Báta, 1960. december 24. Szilágyi János társadalmi ellenőr méterárut ellenőriz a helyi földművesszövetkezet üzletében. Sümegi Marika és édesanyja várják a vizsgálat eredményét. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Népi (társadalmi) ellenőrzés: 1957. július 16-án született az MSZMP KB Politikai Bizottságának határozata a népi ellenőrzés létrehozásáról. A népi ellenőrzést általános hatáskörű ellenőrző szervezetként határozta meg, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldotta meg. A népi ellenőrzés szervezete a Minisztertanács közvetlen irányítása alatt álló Központi Népi Ellenőrzési Bizottságra (KNEB) és a területi népi ellenőrzési bizottságokra (fővárosi, megyei stb.) tagolódott. Hatásköre széleskörű volt, tagjai ellenőrző tevékenységüket vizsgáló csoportokban, megbízólevél alapján végezték. Egyik fő feladata volt, hogy kivizsgálja a közérdekű bejelentések és panaszok alakulását, fellépjen a közélet tisztaságának megőrzéséért. Földműves-szövetkezet: Az ötvenes évek elején a falvak ellátása a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek (az ÁFÉSZ-ek jogelődjei) feladata lett, amelyek eszközei kezdetben túlnyomórészt az államosítással párhuzamosan átszervezett szövetkezeti kereskedelemből származtak. Az összevonások következtében egy faluban csak egy földműves-szövetkezet működött, s gyakori volt a szomszédos települések szövetkezeteinek összevonása is. E szervezetek irányítását a SZÖVOSZ végezte. A SZÖVOSZ ugyan elvileg társadalmi szervezet volt, gyakorlatilag azonban egy középirányító szervezetre jellemző feladatokat látott el.