Budapest, 1951. szeptember 1. Csombó József, az Április 4. Gépgyár ipari tanulója Borisz Izjumszkij Vörös vállpántok című könyvét olvassa a Keleti pályaudvar előtt, a Magyar-Szovjet Társaság könyvnapokra felállított könyvsátránál. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bauer Sándor
Felirat: Szeressétek a könyvet a tudás forrását (Gorkij). A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság 1945 januárjában alakult azzal a céllal, hogy elmélyítse a magyar–szovjet barátságot. Alapító elnöke a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert volt. A társaság aktivitása a későbbiekben a szovjet típusú kommunista rendszer propagálására irányult. 1948-tól Magyar–Szovjet Társaság, ekkortól kommunista tömegszervezetté alakult, mely 1953-ban már 1,3 millió taggal és 8000 helyi szervezettel rendelkezett. Ország Világ címen hetilapot adtak ki. Az 1956-os forradalom idején a társaság szétesett, majd 1957 nyarán Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven szervezték újjá. A rendszerváltáskor megszűnt. Április 4. Gépipari Művek: (XI. Budafoki út 70.) Röck István 1802-ben, a Váci utcában létesített szita- és kaszakészítő műhelyéből alakult ki. 1816-ban a Szervita térre költözött, rostákat és kéziszerszámokat gyártott. Egy nagyobb üzemépület a Petőfi Sándor utcában, a főposta helyén állt, gőz- és szerszámgépeken kívül könyvnyomdai gépeket, és az első gőzcséplő-gépcsoportokat gyártották, valamint 1874-től hajógépeket, hajókazánokat is. 1899-ben költözött a gyár Kelenföldre. 1904-1912 között bekapcsolódtak az automobil-gyártásba. 1911-től Röck István és Első Brünni Gépgyár Rt., 1948-as államosítása után Röck István Gépgyár Nemzeti Vállalat, 1950-től Április 4. Gépgyár. Fejlesztették a kazángyártás technológiáját, gőzturbinákat, hűtőtelepeket gyártottak. Szállítottak valamennyi szocialista országba, Indiába és Egyiptomba is. 1977-ben a vállalat központja Április 4. Gépipari Művek néven Kiskunfélegyházára költözött. 1990-ben telephelyei önálló leányvállalatokká alakultak.