Harkány, 1958. július 29. Sokác népviseletbe öltözött asszonyok a medence széléről vigyázzák a gyerekeket a harkányi gyógyfürdőben. MTI Fotó: Igaz Sándor
A Harkányi Gyógy-és Strandfürdő közel 200 éves múltra tekinthet vissza. 1823 óta vannak írásos emlékeink a Harkányi gyógyvíz jótéteményeiről. Az alkáli hidrogénkarbonátos kénes gyógyvíz összetételét tekintve európában egyedülálló. 1824-ben a Batthyány-család kezdte meg a fürdő kiépítését. Az 1860-as években a Batthyány család birtokainak jelentős része eladásra került és így az új tulajdonos a Benyovszky család lett. Harkány és a fürdő irányítója immáron Benyovszky Móric gróf, aki még abban az évben bérbe adta a fürdőt. A következő években a fürdő többször is „gazdát cserélt” a bérlők személyében. Az 1870-es évek elején létrehozták a „közös medencefürdőt”. Ezt váltotta fel később az ún. „Ilona fürdő". A fürdő működésének első szabályozása is ezekben az években történt meg, melynek keretében Harkányfürdő a magyarországi I. osztályú gyógyfürdők közé került besorolásra. Sokácok: római katolikus vallású délszláv népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. A sokác népviselet keleties jellegű, a kifejezetten balkáni népek viseletére emlékeztet (szerbek, bosnyákok, bolgárok).