Pécs, 1957. május 18. Vendégek a mecseki SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) üdülő teraszán. MTI Fotó: Balassa Ferenc
A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) a magyar ágazati és egyéb szakszervezeteket összefogó és irányító választott testület volt. Elődje, a Szakszervezeti Tanács (1891) megszűnése után, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948. októberében tartott X. szakszervezeti kongresszuson alakult meg. Előbb az MDP, majd az MSZMP vezetése alatt álló egységes szakszervezet irányító testülete. A SZOT központosított és hierarchizált struktúrában működött, ez a struktúra leképezi a kommunista párt felépítését. Megalakításával a kommunista párt valódi célja az volt, hogy a gyakorlatban megszüntesse a valódi szakszervezeti tevékenységet és teljesen a befolyása alá vonja a szakszervezeti mozgalmat. A SZOT egyik legfőbb irányítója Gáspár Sándor volt, aki 1952-től a rendszer bukásáig volt a Tanács főtitkára. A SZOT központi orgánuma a Népszava volt, amely 1948-ig a magyarországi szociáldemokrata párt (SZDP) napilapjaként jelent meg. A rendszerváltás után, 1989-ben Szakszervezetek Koordinációs Tanácsa névre keresztelték át, majd 1990. márciusában megalakult a Magyar Szakszervezetk Országos Szövetsége (MSZOSZ).