra ösztönzés, a bemutatott termék eladása, ennek megfelelően mindig egy idealizált világot tükröz. Valami olyasmit, ami felkelti az emberek vágyát az adott termék iránt, sőt, ha megvásárolja azt, akkor ahhoz a boldogsághoz, elégedettséghez, magabiztossághoz is hozzájut, ami egy-egy ilyen fotóról sugárzik. Tudjuk, hogy ezek a fotók nem a valóságot mutatják be, mégis vonzóak, kedvtelve nézegetjük őket és közben a korszak hangulata is magával ragadja az embert.
Ezúttal az 1960-as évek reklámfotóiból állítottunk össze egy kis válogatást.
Fotótár
Taxi, taxi!
Az első modern taxik az öreg kontinensen és Amerikában az 1890-es években jelentek meg. Ehhez képest jelentős késéssel, 1913 júniusában indult a budapesti taxiforgalom. Európa számos nyugati nagyvárosában ekkorra már népszerűvé vált a bérkocsik használatának ez a formája.
Fotótár
A rádiózás világnapja
Az ENSZ 1946-ban döntött saját rádió létrehozásáról, ennek évfordulója, február 13., hét éve a rádiózás világnapja. A cél: fölhívni a figyelmet a tájékozódás fontosságára, egy rádióműsor ugyanis olyan rétegekhez is könnyedén, alacsony költséggel eljuttatható, akik hátrányos helyzetűek, pl. szegények vagy írástudatlanok.
Sajtóarchívum
Karády Katalin – a korszak szépségideálja
A műsorújságok címlapja újabb versengést indított meg a híres-nevezetes hölgyek, színésznők, előadóművészek, mikrofonszínészek (bemondók) körében: Ki kerül a többször címlapra?
Sajtóarchívum
Építik a lakihegyi adótornyot
1933-ban még csak épült Magyarország legmagasabb építménye, amely végül 314 méter magas lett. Az antenna műszakilag legérdekesebb része a talpcsukló.
Fotótár
Az "utolsó igazi tél"
Hogy melyik volt az? Idősebbek és fiatalabbak azonnal rávágják a választ, ha fölmerül a kérdés. Természetesen mindenki az 1987-es januári nagy havazásra gondol. Akár kisgyerek volt, akár felnőtt a válaszoló, nosztalgiával emlékszik vissza azokra a napokra. Akkor átélni azt a havazást és következményeit azonban nem csupa öröm és boldogság volt…
Fotótár
„Itt a farsang, áll a bál”
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtti kedd, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik és alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (pl: torkos csütörtök). A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, amikor nagy mulatságokat rendeznek a tél búcsúztatására. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Fotótár
Tél
Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó
Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
Nézze meg gyönyörű téli képeinkből összeállított válogatásunkat!
Sajtóarchívum
Rádióélet – műsorújság a II. világháború előtt és alatt
A Rádióélet, a Magyar Rádió műsorújságja 1929. szeptember 28-tól 1944. december 15-ig jelent meg. Az egyes évfolyamokat folyamatosan digitalizáljuk, jelenleg az 1933 és 1944 között napvilágot látott 605 lapszámot böngészheti. A címlapok is sokat árulnak el a korról, de még többet az érdekes cikkek és fényképek.
Sajtóarchívum
Magyar Rádió újságok
1945. november 16, Magyar Rádió I évf. 1 szám, részlet: "Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ebben a szellemi harcban, a lelki tömegmérgezésben, a lelki erő-, vígasz nyujtásban az európai rádióállomásoké volt az egyik legjelentősebb szerep. A háborúval szétválasztott népek között a rádió tartotta a kapcsolatot: a szövetséges nemzetek rádiói mindegyre üzentek a rabszolganemzeteknek, erősítették a saját belső frontjukat, de a göbbelsi propaganda vakmerő és alantas fogásait is leginkább a rádión keresztül alkalmazta."
Sajtóarchívum
Doni áttörés
1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, melynek következtében a 207 ezer emberből álló 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. Az első olyan híradást, amely a szovjet támadást áttörésnek nevezte, január 18-án adta ki az MTI.
Fotótár
Szilveszter
Szilveszter az év utolsó napja, az újév előestéje a Gergely-naptár szerint. Nevét onnan kapta, hogy I. Szilveszter pápa 335-ben ezen a napon hunyt el.
Az óévet búcsúztató mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, amelyeket hatalmas lakomák, lármázás, dorbézolás jellemeztek. A babonák szerint az óév esti zajkeltés elűzi a gondokat, bajokat, rossz szellemeket. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel, az új évvel kapcsolatosak, ide tartoznak például a téltemetés, bálok, szerelmi-, halál- és időjóslások.
Manapság is családi vagy baráti összejövetelekkel, utcabálokkal szokás ünnepelni az év utolsó napját. Az újév előtti másodperceket gyakran közös visszaszámlálás kíséri, ezt követi az újévi pezsgős köszöntés. Hagyományos szilveszteri étel a virsli, ami a hiedelem szerint nem lehet baromfihúsból, mert kikaparja a szerencsénket, vagy a lencse, amely a gazdagságot biztosítja számunkra az új évben.
Fotótár
Karácsony - A Szeretet ünnepe
Az év legnagyobb, szokásaiban, hagyományaiban leggazdagabb, legszínesebb ünnepe a karácsony, amely a legnépszerűbb keresztény ünnep, Jézus, a Megváltó születésének ünnepe. Megünneplésének szokása a pogány mítoszokra épülő keresztény hagyományokból ötvöződött és az öröm, a békesség, a család, az otthon jelképévé vált, melyet minden nép a maga módján, saját történelmi és népi hagyományainak megfelelően ünnepel. Ezek a szokások évszázadról évszázadra változtak s váltak hagyománnyá.
A karácsonyt nemcsak a hívő emberek körében tartják a szeretet ünnepének, a keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet és a családi együttlétet jelképezi. Archív fotóválogatásunkból jól látható, hogy annak ellenére, hogy a szocialista államvezetés fenyőünnepre változtatta a nevét, a hétköznapi ember számára ugyanazt jelentette, mint azelőtt.
Sajtóarchívum
Horthy Miklós üzenete a Szovjetunióban harcoló honvédekhez
Horthy Miklós kormányzó 1942. december 24-én karácsonyi szózatot intézett a 2. magyar hadsereg katonáihoz, akik a kegyetlen orosz télben a Don-kanyarban kiépített állásaikban töltötték a karácsonyi ünnepeket.
Fotótár
December 1. A magyar rádiózás napja
1925. december 1-jén este 8 órakor szólalt meg a Magyar Rádió első hivatalos adása avatóünnepséggel és hangversennyel. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. Az ünnepélyes megnyitón vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaság alelnöke mondta el az ünnepi beszédet, majd Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója szólt a rádióhallgatókhoz magyar, francia és angol nyelven. Ezzel kezdetét vette a magyar rádiózás története.
Válogatásunkban a Magyar Rádióval kapcsolatos képeinkből láthatnak egy összeállítást a kedves érdeklődők.
Fotótár
Törőcsik Mari
Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és még abban az évben a Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1979-től a Győri Kisfaludy Színház tagja volt. 1980-tól a Mafilmnél dolgozott, majd 1990-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. 1992 és 1994 között a Művész- ill. Thália Színház igazgatója volt. 1989-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense. 2002-től a Nemzeti Színházban játszik.
Törőcsik Mari a legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is (Cannes Mandragora-díj – 1983). Számos filmben és színdarabban nyújtott felejthetetlen alakítást.
Fotótár
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc, vagy közismert nevén Puskás Öcsi, minden idők legjobb magyar labdarúgója 1927. április 1-én született Kispesten. Édesapja játszott a Kispestben és edzője is volt, ő nevelte fiát a futball szeretetére. Tehetsége hamar kiderült, 1945. márciusában – 16 évesen - már a felnőtt válogatottal léphetett pályára a Népstadionban, ahol Ausztria ellen meg is szerezte első válogatott gólját. 1949-től a Budapesti Honvéd játékosa, de legnagyobb sikereit válogatottként érte el, tagja volt az ötvenes évek legendás aranycsapatának, 1950 és 1954 között ő volt a csapatkapitány. Az 1956-os forradalom leverése után már nem tért haza, családjával Spanyolországba költözött, 1958-1966 között a Real Madrid csapatában játszott, 1961-1962-ben a spanyol válogatott tagja volt. 39 évesen fejezte be játékosi pályafutását, utána futballedzőként tevékenykedett, többek között Görögországban is. 1991-ben hazaköltözött Magyarországra, egy rövid ideig szövetségi kapitány is volt, de sajnos egészségi állapota egyre rosszabbra fordult. Méltán híres sportlegendánk élete utolsó négy évét kórházban töltötte, ahol 2006. november 17-én hunyt el.
Fotótár
„Itt van az ősz, itt van ujra…”
Az ősz az érett gyümölcsök illatával, a meleg színpompában tündöklő levelekkel, a csendes, végeérhetetlennek tűnő esőkkel, a váratlan, nem is remélt meleg napjaival vagy a téli dermesztő hideget előrevetítő, borzongató szeleivel így vagy úgy, de mindenkinek hat a lelkére. Nagy költőinket is rendre megihlette, nem egy gyönyörű vers született ennek a szomorkás, mégis gyönyörűséges évszaknak a hatására. Ezt a különös hangulatot szeretnénk fokozni bizományosi fotósaink remek őszi felvételeivel. A cím Petőfi Sándor 1848. november 17-20-a között Erdődben íródott versének címe.
Fotótár
Forradalom és szabadságharc Magyarországon - 1956
A sztálinista diktatúra elleni forradalom és a szovjet megszállás elleni szabadságharc 1956. október 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, majd fegyveres felkelés robbant ki, aminek leverésére november 4-én az ország egész területén megindult a szovjet támadás. A szabadságharc leverését követő megtorlás során tízezreket marasztaltak el lázadás, tiltott határátlépés, embercsempészet vagy fegyverrejtegetés miatt, a bíróságok több száz halálos ítéletet hoztak, és mintegy 13 ezer embert internáltak. A repressziónak az 1963. márciusi nagy amnesztia vetett véget.
Archív fotógyűjteményünk betekintést nyújt a forradalmi és a párhuzamosan zajló politikai eseményekbe egyaránt.
Sajtóarchívum
Az MTI külföldi tudósításai 1956. október 23-án
Rendkívül érdekes egy nevezetes történelmi napot nemzetközi beágyazottságában látni. Kiderül, hogy a Magyar Távirati Iroda mit tartott tudósításra érdemesnek 1956. október 23-án: ülésezett a bonni parlament, véget ért az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusa, Lengyelországban a pártvezetők újraválasztására készültek, Hondurasban katonai junta vette át a hatalmat, Gerő Ernő vezetésével hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Dolgozók Pártjának elnöksége.
Sajtóarchívum
Miről írt a Magyar Távirati Iroda 1956. október 23-án?
A kortársak 1956. október 23-án, egy keddi napon nem sejtették, hogy történelmi napra ébredtek. Éppúgy ásítoztak, mosakodtak, öltözködtek, mint bármikor máskor, hogy sietősen elinduljanak az iskolába vagy a munkahelyükre. A visszatekintő érdeklődő számára azonban az is érdekes lehet, mi minden történt aznap. Több mint hatvan esztendő múltán még a jelentéktelennek látszó események is más megvilágításban tűnnek fel.
Fotótár
Metróépítés
Metróépítés
A kelet-nyugati, azaz a kettes metróvonal építése 1950-ben kezdődött, majd 1954 és 1964 között egy kormányhatározat miatt szünetelt az építkezés. Ekkorra már elkészült a vonal alagútjainak és mélyépítésű műtárgyainak 40 %-a, két magyar (Ganz) gyártmányú motorkocsi és egy prototípus mozgólépcső. Az üzemszerű forgalom a vonal első, Örs vezér tér – Deák tér közötti szakaszán 1970. április 3-án indult, a vonal teljes hosszán, azaz a Déli pályaudvarig 1972. december 23-a óta közlekedik a kettes metró.
Az észak-déli, azaz a 3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja 1966-ban készült el, a megépítés határidejét 1985 végére tűzték ki, 19 állomással és 14,8 km hosszal számoltak. A beruházást 1968-ban hagyták jóvá, az építés 1970-ben kezdődött és megszakítás nélkül 1990 végéig tartott. A Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között közlekedő metró építési hossza 17,3 km.
Az építkezésekbe archív fotóinkon keresztül nyerhet bepillantást az érdeklődő.
Fotótár
Benzinkutak
Az első hazai autótulajdonosok – éppúgy mint a világ más országaiban - a járművük működéséhez szükséges üzemanyagot gyógyszertárban tudták csak beszerezni. Egészen 1924-ig kellett várni a kényelmes tankolásra, ugyanis ebben az évben került telepítésre a Fővárosi Autóüzem Rt. első két töltőállomása. A mai modern benzinkutakhoz még egyáltalán nem hasonlító kutak éjjel-nappal nyitva álltak, hogy a növekvő igényeket ki tudják szolgálni. Az első két kút telepítése után egyre több cég illetve nagyobb gépkocsiállománnyal rendelkező vállalat is létesített benzinkutakat, majd fokozatosan hálózattá nőtte ki magát a hazai üzemanyag ellátás.
Sajtóarchívum
Statisztika a járműállományról
A Központi Statisztikai Hivatal 1926-tól rendszeresen közzétette a hazai gépjárműállomány gyarapodását. Az első statisztika alapján 1926. május 1-jén 9159 gépjármű volt forgalomban. Számuk 1931 októberére megháromszorozódott.
Fotótár
Becsöngettek
Itt a szeptember, kezdődik az iskola. És ez nem volt másképp 40-60 évvel ezelőtt sem. Ajánlónk a tanévkezdést, az iskolai élet pillanatait, az iskolások mindennapjait hozza elénk archív fotóinkon.
Fotótár
Bemutató: Ráth László fotóművész anyaga
Ráth László (1907-1979) erdélyi származású fotóművész, a két világháború közötti erdélyi magyar szociális fényképezés egyik legfontosabb művelője 1947-ben hozta létre budapesti műtermét Magyar Képszolgálat néven. Vállalkozása 1949-ig működött, ezután államosították, negatívjait megkapta a Magyar Fotó Állami Vállalat, mely 1956-ban beolvadt az MTI-be. Több mint 3000 felvételből álló hagyatékát 2015-ben kezdtük el feldolgozni az MTVA Fotóarchívumában. A most kiadásra került 2100 fotó először kerül a nagyközönség elé.
Sajtóarchívum
Rádió- és Televízióújság
A Sajtóarchívumban a régi lapszámokat böngészheti. Megtudhatja, mikor mit hallgattak, néztek az előfizetők, és érdekes cikkeket is olvashat. A Magyar Rádió és Televízió első próbaadása 1954. január 20-án volt, az Orion AT-501 jelű készülékeit 1956 tavaszán kezdték árusítani, és csillagászati összeget, 5500 Ft-ot kértek érte. A rendszeres televíziózás 1957. május 1-jén indult meg. A Rádió Újság 1957. október 28-tól Rádió- és Televízióújságként folytatta pályafutását, egészen 2017 decemberéig, amikor szerepét végleg átadta az online műsorújságoknak. A Rádió- és Televízióújságot egyelőre 1957-től 2003-ig éri el, a következő évfolyamokat fokozatosan töltjük fel.
Fotótár
Friedmann Endre fotóművész (1934-2018)
Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. Gyermekként egy fényképészboltban a filmtekercsek orsóival játszott. Később félbehagyta a közgazdasági szakközépiskolát, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyik jogelődjéhez. 1952-ben a pákozdi csata évfordulóján rendezett ünnepségen a hivatalos fotós helyett fényképezett, ezért gyakornoki besorolást kapott, majd nemsokára már fotóriporterként dolgozhatott. Szerette a hétköznapi pillanatokat megörökíteni, a filmforgatások, kiállítások, művészeti események és a korai rock koncertek elmaradhatatlan riportere volt. Jellegzetes alakja mindig feltűnt ott, ahol valami esemény, történés volt. Egyetlen magyar sajtófotósként örökítette meg az 1968-as csehszlovákiai intervenciót. Vietnamban haditudósítóként dolgozott, mint egykor híres névrokona Robert Capa és fényképezte a hadifogolycserét is. Végigkísérte az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan felkészülését, a rendszerváltás után pedig Antall József kormányfő amerikai útját. A Fogságból a szabadságba című, Vietnamban készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét, 1976-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben Rózsa Ferenc-díjat, 2000-ben Aranytollas újságíró kitüntetést kapott. A Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíjasa, Táncsics Mihály-díjas, és a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója. 1967-ben megkapta Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomát (EFIAP). 1963-ban a világ egyik legrangosabb fotókiállítása, a kölni Fotokina nagydíjával tüntették ki Szerelem című sorozatát, amelynek egyik képe negyvenöt évvel később a Kieselbach Galéria aukcióján 2,2 millió forintért kelt el.
Fotótár
Fagyi
A mindenki által kedvelt hűsítő édesség elődjével a hódoltság idején ismerkedhettek meg a magyarok, török mozgóárusok kínálták a mézízű sörbetet. Az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban, majd a 19. században vált a szélesebb rétegek számára is népszerűvé a fagylalt. Elnevezése nagy sokára honosodott meg a magyar nyelvben, hívták jegeczedett tejhabnak, hideg nyalatnak vagy fagyosnak is. Nem véletlen, hogy számtalan archív fotónkon köszön vissza a népszerű finomság.
Fotótár
Balaton
A magyar ember számára nehezen elképzelhető a nyár a Balaton nélkül. A köznyelvben magyar tengernek is nevezett tavunk Magyarország turisztikailag leglátogatottabb területe a főváros mellett. A Balaton környékének egyes részein már a 19. század végén is voltak kedvelt üdülőhelyek, de a fürdőélet és a nyaralókultúra igazán az 1960-as években alakult ki, és azóta is töretlen sikernek örvend.
Fotótár
Magyar hajózás
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza több mint 1600 km. Emellett hajózható a Balaton és a Velencei-tó is. A személyszállítás többnyire az üdülő- és turisztikai forgalomra korlátozódik. Archív fotóválogatásunk ebbe a témába enged betekintést.
Fotótár
Ikarus
Az IKARUS egy legendás magyar autóbuszmárka, melynek első típusa - Tr3.5 -1948 tavaszán a BNV közönsége előtt mutatkozott be. Az egykori Ikarus Karosszéria és Járműgyár, a második világháború és a rendszerváltás között, a világ első számú autóbuszgyártó vállalatainak egyike volt. A nagy múltú és korszak meghatározó cég hazánk közlekedésében még a mai napig is meghatározó szerepet játszik.
Fotótár
Süsü
A Süsü, a sárkány 1976 és 1984 között a Magyar Televízióban készült bábfilm-sorozat. A nemzetközileg is sikert aratott bábmusical 1977 karácsonyán került első ízben képernyőre. A forgatókönyvet Csukás István írta, a bábokat és a díszleteket Lévai Sándor tervezte, a szereplő hangját Bodrogi Gyula adta. A bábot Kemény Henrik, Pehartz Imre mozgatta, a dramaturg Takács Vera volt.
Fotótár
Fővárosi Állat- és Növénykert
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt.
Fotótár
Gémeskutak
Régen a magyar táj elengedhetetlen alkotórésze volt a gémeskút, a legelterjedtebb kútszerkezet a magyar nyelvterületen. A földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő szerkezet emeli ki a vizet.
Ajánlott téma
Babakocsi az 50’-es években
Életünk első járműjének története a régmúlt időkbe nyúlik vissza.Hivatalosan az első igazi babakombinót 1730-ban William Kent, angol építész készítette el, a Devonshire nemesi család külön kérésére és az 1920-as években vált tömeges árucikké. Nemcsoda, hogy gyorsan elterjedt, hiszen általa az édesanyák már nem kényszerültek egész napra a négy fal közé, és a dajkára sem mindenáron kellett szorulni, mert így bárhová magukkal vihették gyermekeiket. Alig várták nap mint nap, hogy ebéd utáni szokásos sétára mehessenek csemetéikkel és az új csodajárgánnyal korzózzanak a verőfényes napsütésben.