Földes, 1960. október 13. Kiss István, a földesi Lenin Termelőszövetkezet (tsz) juhásza (b) legelteti a juhokat, közben a tsz vezetőségével, Kun Mihály elnökkel, Ványi Imre növénytermesztési- és Gombos Bálint állattenyésztési agronómusokkal egyeztetik a juhászok kezdeményezését, a "Szocialista munkabrigád" címért indított verseny feltételeit. MTI Fotó: Bajkor József
Munkaverseny: Magyarországon az 1950-es években szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A mennyiség hajszolása legtöbbször a minőség romlását eredményezte. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja adott alkalmat munkaversenyekre. Országos munkaverseny kampányt indítottak pl. Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából 1952. január 17-re, illetve országgyűlési választások előtt is. A versenyen kiválóan, a normát több száz vagy ezer százalékkal túlteljesítő dolgozókat élmunkásoknak, sztahanovistáknak nevezték. A munkaversenyek a norma szigorításának is fontos eszközei voltak. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is. Termelőszövetkezet: teljes nevén mezőgazdasági termelőszövetkezet. A mezőgazdaság szovjet típusú átszervezésekor létrehozott kollektív agrárnagyüzem. 1948 nyarától indult az MKP programja szerinti kollektivizálás, és az év végére már 500 termelőszövetkezeti csoport (tszcs) jött létre. A magán parasztgazdákat adminisztratív eszközökkel kényszerítették a belépésre. A termelőszövetkezetben a termelőeszközök közös tulajdonúak voltak, a termelés közös munkán alapult, a jövedelem elosztása a végzett munka arányában történt. Az értékesítést, beszerzést közösen végezték. A ~ legfőbb szerve a közgyűlés volt, itt választották a vezetőséget is. A ~ nek évi termelési tervet, költségvetést, év végén zárszámadást kellett készíteni. Az 1948–1956 között alakult ~ ek nem voltak igazi nagyüzemek: kis területen, szegényes és hiányos felszereléssel küszködtek. A vezetők iskolázatlanok voltak, gyakran változtak, állandó munkaerőhiánnyal küzdöttek. A jövedelem bizonytalan, alacsony és rendszertelen volt, ezért folyamatos volt az elvándorlás. A tervgazdálkodás itt is részletesen előírta